Négy újabb hazai természeti csoda

Hamarosan kezdődik Csillagtúra játékunk második fordulója, amelyben az első forduló hét győztese mérkőzik meg az olvasóink által jelölt és javasolt természeti szépségekkel. Utóbbiak között olyan ritkaságok szerepelnek, mint a Gaja-szurdok a Bakonyban vagy Sárospatak mellett a Megyer-hegyi tengerszem.   

A világörökség nyolc új természeti csodája

Kína, Tanzánia, Kiribati, Hawaii, Mexikó, Reunion, Oroszország és Srí Lanka káprázatos helyszínei szerepelnek az UNESCO legújabb természeti világörökségei között. Az új díjazottakkal már 911-re emelkedett a rangos nemzetközi elismerést élvező helyek száma a világban.

A Baradla-barlang és Hévíz is az ország legszebb látnivalói között

Végéhez közelít Csillagtúra játékunk első szakasza, amelyben tizennégy magyarországi természeti szépség közül lehet kiválasztani azt a hetet, amelyet olvasóink a legszebbnek, legkülönlegesebbnek tartanak. A november 30-ig tartó szavazáson jelenleg a Szalajka-völgy vezet, de a sorrend még változhat az első hét helyen. A játék második körében már az olvasóink által jelölt helyszínekre is lehet szavazni. Ez utóbbiak közül mutatunk be három új helyszínt.  

A Kis-Balaton

Az egykor még egybefüggő Balaton nyugati szegélye mára egy ritka és értékes vízi világ, nádasokkal, zsombékosokkal, mocsárrétekkel, szárazgyepekkel. A területet ma Kis-Balaton néven ismerjük, ha egyáltalán ismerjük.

Tényleg sós a Fertő tó? A nagy Csillagtúra-kvíz

Tudja-e, hogy melyek a balatoni tanúhegyek, hogy hívják az Őrség jellegzetes falvait, vagy a Bükkben hány hegycsúcs emelkedik 900 méter fölé? Csillagtúra játékunk első szakaszának feléhez érkezett. A tizennégy jelölt közül jelenleg a Szalajka-völgy vezet, de a szavazás lezárásáig bármi változhat. A döntést és a szavazást talán segíti az alábbi kvíz játék, amelyből kiderül, mennyire ismeri Magyarország természeti látnivalóit.

Szavazás állása

Lillafüred panorámája

Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.

A Szalajka-völgy panorámája

Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin megnevezésére utal.

A tihanyi Belső-tó panorámája

Tihany nem csak a Balaton, hanem az egész ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Külföldi és belföldi turisták ezrei keresik fel egész évben. Népszerűségét gazdag történelmi és természeti látnivalóinak köszönheti. Az apátság mellett a táj képét legalább ennyire meghatározó elem a tihanyi Belső-tó.

A Fertő-tó panorámája

A Fertő-tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik. A magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő-tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is.

A Badacsony panorámája

A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti paleozoikum, illetve a későbbi miocén korból. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.

Bükk-fennsík panorámája

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel.  A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület.

A Pilis panorámája

A Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyó Duna a Dunakanyar Visegrád utáni szakaszán alakította ki a Szentendrei-szigetet. A harmincegy kilométer hosszú és két-három kilométer széles sziget egészen a főváros határáig lenyúlik. Budapesthez való közelsége és kiváló természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kiránduló, és nyaraló hely.

A Kis-Balaton panorámája

Az egykor még egybefüggő Balaton nyugati szegélye már egy ritka és értékes vízi világ, nádasokkal, zsombékosokkal, mocsárrétekkel, szárazgyepekkel. A területet ma Kis-Balaton néven ismerjük, ha egyáltalán ismerjük.

A Dunakanyar panorámája

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát többnyire csak Dunakanyar néven említjük. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Az elnevezés egyszerű oka, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire, tehát délfelé kanyarodik. A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik. A Dunakanyar, mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is.

Tokaj panorámája

A Tokaj-hegyaljai az ország legismertebb borvidéke. Neve és leghíresebb terméke a Tokaji Aszú világszerte ismert és elismert. A tájegység névadó városa Tokaj, Miskolctól ötvennégy kilométerre fekszik. A város fejlődésében nem csak a bortermelés játszott szerepet, fontos közlekedési csomópontként is szolgált.

Az Őrség panorámája

Az Őrség néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őrző táj. Az egyetlen olyan tájegység Magyarországon, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltságlevelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Ezért is nevezzük ezt a tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A Gellért-hegy panorámája

A Budapest látképét uraló Gellért-hegy a főváros egyik legjellemzőbb turisztikai látnivalója és a főváros látképének meghatározó eleme. A mindössze kétszázharmincöt méter magas (tehát tulajdonképpen egy domb nagyságú) hegy számos történelmi és természeti látnivalót kínál. A Duna partjáról hirtelen meginduló meredek sziklafala látatja sokkal magasabbnak, mint valódi magassága.

