Óriás poszméhfaj jelent meg hazánkban

Az utóbbi években – nagyon helyesen – egyre nagyobb figyelem terelődik a beporzó rovarokra, közöttük is a vadméhek kritikus helyzetére. Ennek fényében mutatta be a Duna-Dráva Nemzeti Park azt az alapvetően mediterrán elterjedésű poszméhfajt, amely az utóbbi évtizedben terjeszkedőben van, és ma már szórványosan szinte az egész ország területén megtalálható.

Drasztikusan fogyatkoznak a méhpopulációk hazánkban

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette – tájékoztatta pénteken szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését.

Hínárlevelekből épít fészket ez a türkiz piros szemű madár

A feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) impozáns vízimadarunk, nászruhában fekete nyaktollairól kapta nevét, jellegzetes vörössárga tollpamacs van a feje két oldalán, a szeme türkiz piros – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Egyre több fekete gólya választja a vándorlást a maradás helyett

Minden tájnak megvan a jellegzetes védett természeti értéke, amely jellemzi a hely adottságait és élőhelyeinek minőségét. Ezen fajok állományainak alakulása hűen tükrözi a környezeti állapotokban bekövetkezett változásokat, a természetvédelem iránti elkötelezettségünket és a fajok védelmére tett erőfeszítéseinket egyaránt - tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Itt fedeztek fel hazánkban egy új, különleges orchidea-lelőhelyet

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területeinek ártéri növényvilágával kapcsolatosan a szakemberek leginkább a mély fekvésű gyepek orchideáira gondolnak, de bármilyen furcsa is, az ártér magasabban fekvő „homokdombjain" száraz élőhelyeket kedvelő orchideafajok is előfordulnak – tájékoztatta szerkesztőségünket a hétvégén a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Megérkeztek hazánk legszínesebb madarai

Ritka fészkelőnek számító madarat találtak egy közút mellett

Lakossági bejelentés érkezett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz, miszerint egy baranyai településen sérült bagoly került kézre. Kollégájuk a helyszínre érkezve meglepődve tapasztalta, hogy a sérült madár egy réti fülesbagoly - írta a hozzánk eljuttatott közleményében a DDNP.

Speciális fémkerettel védik a kis mocsári teknősöket

Április első napjaiban a kinti tavaszi munkák megkezdésekor egy apró mocsári teknősre bukkantak a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) szakemberei - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. 

Megzavarja a hajnali fagyos időjárás a most ébredő állatokat

A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa még Húsvét előtt kapott egy telefonhívást, hogy kismókust találtak. A helyszínre érkezéskor azonban megállapította, hogy az apró kis szőrös jószág nem más, mint egy mogyorós pele. Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, valószínű korábban ébredt téli álmából és a hajnali fagyos időjárás kicsit megzavarta. Mivel sérülést nem találtak rajta, úgy döntöttek, hogy néhány napig megfigyelés alatt tartják, és az enyhébb reggelek beköszöntekor a megtalálás helyén engedik ismét szabadon. A mogyorós pele ugyanis lakóhelyéhez erősen kötődik; a nőstények alig 100 méter sugarú körön belül mozognak.

Így mentették meg hazánk egyetlen őshonos teknősfaját

A napokban a kinti tavaszi munkák megkezdésekor egy apró mocsári teknősre bukkantak a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) munkatársai - tájékoztatta a szervezet szerkesztőségünket.

Víz öntötte el a Bika-rétet

A januárban leesett nagy mennyiségű csapadék nem csak a mezőgazdaság, de legalább ennyire a természetvédelem számára is kedvező hatással lehet, feltöltve a hosszú hónapok óta szárazon álló vizes élőhelyeket, mocsarakat  – tájékoztatta szerkeaztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Tudja-e, melyik madarat hívják a madáretetők vámszedőjének?

Ha tél, akkor madáretetés. A forgalmas madáretető azonban előbb-utóbb szinte biztosan odacsábít egy-egy karvalyt is. Ez a madárfogásra specializálódott kisragadozó gyors berepülésekkel próbál zsákmányt szerezni az etetőn összegyűlt asztaltársaságból – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Meglepő adat derült ki a mocsári teknős ragaszkodásáról

Szokatlan felfedezést tett 2022. július 9-én a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Barcsi borókás területén igazgatóságunk megbízásából teknős felmérést végző kutató, aki az Aranyospusztai-tó gátján található tojásrakó helyen mérte fel a mocsári teknősöket – tájékoztatta szerkesztőségünket az intézmény.

