dr. Juhász László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Réczicza White and Case LLP
- Réczicza Dentons Europe LLP
- csődeljárás
- csődtörvény
- hibás teljesítés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (6. rész): a biztosítéki célú vételi jog
A követelések biztosítéki célú engedményezéssel, illetve vételi joggal való megerősítését az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem szankcionáljais – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A Ptk. szerint ugyanis semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására irányul – kivéve a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodásokat – mutatott rá Dr. Juhász László. A sorozat hatodik részét olvashatja.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (5. rész): a vezetői felelősség kérdései
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának ötödik részében most a vezetői felelősség kérdéseit elemzi.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (3. rész): a kezes felelőssége
A kezességgel kapcsolatban az új Polgári törvénykönyv olyan szabályokat alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csőd- és felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem változott: kezességi szerződéssel a kezes továbbra is kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László sorozatának harmadik részét olvashatják, az első és a második rész itt és itt érhető el.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (2. rész): a pártok felszámolása is megváltozott
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A többrészes sorozat most olvasható második részében Dr. Juhász László rámutat: a pártok tekintetében a legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. törvény 89. §-a tartalmazza, amelyet a leleményes magyar köznyelv máris lex-SZDSZ-ként emleget, és amely szinte tabut döntve teszi lehetővé – természetesen bizonyos korlátok között – a pártok felszámolását. A cikksorozat első része itt érhető el.
Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (1. rész): az ügyvédi irodákat is érintik a változások
Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának most olvasható első részében az ügyvédi irodákat érintő változásokat elemzi és a vonatkozó jogi környezetet ismerteti.
A csődeljárás alatt álló hitelezők nyilatkozata (5. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, a most olvasható befejező, ötödik részben a csődeljárás alatt álló hitelezők nyilatkozatának jogi kérdéseit veszi sorra. Az első, a második, a harmadik és a negyedik rész is elolvasható.
Megtámadható-e utólag a csődegyezség? (4. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható negyedik részben azt a kérdést járja körül, hogy megtámadható-e utólag a csődegyezség. A sorozat első, második és harmadik részét is elolvashatják.
Harmadik személyek szerepe a csődegyezség végrehajthatóságában (3. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható harmadik részben azt vizsgálja meg, milyen szerepet játszanak, játszhatnak harmadik személyek a csődegyezség végrehajtásában. Az első és második részt is elolvashatja.
Mennyire tudnak élni a gazdálkodó szervezetek a csődeljárás lehetőségével? (1. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható első részben többek közt azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodó szervezetek mennyire tudnak élni a csődeljárás lehetőségével, alapvetően milyen feltételek szükségesek a sikeres csődeljáráshoz, vagy például mire kell figyelni a csődegyezség előkészítése során.
Nagyon fontos, hogyan szövegezik meg a csődegyezséget (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható második részben a csődegyezséggel kapcsolatos tudnivalókat, két esetet is ismertetve. A sorozat első részét itt olvashatják.
Mikor felelős az adós cég vezetője és hogyan érvényesítheti igényét a hitelező? (2. rész)
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes elemzésünk első részében szó volt arról, hogy a válasz sokrétű, függ attól, hogy tagról vagy vezetőről, továbbá milyen társasági formáról van szó. A felelősség megállapítása szempontjából pedig központi az a kérdés, hogy milyen feltételek fennállása, bekövetkezése esetén lehet megállapítani az adós cég vezetőjének felelősségét. Dr. Juhász László azt is felvázolta, hogy az adós pontosan mily módon érvényesítheti igényét a bíróságokon.
Miképp és mennyiben vonhatóak felelősségre a cégvezetők a társaságok tartozásaiért? (1. rész)
Kell-e egy gazdasági társaság tagjának, vezetőjének tartania attól, hogy a társaságtól annak megszűnése, felszámolása miatt behajthatatlan tartozást a magánvagyona terhére kell megfizetnie? Vagyis, milyen lehetőség van a társaság tagjával, volt tagjával, esetleg vezetőjével szemben az igény érvényesítésére, ha a gazdasági társaság nem fizeti ki tartozásait, felszámolás alá került vagy más módon megszűnt? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint a válasz sokrétű, attól függően, hogy tagról vagy vezetőről, továbbá milyen társasági formáról van szó.
Hogyan alakulhat hibás teljesítés esetén a kártérítés, illetve a jótállás?
A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a hibás teljesítés következményeinek az alkalmazása során nemcsak a szavatossági jogok, hanem esetenként a kártérítés, a jótállás (és a termékfelelősség) szabályait is alkalmazni kell. Dr. Juhász László a hibás teljesítés jogi környezetéről szóló négyrészes sorozatának befejező részében úgy fogalmaz, hogy ezek közül a kártérítés a hibás teljesítés további, úgynevezett szubjektív jogkövetkezménye.
Hibás teljesítés: a szavatossági igények érvényesítésének határideje (III. rész)
A Ptk. a szavatossági igények érvényesítésére elévülési és jogvesztő határidőket határoz meg, amelyek egyaránt a teljesítéskor kezdődnek. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László sorozatunk harmadik részében az igényérvényesítési határidőkkel összefüggésben ad átfogó képet. (Az első és második rész itt olvasható.)
A Kúria egységesíti a gyakorlatot: a hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági jogok (II. rész)
A hibás teljesítés miatti perekkel összefüggésben eltérő megközelítés alakult ki az ország bíróságain, ezért a Kúria a gyakorlat egységesítését célzó polgári kollégiumi véleményt alkotott júniusban. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint valójában öt, érvényesíthető szavatossági igény létezik.
A Kúria egységesíti a hibás teljesítés eltérő bírói gyakorlatát (I. rész)
A legmagasabb bírói fórum, a Kúria is foglalkozott a hibás teljesítés kérdéseivel. A testület júniusi állásfoglalása kapcsán a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, hogy annak célja az ország bíróságain kialakult eltérő megközelítés és gyakorlat egységesítése volt.
Nehéz kérdés: pereljen a hitelező, vagy felszámolási eljárást indítson?
A vállalkozások közötti körbetartozás, a számlák kifizetésének halogatása a magyar gazdaság egyik nagy tehertétele, és sokszor nehéz választ adni arra a kérdésre, mi a teendő akkor, ha végképp elfogy a türelem: peres eljárást kell indítani, vagy esetleg érdemes felszámolási eljárást kezdeményezni? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint erre a kérdésre sablonos válasz nem adható, sok mindent kell mérlegelni - figyelembe véve a csődtörvény 2012. évi változását is.
Az év vége felé derülhet ki a csődjogi módosítások esetleges sikere
A csődtörvényt több ízben is módosították a tavalyi évben, a cél többek közt a felszámolási eljárások számának csökkentése és a korábbi változások kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt - mondta el az [origo]-nak adott kétrészes áttekintésében a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László utalt rá, hogy várhatóan az év vége felé, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.
A jó csődegyezség az "életet" jelentheti az adós cégnek
A jó csődegyezség az adós cégnek az "életet" jelenti, ám ehhez alapos előkészületek és a hitelezők meggyőzésére alkalmas kilábalási program és egyezségi javaslat kell - mondta el az [origo]-nak elemzése második részében a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László szerint a statisztikai adatok elemzése jelzi, hogy a 2009-ben bevezetett változtatások következtében megemelkedett a csődeljárások száma.
- 1