Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda

címke rss
Dessewffy és Dávid: az új Pp. bizonyítási eljárási szabályai (2. rész)

Dessewffy és Dávid: az új Pp. bizonyítási eljárási szabályai (2. rész)

Az új Polgári perrendtartás jelentős változásokat tartalmaz a korábbi törvényhez képest és alapjaiban átalakítja a bizonyítási eljárás szabályait, amely a képviseletet ellátó ügyvédeken kívül az ügyfeleket is jelentősen érinti. A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bozsó Brigitta ezért kétrészes, átfogó írásukban ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

Dessewffy és Dávid: az új Pp. bizonyítási eljárási szabályai (1. rész)

Jog2018.04.09, 13:37

Az új Polgári perrendtartás jelentős változásokat tartalmaz a korábbi törvényhez képest és alapjaiban átalakítja a bizonyítási eljárás szabályait, amely a képviseletet ellátó ügyvédeken kívül az ügyfeleket is jelentősen érinti. A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bozsó Brigitta ezért kétrészes, átfogó írásában ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Most az első részt olvashatják.

Dessewffy & Dávid: az új uniós adatvédelmi irányelv fontosabb előírásai

Jog2018.01.31, 15:16

Idén májusban hatályba lép az új uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely hatályon kívül helyezi a 95/46/EK irányelvet és harmonizálja a tagállamok különböző adatvédelmi jogszabályait – értesült az Origó a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőitől. A rendelet hatálya kiterjed minden olyan gazdasági társaságra, szervezetre, hatóságra, mely az unióban tartózkodó érintett személyes adatait kezeli vagy feldolgozza, az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tevékenységi helyétől függetlenül.

Bírósági döntések, hogy miről kell tudnia és miről nem az adózónak

Jog2017.03.27, 22:28

A magyarországi adóperek tekintetében rendkívüli jelentőséggel bírt az Európai Unió Bíróságának néhány évvel ezelőtti, C‑80/11. és C‑142/11. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete – hívta fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Ennek alapján nem tagadható meg a számlát befogadó adózó általános forgalmi adó (ÁFA) levonási joga arra tekintettel, hogy a számla kibocsátója vagy annak valamelyik alvállalkozója szabálytalanságot követett el, kivéve, ha objektív körülmények alapján bizonyítható, hogy az adózó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adócsalásban vesz részt – mutatott rá dr. Ujfaalussy ...

Dessewffy & Dávid: a közösségi média a bíróságok szerint is nyilvánosság

Jog2017.02.09, 12:34

Napjainkra a magyar bíróságok gyakorlatából is leszűrhetőek a közösségi médiát érintő bizonyos jogalkalmazói értelmezések, megközelítések. Az egyik ilyen általános alapvetés, hogy hasonlóan például a nyomtatott sajtóban történt megjelenéshez, a közösségi médiában (például a Facebook-on) történő véleménynyilvánítások, közlések, hirdetések is (a privát, csak konkrét címzett által elérhető közléseket, üzeneteket leszámítva) nyilvánosnak minősülnek – hívta fel a figyelmet Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Folytatódhat a zártkertek átminősítése

Jog2016.11.28, 07:54

Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás alapján lehetővé vált, hogy 2016. december 31. napjáig a tulajdonos kérelmezhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését – mutatott rá a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bolvári Zoltánt arról kérdeztük, milyen várokozások jelentkeznek a rövidesen lejáró törvényi határidő kapcsán.

Egyszerűsödtek és átláthatóbbá váltak az építésügyi szabályok

Jog2016.09.20, 13:53

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértői szerint a befektetők szeretik az átlátható, stabil és lehetőleg nem túl bonyolult jogi környezetet. Az elmúlt időszak jelentős előrelépése, hogy az építésügyi szabályok sokban egyszerűsödtek és átláthatóbbá váltak, és kedvezően hatnak az adókedvezményekkel, az új lakások áfájával és a műemlék épületekkel kapcsolatos változások is.

Mi a klaszter?

Jog2016.08.10, 16:41

A klaszter egy különleges együttműködési forma, olyan gazdasági – illetve esetenként tudományos és egyéb - szereplők hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze, a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében – hívták fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértői. Ez a sajátos szövetség, az Egyesült Államokban már régóta ismert szerveződési modell, de Európa-szerte is egyre népszerűbbé válik.

Alapjaiban változik az adóügyek fellebbezési rendszere

Jog2016.04.19, 23:30

Közvetlenül a bírósághoz lehet majd fordulni a NAV határozatokkal szemben, a nemrégiben közzétett általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló előterjesztések alapján tehát várhatóan alapjaiban változik meg az adóügyek fellebbezési rendszere – hívta fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője.