Öt ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében

Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete amely, - többek között- a természetvédelem ügyét is igyekszik előremozdítani a tagállamokban, írja a hozzánk eljuttatott közleményében a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ebből a célból jött létre a MAB (Man and the Biosphere) program, ami ma már nemcsak a természeti értékek, védett növény és állatfajok, természetes élőhelyek megőrzéséért dolgozik, hanem azon is, hogy hogyan lehet összehangolni az emberi tevékenységeket a természetvédelemmel.

Ritkán látott évelő növény tűnt fel a Dráva mentén

Több száz tőből álló kornistárnics állományra bukkant a napokban Lakócsa mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) természetvédelmi őrszolgálatának tagja, tájékoztatta a szervezet szerkesztőségönket. Csór Sándor szerint Dráva mentén korábbról itt már ismertük a növény kisebb élőhelyét, valamint Rinyaújlak határában is van egy eltűnőben lévő állománya. A most felfedezett állomány az egyik legjelentősebbnek számít.

Több színes programot kínál szeptemberben a Duna-Dráva Nemzeti Park

Egyebek mellett az Abaligeti-barlanggal és annak denevér lakóival ismerkedhet meg, éjszakai túra keretében a szarvasok nászát hallgathatja meg, de akár kenuban is élvezheti a természet vadregényes arcát az, aki részt vesz a Duna-Dráva Nemzeti Park szeptemberi programjain - közölte az Agrárminisztérium (AM).

Lecserélte az Alföldet a Zselicre ez az igen értékes madár

A gólyatöcs, ez a hosszú lábú, hosszú csőrű madár, hazánkban alapvetően alföldi elterjedésű faj. Az olyan sekély vízzel borított területeket kedveli, amelyeket táplálkozás közben még meg tud lábalni, és ahol költési időben, a növényzetben el tudja rejteni fészkét.

Felesküdtek az utolsó „vad szigetek" védelmére

Bécs, mint Duna-parti nagyváros adott otthont a LIFE WILDisland projekt nyitókonferenciájának, amelyen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) is képviseltette magát. A projekt célja, hogy megőrizze a természetes Duna-szigeteket, mint a folyódinamika kiemelt élőhelyeit. A szigetek által alkotott élőhely-folyosó hozzájárul az ökológiai kapcsolat erősítéséhez és egy Európa szívében található természetes vadon megőrzéséhez – tájékoztatta szerkesztőségünket a DDNP.

Csak harminc centiméteres, de óriási értékkel bír

A hosszúlábú gázlómadarakat, a gémeket, sokan ismerik. A szürke gém mindenki számára ismert képviselőjük, de a nagy kócsagot is sokan felismerik. Ám a gémfélék legkisebbikét, a törpegémet már jóval kevesebben tudják beazonosítani – tájékoztatta szerkesztőségünket pénteken a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). 

A háremhölgyek számára ültették ezt az értékes virágot

Babócsa határától nem messze található az a mintegy tizenhárom hektáros terület, amely műemléki védelem alatt is álló történelmi romkert. Emellett egyedülálló növénytani értéke is van: ez a csillagos nárcisz, mely április-májusban fehér virágszőnyeggel borítja a mezőt – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP).

Az éneklő fakéreg

A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Tavasz lilában

A tavasz minden érzékszervünkre hatással van; madárdaltól hangos a természet, ezer színben pompáznak a virágok, és a medvehagyma jellegzetes illatát is érezhetjük már. - írja a Schulz Andrea a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Ez a madár a híg iszapban való táplálkozás specialistája

Az őszi időszakban jellemző, hogy a halastavaknál elkezdődnek a lehalászási munkálatok – tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park. Ahogy arra rámutattak, a tavakban nevelt halak befogásának könnyítésére a tómeder vizét lecsapolják, így szabaddá válik a tófenék, és az addig hullámzó vízzel borított terület egyszerre szabad iszapfelszínné változik.

