Megtalálták: ezekben az állatokban leltek rá a koronavírus legközelebbi ismert rokonaira

Kutatók felfedezték, hogy milyen állatban található a SARS-CoV-2 legközelebbi ismert rokonai.

Mentett denevéreket neveltek fel a Budapesti Állatkertben

Az elmúlt hetekben több fiatal mentett denevért is visszaengedtek természetes élőhelyükre a Budapesti Állatkert dolgozói, akiknek a legnagyobb kihívást a sokszor csak pár grammos állatok etetése jelenti.

A babákhoz hasonlóan a kis denevérek is gőgicsélnek

Ahogy a mi csecsemőink, úgy a bébi denevérek is gőgicsélés útján fedezik fel fajuk hangrepertoárját.

Hálózás és hangdetektoros megfigyelés is lesz a Denevérek Éjszakáján

Megvan a koronavírussal megfertőződött "nulladik beteg”: ő kapta el először

Denevérről került át a Covid-19 vírus egy vuhani kutatóra, akit a világon „nulladik betegként" tartanak számon.

Denevért találtam-mit tegyek?

Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!

Mit tegyek, ha denevérkölyköt találtam?

A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.

Százezer éves, óriási vérszopó denevér maradványaira bukkantak

A kutatók 100 ezer évvel ezelőtt élt denevér állcsontjaira bukkantak, amely egy mára kihalt, óriási vérszopó denevérfajhoz tartozik. Az argentin barlangban talált Desmodus draculae faj állcsontjának felfedezése segíthet pótolni az állatok történelmének óriási hiányosságait, és néhány támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy ezek az emlősök végül miért haltak ki.

Előre gondolkodnak a cikázó denevérek

A denevérek egy kisrobogó sebességével repülnek, így ha nem akarnak akadálynak csapódni, jobb, ha nem az aktuális helyzetükkel törődnek, hanem azzal, hol lesznek a következő másodpercekben. Ha ez egy általános emlős jellegzetesség, akkor valószínűleg a mi agyunk is ilyen üzemmódba lép például autóvezetés közben.

Nézze, micsoda cukiságot mentettek meg egy esztergomi erkélyről