Az európai uniós támogatások joga (2. rész)

Jog2016.02.16, 16:03

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában elemzi a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós forrásokból származó támogatásokat érintő jogi szabályozás főbb elemeit, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

Az európai uniós támogatások joga (1. rész)

Jog2016.02.16, 15:14

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában elemzi a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós forrásokból származó támogatásokat érintő jogi szabályozás főbb elemeit, most az első részt olvashatja.

Átminősíthetőek lesznek a zártkertek

Archívum2015.03.27, 19:33

A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda agrárjogász szakértője szerint rövidesen mód nyílik a zártkerti ingatlanok művelés alól kivett területként való földhivatali átsorolására. A várható változásokat dr. Bolvári Zoltán ügyvéd ismerteti.

Hogyan viszonyul egymáshoz a szindikátusi és a társasági szerződés? (2. rész)

Archívum2015.03.16, 15:41

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának most olvasható második részében azt vizsgálja meg, hogy amennyiben mind a szindikátusi szerződés, mind a társasági szerződés a tagoknak az egymás közötti belső jogviszonyait szabályozza, akkor a két szerződés hogyan is viszonyul egymáshoz.

A szindikátusi szerződés legtöbbször rejtve marad a cégbíróság előtt (1. rész)

Archívum2015.03.12, 09:27

A Dessewffy & Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében azt a kérdéskört járja körül, hogy melyek azok a tipikus, jellemző kérdések, amelyek a cégbíróságok előtt legtöbbször rejtve maradó szindikátusi szerződésekben szerepelni szoktak.

Földforgalmi korlátozások az új haszonbérbeadásoknál (2. rész)

Archívum2015.01.11, 11:59

A május elsejétől hatályos új földforgalmi törvénnyel kapcsolatos kétrészes írás most olvasható második részében a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda agrárjogásza azt elemzi, hogy a zártkertekkel kapcsolatos probléma csak részben oldódott meg.

Új előírások az önkormányzati tulajdonú zártkerti földekre (1. rész)

Archívum2015.01.05, 21:53

Május elsejétől hatályosak a földforgalmi törvény új szabályai. A Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda agrárjogászát az Origó arról kérdezte, hogy az új rendelkezések mennyiben érintették a települési önkormányzatok mezőgazdasági célú földjeinek haszonbérbe adását.

Az új Ptk.-val változtak a szavatossági, jótállási szabályok is

Archívum2014.06.26, 21:58

Több változást is hozott a szavatosság, jótállás témakörben a 2014. március 15.-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, illetve vele párhuzamosan a jogalkotó módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletet – ismertette az Origónak a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csendes Ágnes kiemelte: mind az új Ptk. új szabályait, mind a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet új rendelkezéseit – utóbbiak bizonyos kivételektől eltekintve szintén hatályba léptek - már csak a hatálybalépés után kötött szerződésekre kell csak alkalmazni, a korábbi szerződésekrre, ...

Bennfentes kereskedelem: a Libor-botrány után keményen lépett fel az Európai Parlament

Archívum2014.06.25, 22:19

A Libor-botrányként elhíresült bankközi kamatláb manipulációk rámutattak arra, a tagállamok által elfogadott közigazgatási szankciók elégtelennek bizonyultak a szabályok betartásához a piaci visszaélések megelőzése és leküzdése terén – értesült az Origó a Dessewffy & Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Az Európai Parlament 2014. február 4-én döntött arról, hogy uniós szinten vezet be kemény büntetést a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció elkövetőivel szemben – mutatott rá dr. Sükösd Erika.  

Mégsem korlátolt a felelőssége a kft. és az rt. tagjának, részvényesének? (2. rész)

Archívum2013.10.15, 13:15

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tag "felelőtlensége" a társaság tartozásaiért alapesetben ugyan igaz, főleg a hitelezők érdekeit is figyelembevevő, hétköznapi szóval élve "becsületes" üzletpolitika megvalósítása esetén, ám a hitelezői érdekek és a közérdek védelmében azonban a tag korlátolt felelőssége kiszélesedhet, illetve korlátlanná válhat a társaság tartozásaiért, kötelezettségeiért. Dr. Csendes Ágnes rámutatott: első esetkörben a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján felel a tag, második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gaazdasági ...

Mégsem korlátolt a felelőssége a kft. és az rt. tagjának, részvényesének? (1. rész)

Archívum2013.10.09, 19:33

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tag "felelőtlensége" a társaság tartozásaiért alapesetben ugyan igaz, főleg a hitelezők érdekeit is figyelembevevő, hétköznapi szóval élve "becsületes" üzletpolitika megvalósítása esetén, ám a hitelezői érdekek és a közérdek védelmében azonban a tag korlátolt felelőssége kiszélesedhet, illetve korlátlanná válhat a társaság tartozásaiért, kötelezettségeiért. Dr. Csendes Ágnes rámutatott: első esetkörben a társaságnak felróható környezeti károk esetén elsősorban közigazgatási jogszabályok alapján felel a tag, második esetkörben hitelezővédelmi okokból polgári gaazdasági ...

