Csortos Gyula

címke rss
A körülrajongott színésznő, akit a kommunisták örökre el akartak tüntetni

A körülrajongott színésznő, akit a kommunisták örökre el akartak tüntetni

Turay Ida pályája első felében a két háború közötti időszak egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt. Színdarabok és filmek sokaságában alakította naivák sorát hitelesen, sok derűvel, öniróniával, majd egy Shakespeare szerep után kiderült: drámai képességei sem mindennapiak. Férje, Békeffi István kora egyik legsikeresebb színpadi szerzője és forgatókönyv írója volt, ám származása kapcsán feleségének is volt oka az aggodalomra a vészkorszak idején.1945 után a kommunisták tiltották el egy időre a színpadtól. Az 1956-os forradalmat követően egy külhoni munka miatt utaztak külföldre, tervezve, hogy hamarosan visszatérnek. Másként allakult. ...

Nem fognak élve eltemetni

Kultúra2022.06.26, 18:47

Az apai ágon örmény származású színész már gyermekként színpadra került a szegedi színházban. Mindamellett a Tisza parti városban cseperedve csodálkozott rá, micsoda karizmája van az olyan embereknek, mint amilyen Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, vagy éppen Szent-Györgyi Albert volt. Az élénk fantáziájú, kiváló megfigyelőképességű fiú tizenöt évesen került be – középiskolai tanulmányait feladva – egy színitanodába. A szegedi pályakezdés után évekig vándorszínészként gyakorolta hivatását. Idővel kőszínházakban is feladatokat kapott, ám több évtizedes országos ismertség után is – a közönség szeretetét számtalan alkalommal meggtapasztalva ...

A halál torkából menekült artista, aki aztán a legnagyobb magyar parodista lett

Kultúra2022.01.30, 17:32

A múlt század tízes éveiben született művész szerette a kalandokat, bár a kor, amelyben leélte életét, olykor olyanokba is belevezette, amelyeket alighanem jobban szeretett volna kikerülni. Attól függetlenül, amit látott – miközben alkalmasint túlélni igyekezett – azt felhasználta paródiáiban, amelyek nemcsak tükröt tartottak, nevettettek, de gyógyírként is hasznára voltak a publikumnak. Alfonzó művészetét olykor Chaplin, Marcel Marceau különös, hasonlíthatatlan világával rokonították, hangsúlyozva egyediségét. Elsőként a manézs világában lépett a közönség elé untermannként, ezért voltak olyan színházi kollégái is, akik úgy vélték: ...

A magyar színészóriás, aki szerette Jézus Krisztus szavait, és akit a kommunisták a halálba kergettek

Kultúra2021.12.27, 18:50

Somlay Artúr egyike volt a modern kori magyar színjátszás legnagyobbjainak, aki elhagyva a korábbi idők deklamáló stílusát, a hétköznapi beszédstílusra emlékeztető dikcióval is képes volt az emelkedettségre, ha a szerep megkívánta. Alakításait drámai erő, sodró szenvedély, elmélyült jellemábrázolás tette emlékezetessé. Egyaránt kiváló volt magyar és külföldi, klasszikus és modern szerepekben, egyénisége betöltötte a színpadot. Már az ezerkilencszázhúszas években komoly rangot vívott ki magának a hivatásában, annak ellenére, hogy heves természete miatt akadtak botrányai is. Idővel megtanulta fegyelmezni magát, ezért két évtizedes víggszínházi ...

Magányosan, nincstelenül halt meg a magyar színészóriás: senki nem volt mellette

Life.hu2021.07.31, 08:44

Csortos Gyulát a Hyppolit, a lakáj című filmből ismerik az emberek. A közönséget alakításaival nagyon meg tudta nevettetni, személyes kapcsolatai azonban nem voltak olyan kellemesek. Élete végére mindenkit elmart maga mellől.

Az ünnepelt filmsztár, akit Gobbi Hilda és Major Tamás feltett a bűnös, hivatásuktól eltiltandó színészek listájára, és menekülnie kellett

Kultúra2021.07.18, 20:08

Szeleczky Zita mindössze nyolc évig gyakorolhatta hivatását a hazájában. Ez is elég volt huszonnyolc film főszerepére, valamint komoly színpadi megmutatkozásokra a fővárosi Nemzeti Színházban. A magát mindig is deklaráltan konzervatív, jobboldali világlátásúnak valló színésznő a második világháború alatt azt tette, ami neveltetéséből, hitéből fakadt, s amiben egyébként az állam első számú teátrumi társulatának tagjaként is számítottak rá: buzdította a fronton harcoló magyar katonákat, valamint adományokkal, fellépésekkel igyekezett jobb kedvre deríteni a hazakerült sebesülteket. Tőlük kapta becenevét is: „A nemzet kishúga." Mindemelllett ...

A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából

Kultúra2021.05.09, 19:01

A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. ...

Akit szovjet katonák vallattak, a kommunisták a színházából is kitiltották és élete utolsó 11 évében betegágyában feküdt

Kultúra2021.04.06, 11:32

Mezei Mária egyike volt a honi színháztörténet legnagyobb drámai színésznőinek. Ám ritkán kapott drámai szerepet. Pedig eredeti egyénisége, személyiségének lírai és drámai vonásai, a színészi átlagot meghaladó műveltsége is predesztinálta erre a szerepkörre. Amikor tehette, bizonyította: képes az összetettebb hősnőket is olyan árnyaltan, emberi mélységeiket feltárva megformálni, ahogy a franciás kokottok, vampok sorát. Mely utóbbiakhoz olykor maga adott plusztartalmakat, ha a darab szerzője elmulasztotta alaposabban kidolgozni az adott karaktert. A színésznő helyzetét az is megnehezítette, hogy a háborút megelőző években „baloldali ...

Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

Kultúra2020.10.05, 00:25

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ...

A színészzseni, akit bikacsökkel és fenőszíjjal vertek és állandóan éheztettek

Kultúra2020.08.09, 18:32

Csortos Gyulát Kosztolányi Dezső szerint az Isten is művésznek, közelebbről komédiásnak teremtette, civilben a gőgösségig mogorva színész egyben nőfaló is volt. Kétszer nősült, és nagy számú szeretője is volt. Ifjan egy jegyzőnél gyakornokoskodva döntött a színi pálya mellett a jegyző elcsábított feleségének biztatására. Gyermekkora lényegében egy rémálomban telt, ami meghatározta a pályája alakulását is. Szinte minden elvállalt, bevételeit lakomákra, borravalóra és nőkre költötte. Mindemellett Csortos Gyula az általa alakított karakterek minden részletét aprólékos gonddal dolgozta ki, ügyelt a szavak árnyalataira is, szemének pupilllatágulását ...

Fedák Sári, az egyik legnagyobb primadonna története, aki semmi mást nem akart, csak mindenkinek tetszeni

Kultúra2019.12.07, 16:42

A száznegyven éve született színésznő egyike a magyar színháztörténet legnagyobb primadonnáinak. Tízéves volt, amikor egy nála évtizedekkel idősebb árvaszéki elnök a színház felé irányította a figyelmét sajátos barátságuk keretei közt. A polgári és elemi iskoláit még végigbukdácsolta, majd miután sikerrel elvégezte Rákosi Szidi színiskoláját, páratlan karriert épített egyébként korlátozott énekhangja ellenére, sugárzó egyéniségével, elkápráztató színészi játékával. Nemcsak hazájában lépett fel, hanem külföldön is: Berlintől Párizson, Londonon át az Egyesült Államokig. Ugyanakkor a hatalom aktuális képviselőit is mindig el akarta káppráztatni. ...

Jávor Pál, az első magyar filmsztár pokoljárása

Kultúra2019.10.27, 16:58

 Jávor Pál a harmincas évek elején "birtokba vette" a filmgyárat, nem készülhetett film, amelyben ne ő játszotta volna a főszerepet. Megteremtette a bricseszes dzsentrihős figuráját, a mindig célba érő asszonybolondítót. A vásznakon látható figuráját a közönség összemosta hús-vér alakjával, miközben a valóságban más karakter volt. Civilben is szerette a cigánnyal húzatni, de inkább magában hallgatta a bandát, majd haza ment asszonyához. Dzsentri hősei fantáziájából teremtek elő, s persze megfigyelései is segítették megalkotásukban - ahogy Shakespeare és más klasszikus, kortárs hősök színvonalas, olykor zseniális színpadra vitelében ...

Csortos Gyula: a legmogorvább színész

Kultúra2019.06.29, 15:25

A fiatalon sokat éhező Csortos Gyula falánk ember lett, elhízott, és nem is volt hajlandó fogyókúrázni. Mégis eljátszott bármilyen típusú embert, testalkata nem akadályozta benne, hogy átlényegüljön. Sok történet van róla, hogy érdes modorú, goromba ember volt, mégis mindig volt bőven munkája, nehéz természete nem riasztotta vissza tőle a színigazgatókat, hogy szerződtessék. Ha jól volt megírva a darab, és a rendező tudta, mit akar kihozni belőle, meg a partnerek is jól teljesítettek, akkor Csortos Gyulával könnyű volt dolgozni. Ha viszont azt érzékelte, hogy ő hiába igyekszik kihozni magából a maximumot, a produkcióval valami alapvvető ...

Aki maga volt az elegancia

Kultúra2019.01.17, 13:24

A maga korában egyértelműen a legjobbnak tartott, legnépszerűbb színészek közé tartozott. De mindig idegen volt tőle minden sztárkultusz generálására alkalmazott mesterséges eszköz. Minél jobb darabokban minél jobban igyekezett játszani, allűrök nélkül élt. Így is jelentős rajongótábora volt, és a közönség női felének körében egyfajta kulturális missziót teljesített. Törzs Jenő magánszínházakban játszott, kiváló volt vígjátékokban, de az igazgatói bátran tűzhettek műsorra a színész kedvében járva klasszikus darabokat is, amelyekben drámai hőst játszott, a főleg nőkből álló Törzs-közönség ezekre is jegyet váltott.

Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte

Kultúra2017.07.23, 21:42

A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...

Előző
  • 1
Következő