dr. Orbán Zita
címke rss
Munkáltatók jogi fegyvertára dolgozói kötelezettségszegés esetén
Mikor és mit tehet, és mit nem tehet a munkáltató, ha munkavállalói megszegik kötelezettségeiket? A kérdéskört a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője járja körbe.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
KRS: miért érdemes leltárfelelősségi megállapodást kötni?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy szokásos munkahelyi leltározás akár nem várt eredménnyel is végződhet úgy a munkaadó, mint a munkavállaló számára. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltárhiányt fedeznek fel.
Titoktartás és versenytilalom a munkajogban
A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló általános, munkaviszonyból fakadó kötelezettsége szerint nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztethetné, továbbá a munkavállalót titoktartási kötelezettség is terheli – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A versenytilalmi megállapodás írásbeli formakényszerhez nem kötött, ekként a felek szóban is megállapodhatnak e tárgyban, azonban az esetleges későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében javasolt a felek ez irányú megállapodását írásba foglalni – mutatott rá dr. Orbán Zita.
Bónusz, jutalom – beszámítható a távolléti díjba?
Az új Munka törvénykönyve hatályba lépése jelentős változást hozott egyebek mellett a munkában nem töltött idő díjazása vonatkozásában – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A korábbi átlagkereset jogintézményét felváltotta a távolléti díj, e jogintézmény kapcsán pedig felmerül egy fontos kérdés, nevezetesen az, hogy a bónusz, illetve a jutalom beszámítható-e a távolléti díjba, vagy sem.
KRS: mikor és hogyan kell a munkaadót a várandósságról tájékoztatni?
Az Alkotmánybíróság május végi határozatával alaptörvény-ellenesnek minősítette a Munka törvénykönyve azon rendelkezését, mely szerint a munkavállaló a vele szemben várandósság, vagy emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel miatti felmondási tilalom fennállására csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita leszögezte: a döntés alapján a munkavállalót továbbra is terheli tájékoztatási kötelezettség, ebben nincs változás, ám már nem kritérium, feltétel, hogy a tájékoztatás a felmondás közzlését ...
Az új Ptk. hatással van a munkajogi szabályozásra is
Az új Polgári törvénykönyv hatályba lépésével a munkajogi szabályokban is változások következtek be – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita kiemelte: fontosabb változások között szerepel – a polgári jogi szabályokkal összhangban, az általánosan elvárható magatartás mellett –, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a másik fél felróható magatartására azonban igen, még abban az esetben is, ha ő maga is felróhatóan járt el.
KRS: a kárfelelősségi szabályokon is változtat az új Ptk.
Az új Polgári törvénykönyv – más jogterületek mellett – a kártérítési szabályok terén is változásokat hoz, hiszen az eddigi utaló szabály helyett a szerződéses kárfelelősség önálló felelősségi alakzatként nyer szabályozást – emelte ki az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita hangsúlyozta: ez azt is jelenti, hogy az új Ptk. szakít az egységes polgári jogi felelősség elvével és eltérő elvi alapokra helyezi a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősséget.
Mikor korlátozhatóak a munkavállalók személyhez fűződő jogai?
Nagyon gondos mérlegelést, körültekintést igényel egy munkáltató részéről annak az élethelyzetnek a kezelése, amikor a munkavállalók személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartása mellett a termelés, a működés érdekében e jogokat valamilyen formában korlátoznia kell. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője szerint alaptételként a következőkből érdemes kiindulni: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani, azonban e jogok korlátozhatók is, amennyiben e korlátozás a munkaviszony rendeletetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos.
Az életkor alapján járó szabadság a pótszabadság egy fajtája lett
A januártól hatályba lépett, a szabadságolásokat érintő munkajogi változások két jelentős területe az életkor alapján járó szabadságra vonatkozó új rendelkezések, illetve azon új szabályozás, amelynek köszönhetőn a munkáltató és a munkavállaló már megállapodhatnak a szabadság legfeljebb egyharmadának a következő év december 31-ig történő átviteléről - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új szabályai - egyszerűsítés vagy szigorítás?
2013. január 1-jén hatályba léptek a tavaly nyár óta alkalmazandó új Munka törvénykönyve azon szabályai is, amelyek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségét rendezik - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Orbán Zita szerint e lehetőség a munkáltató egyoldalú döntésén alapul, így természetszerűleg csak átmeneti jellegű lehet, hiszen amennyiben nem így lenne, úgy a munkaszerződés módosítása válna szükségessé.