Újra birtokba vehetik a vízimadarak a Mohácsi-sziget élőhelyeit

Lezárultak a dávodi Földvári-tó és a karapancsai erdei tavak rehabilitációjának kivitelezési munkái Bács-Kiskun megyében, amelyek eredményeként védett madaraknak otthont adó vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén - tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI). A projekt keretében elvégzett műszaki beavatkozásoknak köszönhetően már az idei évben sikerült mindkét vízrendszert teljesen feltölteni, lehetőséget adva a változatos, vizes élőhelyekhez kötődő fajok megjelenésének és megtelepedésének.

Soha nem volt ennyire hatékony az inváziós fajok elleni fellépés

Új módszerekkel kezdte meg az inváziós fajok elleni fellépést a Duna-Dráva Nemzeti Park. Ennek érdekében hoz létre egy inváziós fajokra vonatkozó országos adatbázist, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt támpontot az egyes fajok jelenlegi előfordulásáról, elterjedési területéről és a lehetséges kezelési módszerekről.

Felújították a Kelet-Mecsek két emblematikus turistacélpontját

Létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra") kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma, tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

A kalocsai érsek, akit Gemenc megmentőjeként tartanak számon

Haynald Lajosról (erdélyi püspök, majd 1867-től haláláig kalocsai érsek) kevesen tudják, hogy nem csak egyházi vezető, hanem tudós, kutató ember is volt, tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Aktív tevékenységet fejtett ki a Magyar Tudományos Akadémián, miközben több alapítványt hozott létre és támogatott.

Növényritkaság a Szekszárdi dombságban

Május végén a védett és ritka majomkosbor (Orchis simia) 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai a Szekszárdi-dombsághoz tartozó Sötétvölgyben. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.

Különleges madárritkaság jelent meg Gemencen

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei gemenci terepbejárás során egy különleges tollazatú madarat vettek észre a Rezéti-Dunában úszkáló tőkésrécék között. Az egyedisége miatt könnyen azonosítható madár egy mandarinréce hibridje volt, valamilyen másik récefajjal történt kereszteződésének eredménye.

Változatos madárvilág vette birtokba a Duna egykori árterét

Változatos madárvilág jelent meg a tavaly több mint háromszázmillió forintos élőhely-megújításon átesett dávodi Földvári-tó és a Karapancsai erdei-tavak környékén - közölte a munkálatokat megvalósító, a területet kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) kedden az MTI-vel.

Keleti madárritkaság rikít a gemenci erdőben

Így biztosítják a dunai halak és vízi élőlények számára a vízborítást

A Duna folyótól keletre húzódó Bezerédi Duna-ág az utóbbi évtizedekben olyan mértékben feltöltődött, hogy a területére egykor jellemző ártéri élővilág egyre inkább visszaszorult - tájékoztatta sajtóközleményben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szerkesztőségünket pénteken délután. Ezért a szakemberek egyrészt mederkotrási munkálatokat végeztek, másrészt a mellékág vízpótlását elősegítő építményeket helyezett el a területen.

Virágzik a tavasz gyönyörű hírnöke Mezőföldön

A rágcsálók leghatékonyabb természetes ellenségeit segítik

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság költőládák kihelyezésével kívánja segíteni a vörös vércsék megtelepedését a Dráva menti területeken - erről a szervezet tájékoztatta szombaton az Origót. Ahogy arra a szakemberek rámutattak: a vörös vércsék a rágcsálók leghatékonyabb természetes ellenségei, így letelepedésük az emberek hasznára is válik.

Meglepődtek, amikor vidrával találkoztak a Mecsek egyik erdejében

A vidra Magyarországon szinte minden olyan vízfelület környékén megfigyelhető, ahol számára megfelelő táplálék (döntően hal), illetve ideális búvó- és szaporodóhely is rendelkezésre áll. E kritériumoknak legjobban a halastavak, halastó-rendszerek felelnek meg, így természetes, hogy ezek jelentik a faj legjelentősebb élőhelyeit. Nem véletlen tehát, hogy a zárt, nagyobb kiterjedésű erdőségekben, mint amilyen a Mecsek is, nagyon ritkán lehet vidrával találkozni – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park.