Mire terjedjen ki egy cég jogi szempontú átvilágítása? (2. rész)

Archívum2013.07.14, 13:40

Az összeállítás első részében az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jól időzített és megfelelő módon elvégzett átvilágítás csökkenti a befektetői kockázatot és növeli az üzleti tevékenység hatékonyságát. Dr. Kálmán Petra most azon kérdéskört járja végig, hogy a jogi szempontú átvilágítás mire is terjedjen ki.

Hogyan kell jogi szempontból átvilágítani egy vállalatot? (1. rész)

Archívum2013.07.10, 19:11

A jól időzített és megfelelő módon elvégzett átvilágítás vállalat, avagy tulajdoni hányad vásárlása, gazdasági társaságok egyesülése esetén csökkenti a befektető kockázatát, míg a szokásos üzletmenet során segíti az üzleti terv megalapozását, a vállalkozásban rejlő kockázatok kiküszöbölését, növeli az üzleti tevékenység hatékonyságát - hívta fel az Origó figyelmét a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kálmán Petra a kétrészes összeállítás első részében azt a szempontot vizsgálja meg, hogy mi lehet átvilágítás tárgya és milyen előnyökkel jár a vizsgálat?

Az ügyvédség számára az új jogterületek jelenthetik a kitörést

Archívum2013.05.14, 21:13

A megújuló energia joga, mint a szélenergia, a napenergia, a bioüzemanyagok előállításával, kereskedelmével összefüggő jogi ismeretek, az erre kiképzett szakemberek jelentik a jövőt egy ügyvédi irodának - nyilatkozta az [origo]-nak dr. Dessewffy Alice, aki az idén kapta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara által 1999.ben alapított Eötvös Károly-díjat. A jogászszakember szerint továbbá az ügyvédség a jövőben sikerrel nyithat a nemzeti és az európai uniós források elosztásának joga, a pénzügyi jog, vagy az informatika, az internet, a telekommunikáció joga felé is.

Van jogi megoldás a kisebbségi tulajdonos érdekvédelmének erősítésére

Archívum2013.04.10, 11:59

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosai (miként az elemzés első részében olvasható) a többségi tulajdonossal kötött szindikátusi szerződés például segítheti a kisebbségi tulajdonos érdekeinek érvényesítését. Dr. Ijjas Balázs szerint továbbá a kisebbségi tulajdonosok érdekeinek védelmét jelentősen elősegítheti a társasági jog megengedő (diszpozitív) szabályaitól való eltérés a társasági szerződésben a kisebbségi tulajdonos javára.

Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosai

Archívum2013.04.05, 17:35

Sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosai, mert a kisebbség sok esetben nem csak a társaság legfőbb szervének döntéshozatalára, hanem a vezető tisztségviselők döntéshozatalára sem tud döntő befolyást gyakorolni - hívta fel az [origo] figyelmét a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Ijjas Balázs - aki kétrészes elemzésben tekinti át a kialakult helyzetet - úgy látja: minden tagnak, aki vállalja a kisebbségi tulajdonosi létet egy társaságban fontos már a társaságba történő belépéskor tudatosítania, hogy vállalja a kiszolgáltatott helyzetet.

Új Mt.: a bizalmi viszony miatt szigorúbb szabályok vonatkoznak a menedzserekre

Archívum2012.10.18, 14:09

A Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője szerint számos oka van annak, hogy az általánostól eltérő szigorúbb szabályok vonatkozzanak a vezető munkakört betöltő munkavállalókra. Dr. Ijjas Balázs szerint egy munkahelyen a vezetők munkaköre szinte kivétel nélkül bizalmi jellegű és az átlagosnál is nagyobb fokú lojalitást kíván meg a munkaadó felé, ráadásul olyan bizalmas információk birtokába jutnak munkájuk során, amely különleges kitüntetett szerepkörbe helyezi őket.

Megújult az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor gyakorolható állami elővásárlási jog

Archívum2012.09.15, 06:33

A nemzeti vagyonról szóló törvény hatályba lépésével kapcsolatban megjelent "Minden önkormányzati ingatlanértékesítést érint az állam elővásárlási joga" cikkünk után rövid idővel, törvénymódosítás történt, és máris változtattak az állam általános elővásárlási jogát előíró törvényi szabályozáson. A kérdés egyik hazai specialistája, a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda szakértője az [origo] megkeresésére felvázolta a villámgyors módosítás okát, és a jelenleg hatályos törvényi szabályozást.

Előző
  • 1
Következő