Dél-Amerika
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Balsafa tutajjal Polinéziába, az utolsó földi édenkertbe
Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus és utazó a „high tech" korszak előtti embert próbáló, kalandos és romantikus felfedezések korának egyik utolsó nagy alakja volt. Kereken hetven éve, 1947. április 28-án vágott neki törékeny balsafa tutaján öt társával együtt a végtelen Csendes-óceánnak, hogy Dél-Amerikából Polinéziába hajózva bebizonyítsa, Polinéziát egykor nem Ázsiából származó emberek, hanem dél-amerikai őslakosok népesítették be.
Hétezer éve sokkal jobban tűrték a hideget
A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek - nők, gyermekek és férfiak - egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat - állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai.
Ilyen az, ha egy lány végigstoppolja Dél-Amerikát
Az utazás sokak számára vonzó, de ilyen-olyan okokból rengetegszer csupán álom marad. Nincs pénz, idő, meg amúgy is veszélyes világban élünk. Majd tizenegy hónapot utaztam Dél-Amerikában havi átlag ötvenezerből. Stoppoltam, önkénteskedtem, vadkempingeztem – mindezt egyedülálló, huszonhat éves nőként, és elmondhatom, hogy ez volt életem legjobb éve. Azt is elárulom, miért.
Stoppal jártam be a világ legszebb útját
A világ legszebb útja. Csak így utalnak Chile legdélebbi, legvadregényesebb útjára, a Carretera Australra. Majdnem a teljes hosszát bejártam, hogy a saját szememmel győződjek meg róla, a szlogen nem pusztán üres marketingszöveg. Éppen ezért is megdöbbentő, mennyire kevesen tudnak erről a vidékről. Nekem az egyik kedvencem lett, elmesélem, miért.
Megdöbbentő eredmény: az El Nino felel a légköri szén-dioxid rekordért
A szupererős El Nino újabb hatására derített fényt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy új műholdja: az éghajlati jelenség számlájára írható a levegő szén-dioxid-tartalmának rekordméretű növekedése 2015-16-ban.
Nem volt rá pénzem, mégis láttam az inka csodát
Az inkák elveszett városa, a perui Machu Picchu majdnem minden ember bakancslistáján szerepel. Ám nem csak a Cusco vonzáskörzetében található romok miatt érdemes ellátogatni a városba. Több ezer éves történelem, finom ételek, kedves helyiek, ráadásul kis szerencsével nagyon olcsón össze lehet hozni az utat.
Mire jó egy év önkéntes munka a világ másik felén?
Húszéves, német, szociális munkásnak készül, és önkénteskedni jött – ez az a típus, akivel a legtöbbet találkoztunk dél-amerikai utunk során. A német fiatalok körében divattá vált a gimnázium után egy évet a világ fejletlenebb régióiban tölteni. Egyesek szerint komoly segítséget nyújtanak a helyi közösségeknek, mások úgy vélik, a fiatal, tapasztalatlan németek jelenléte többet árt, mint használ.
A halottaik hamvát beleszórják a levesbe
Miközben Európában csodálattal tekintünk az inka és a maja kultúrára, az indián gyógyításra pedig misztikus tudásként gondolunk, Dél-Amerika ősi népei mára megváltoztak. A városokban élő indiánok ugyan még hosszú hajfonatot és poncsót viselnek, de már nem büszkék a származásukra, és a nyugati életre vágynak. A még létező, elzárt törzseknek pedig egyre nehezebb a helyzetük, a kihalás szélére sodródtak.
Néha a véletlen szüli a legcsodásabb élményeket
Az autós körutazás talán az egyik legjobb módja egy vidék felfedezésének. Az ember azzal utazik együtt, akivel szeretne, ott áll meg, ahol akar, és menet közben is könnyű változtatni a terveken. Argentína vadregényes táján, Patagóniában volt szerencsém három argentinnal autókázni két héten át. Életem egyik legcsodásabb kalandja volt, hadd meséljem el, miért.
Ránézett a mérgezett prospektusra, és tette, amit mondtak
„No dar papaya", vagyis „ne adj papaját" – mondogatták gyakran kolumbiai barátaink. A kifejezés annyit jelent, ne adj lehetőséget a bűnözőknek. A papaja ebben az értelemben lehet telefon, pénztárca, bicikli vagy akár az életed is. Valóban ennyire félelmetes hely Kolumbia?