Hóvirág-kutató játékot indít a Duna-Dráva Nemzeti Park

Különleges pillanatot vett fel egy vadkamera a Duna-Dráva Nemzeti Parkban - videó

Egy nagyobb szarvas rudlit sikerült felvenni egy a Duna-Dráva Nemzeti Parkban kihelyezett vadkamerával. A videón látható, ahogy két fiatal bika méri össze az erejét.

Ez a növény nem bízza a véletlenre a szaporodást

A nőszőfüvek nagy többségének és pár másik fajnak a kivételével hazai orchideáink már elvirágoztak, és általában a termésképződésük is befejeződött. Ám az orchideafélék egyik jellegzetessége, hogy magjaik nagyon aprók, emiatt is nagyon könnyűek, és hihetetlen nagy számban képződnek - tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) hétfőn. 

Különleges és ritka orchideára bukkantak a Mecsekben

A méhbangó a hazai orchideák egyik ritka és szép képviselője. Sokféle élőhelyen, lápréteken, pusztafüves lejtőkön, sziklagyepekben is megtalálhatjuk virágzó töveit, ha június első felében ilyen területen járunk. A Duna-Dráva Nemzeti Park hozzánk eljuttatott közleménye szerint rábukkantak egy jelentős, eddig nem ismert állományra, a Mecsek egy kaszálórétjén.

Rejtélyes állatok bukkantak fel a mecseki kameracsapda előtt

A vadmacska az egyik legtitokzatosabb életmódú emlős hazánkban. Félénk természete, rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé. A természetvédelmi terepmunka során sok-sok év alatt is csak egy gyors villanás, amit láthatunk belőle. A Duna-Dráva Nemzeti Park nemrég kapcsolódott be egy nemzetközi kutatásba és a kameracsapdák egy titokzatos élőlény mozgását rögzítették.

Turistaházat adtak át az Ős-Dráva Látogatóközpontnál

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Meglepő állatok költöztek a fehér gólyák fészkébe

Az idei év madara, az erdei fülesbagoly igen különös szokást vett fel. Hazánk egyik leggyakoribb bagolyfaja ugyanis nem épít fészket, hanem tojásait más madarak például ragadozók, varjak, szarkák, gémek elhagyott fészkeibe rakja. A Duna-Dráva Nemzeti Park tájékoztatása szerint néha meghökkentő helyeken telepszik meg; többször megfigyelték költésüket fehér gólya fészekben.

Ezen a vezetett túrán különleges állatokkal, növényekkel találkozhatnak

Ismét látogatható a Mohácsi Nemzeti Emlékhely

Ismét fogadnak látogatókat a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) szabadtéri ökoturisztikai helyszínei, így egyebek mellett a Mohácsi Nemzeti Emlékhely és az Ős-Dráva Látogatóközpont is - közölte az igazgatóság pénteken az MTI-vel.

Hiba az elárvultnak hitt madárfiókák megmentési kísérlete

Ahogy haladunk előre a tavaszban, a madarak fiókái is közelednek az önálló élethez. A nemzeti parkok munkatársai ilyenkor szinte naponta kapnak bejelentést megmentendő, vagy már „megmentett" madarakról. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy a fiókák többsége nem árvult el, így a legnagyobb segítség számukra, ha be sem fogjuk, vagy ha ezt már megtettük, akkor a megtalálás helyén mielőbb szabadon engedjük őket.

A jégkorszakot is túlélte a Mecsekben nyíló, különleges virág

Szirmot bontott a világ legritkább bazsarózsája a Mecsekben, amely Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 forint. A növény legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, és minden bizonnyal ennek köszönhetően illetik a mecseki bazsarózsa névvel is. 

Felmérik a zajos harkályok territóriumait a nemzeti parkokban

Márciusban és áprilisban már nem csak a korán nyíló virágok jelzik a tavaszt, hanem az egyre hangosabb erdő is arra utal, hogy valami elkezdődött. Egyre-másra érkeznek vissza telelőterületükről a madarak, és az itt áttelelők már foglalják a revíreket. Ezt pedig a madarak világgá is kürtölik, ami megkönnyíti azok felmérését. A harkályok jellegzetes viselkedésjegyei alapján ilyenkor egyszerűen azonosítják a szakemberek a territóriumaikat.

Nyolc ország fogott össze a dunai szigetek védelmében