A Hegyestű panorámája

A vulkáni tanúhegyek ölelésében megbúvó Káli medence egy önálló tájegység a Balaton-felvidéken. Egyedülálló sajátos természetföldrajza és szubmediterrán klímája miatt különleges és igen értékes része az országnak.

A Tiszahát panorámája

A keleti országrész egyik elfeledett vidéke, amelynek szépségéről talán csak az évről évre visszatérő vízitúrázók tudnak igazán. A Tisza mellékfolyói közül talán épp az itt megtalálható, vadregényes és bűbájos Túr a kedvencünk.

Szavazzon az ország hét természeti csodájára!

Az idei túraszezonra az [origo] egy újdonsággal készül Csillagtúra néven, amely az ország legszebb természeti látnivalóit mutatja be. A játék keretében világ hét csodájához hasonlóan olvasóink dönthetik el, hogy melyek a legszebb természeti látnivalóink.

A Kis-Balaton panorámája

Az egykor még egybefüggő Balaton nyugati szegélye már egy ritka és értékes vízi világ, nádasokkal, zsombékosokkal, mocsárrétekkel, szárazgyepekkel. A területet ma Kis-Balaton néven ismerjük, ha egyáltalán ismerjük. Tekintsen meg a Kányavári hídról készült interaktív fotóbemutatónkat!

A Szentendrei-sziget és a Pilis

A Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyó Duna a Dunakanyar Visegrád utáni szakaszán alakította ki a Szentendrei-szigetet. A harmincegy kilométer hosszú és két-három kilométer széles sziget egészen a főváros határáig lenyúlik. Budapesthez való közelsége és kiváló természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kiránduló, és nyaraló hely.

A tihanyi Belső-tó

Tihany nem csak a Balaton, hanem az egész ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Külföldi és belföldi turisták ezrei keresik fel egész évben. Népszerűségét gazdag történelmi és természeti látnivalóinak köszönheti. Az apátság mellett a táj képét legalább ennyire meghatározó elem a tihanyi Belső-tó.

A Szalajka-völgy

Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetessége a Szalajka-völgy. Az Egertől nem messze található völgyet a Bükki Nemzeti Park bejárataként is szokás említeni. A Szilvásváradra érkező völgy számos érdekes, az országban egyedülálló látnivalót kínál az ide látogatónak. A völgy nevét a rajta keresztül folyó patakról kapta. A megnevezés régebbi történelmi időszakból ered, egy régen kihalt mesterségre, az üveggyártás egyik alapanyagául szolgáló hamuzsír bányászatára és a hamuzsír latin megnevezésére utal.

A Dunakanyar

A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát többnyire csak Dunakanyar néven említjük. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Az elnevezés egyszerű oka, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire, tehát délfelé kanyarodik. A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik. A Dunakanyar, mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is.

Lillafüred, Hámori-tó

Miskolc városától nagyjából tíz kilométerre a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fekszik Lillafüred. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület igazi vadregényes táj. Felismerve turisztikai szerepét már 1892-ben üdülőteleppé nyilvánították. Lillafüredre megérkezve minden bizonnyal két látnivalón akad meg elsőre szemünk: a Hámori tavon és a partjára épült Palota Szállón.

A Gellért-hegy

A Budapest látképét uraló Gellért-hegy a főváros egyik legjellemzőbb turisztikai látnivalója és a főváros látképének meghatározó eleme. A mindössze kétszázharmincöt méter magas (tehát tulajdonképpen egy domb nagyságú) hegy számos történelmi és természeti látnivalót kínál. A Duna partjáról hirtelen meginduló meredek sziklafala látatja sokkal magasabbnak, mint valódi magassága.

Tokaj vidéke

A Tokaj-hegyaljai az ország legismertebb borvidéke. Neve és leghíresebb terméke a Tokaji Aszú világszerte ismert és elismert. A tájegység névadó városa Tokaj, Miskolctól ötvennégy kilométerre fekszik. A város fejlődésében nem csak a bortermelés játszott szerepet, fontos közlekedési csomópontként is szolgált.

A Káli medence és a Hegyestű

A vulkáni tanúhegyek ölelésében megbúvó Káli medence egy önálló tájegység a Balaton-felvidéken. Egyedülálló sajátos természetföldrajza és szubmediterrán klímája miatt különleges és igen értékes része az országnak.

A Fertő tó

A Fertő tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik. A magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is.

A Tiszahát

A keleti országrész egyik elfeledett vidéke, amelynek szépségéről talán csak az évről évre visszatérő vízitúrázók tudnak igazán. A Tisza mellékfolyói közül talán épp az itt megtalálható, vadregényes és bűbájos Túr a kedvencünk.

Balatoni tanúhegyek

A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti újidő, miocén és pliocén korából. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.

Az Őrség és a szerfalvak

Az Őrség néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát őrző táj. Az egyetlen olyan tájegység Magyarországon, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltságlevelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Ezért is nevezzük ezt a tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A Bükk és a Bükk-fennsík

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel.  A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület.