Current Biology
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- paleontológia
- felfedezés
- Kalifornia
- Föld
A pókselyem robosztusabb az erősen csapadékos területeken
Az, hogy a pókselyem erősebb, és keményebb attól függ milyen környezeti hatásoknak van kitéve. A Bayreuthi Egyetem kutatói 50 pókfajt tanulmányozott, eredményüket a Current Biology magazinban publikálták.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A kutyák a csecsemőkhöz hasonlóan fedezik fel a szóhatárokat
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban - derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.
Dinóürülékben bukkantak 230 millió éves bogarakra
Egy korai bogárfaj szinte tökéletes állapotban megőrződött példányaira bukkantak becslések szerint 230 millió éve megkövesedett dinoszauruszürülékben.
Fekete lyukként szívják be a fényt ezek a mélytengeri halak
Az óceánok sötét mélyén élnek olyan halak, amelyeknek ultrafekete bőre a rá eső fény több mint 99.5 százalékát elnyeli. Trükkjüket a high-tech optika és az álcázástechnika is szeretné eltanulni.
Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak
Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást
Ausztrália delfinjei is megsínylik a klímaváltozást a víz hőmérsékletének emelkedése miatt. Egy most publikált tanulmány szerint a hőség miatt csökken az utódok száma, és romlik az állatok túlélési esélye is.
Szemlencse helyett tükörrel lát a kísértethal
A tenger mélye rengeteg meglepetést tartogat, ezek egyike a négyszemű kísértethal. Ez a rendkívül furcsa küllemű állat az első olyan gerinces, amelynek szeme a fény fókuszálására nem lencsét, hanem tükröt használ.
- címkék:
- fény
- kristály
- Current Biology
- Címkefelhő »
Az amőbák fehérjeiránytűvel találják meg a zsákmányt
A San Diegói Kalifornia Egyetem kutatói fölfedezték, hogy az egysejtű amőbák egy molekuláris iránytű - amelyet egy fehérjekapcsoló szabályoz - segítségével csúsznak a zsákmány irányába. A Current Biology című szakfolyóiratban ismertetett fölfedezés azért jelentős, mert az emberekben és más gerincesekben ugyanilyen molekuláris kapcsolók irányítják az immunsejteket a fertőzések helyére.
Nemcsak szeretkeznek, ölnek is a bonobók
A csimpánzokkal ellentétben nőuralomban és promiszkuitásban élő bonobókra az eddigi feltételezéssel ellentétben nem feltétlenül illik a "szeretkezz, ne háborúzz" elve. Az eddig békésnek hitt törpecsimpánzokról nemrégiben egyértelműen bebizonyosodott, hogy más főemlősökhöz hasonlóan ők is vadásznak főemlősökre, sőt, a portyákban a nőstények igen aktív szerepet játszanak.
- címkék:
- Current Biology
- Címkefelhő »
Légycsapó elleni mechanizmus van a legyek agyában
Amerikai tudósok szerint azért nehéz lecsapni egy legyet, mert agya "kódolva" van a légycsapó ellen. A rovar már a veszély közeledtével úgy készíti elő repülése rajtját, hogy az ellenkező irányban biztos "egérutat" nyerjen.
- címkék:
- agy
- Current Biology
- mechanizmus
- Címkefelhő »
2020-ra kihalhatnak az afrikai elefántok
A több évtizede érvényben lévő tilalom ellenére az elefántcsont-kereskedelem ma nagyobb veszélyt jelent az elefántokra, mint valaha. Ha nem fog össze a világ a megmentésük érdekében, a legnagyobb afrikai elefánt-populációk 2020-ra eltűnhetnek a Föld színéről - intenek amerikai kutatók.
- címkék:
- Loxodonta
- Kína
- Föld
- Current Biology
- évtized
- Címkefelhő »
Meglepetést hozott a fogságban élő tigrisek génvizsgálata
Szibériai, szumátrai, bengáli, maláj - az állatkerti tigrisek között sokkal több őrzi ősei tiszta vérvonalát, mint amennyiről a fajfenntartó programok tudtak, derítette ki egy új amerikai genetikai vizsgálat. Könnyen lehet, hogy ezek az állatok jelentik a még vadon élő alfajok fennmaradásának zálogát, mára ugyanis legalább ötször annyi tigris él fogságban, mint eredeti élőhelyén.
Robotokkal szimulálják az emberi nyelv kialakulását
Számos elképzelés létezik, hogyan alakult ki az emberi nyelv abból az állatvilágban létező kommunikációs "őslevesből", amelynek ugyanúgy része a sejtek közötti kommunikáció, mint a méhek tánca vagy a madarak hangjelzései.
Szándékainktól függetlenül
Szenzációs új felfedezés: angol és japán tudósok a kísérleti alanyok agytevékenysége alapján képesek meghatározni azok szándékait.
- 1