Kilenc óránként erőteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk

A közelmúltban egy távoli galaxisból érkező periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhető röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.

Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas

Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.

Tudta-e, hogy aranygyűrűje egy csillagkatasztrófa emléke?

Az atomfizikai és csillagászati kutatások 20. századi forradalma tette lehetővé, hogy megértsük, hogyan jöttek létre a nehézelemek, köztük a nemesfémek is.

Gyönyörű magyar asztrofotó a Skorpió szívéről

Kaotikus gázfelhőkben születő csillagokat fotóztak le

Tolsztoj híres művéről nevezték el azt a csillagközi felhőt, amelyben heves folyamatok közben jelenleg is új égitestek keletkeznek.

Igazi csillagok díszítik az űrbeli karácsonyfát

Kivételesen szép képet készített egy csillagközi felhőről egy német asztrofotós: a vörösen izzó por és gáz előtt néhány látványos, kékes árnyalatú csillag rajzol ki egy karácsonyfához hasonló alakzatot.

Az Univerzum legnagyobb mogyorós tejcsokija

A csillagászok szerint saját galaxisunk, a Tejútrendszer szerkezete olyan, mint egy mogyorós csokié, mert sok csillag fúj bele nagy buborékokat.

Melegszik a leghidegebb űrtávcső

Egy év múlva kifogy a hűtőfolyadék a Herschel-űrtávcsőből. Az abszolút nulla fok környékén üzemelő műszer olyan helyszíneket mutatott meg a Világegyetemben, ahova korábban nem sikerült bepillantani.

Új kép az Univerzum egyik legsötétebb helyéről

Sötét fellegként terpeszkedik a Tejút fényes sávja előtt a Barnard 68 jelű csillagközi felhő. Sűrű anyaga látványosan elnyeli a fényt, és egy sötét folthoz hasonlóan takarja ki az égboltnak egy kis részét.

Újrafotózták a 20. század leghíresebb csillagászati célpontját

A látható fény után az infravörös tartományban is megcsodálhatjuk a Sas-ködöt. Ez az aktív csillagkeletkezési régió a Hubble űrtávcső 1995-ös felvételével vált ismertté, és sokan a 20. század leghíresebb asztrofotójának tartják. Most az eddig átlátszatlan, sötét felhők belsejébe pillanthatunk be.

Látványos csillagközi angyalt fényképezett le a Hubble-űrtávcső

A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső karácsony előtti felvételét "hóangyalnak" nevezték el a csillagászok. A látványos forma valóban a friss hóban háton fekve készített hóangyalokhoz hasonló, csak itt egy "csillaggyerek" vájta ki a szárnyakat, és nem hóban, hanem csillagközi por- és gázanyagban.

Először mérték meg a Naprendszer fényszennyezését

A Naprendszertől távolodó Voyager-űrszondák első alkalommal mutatták ki a Tejútrendszerből származó fényszennyezést, amitől nem látjuk az ég leghalványabb részleteit.

Lefényképezték az egyik leglátványosabb csillagközi felhőt

Vízesésre emlékeztet az a csillagközi gázfelhő, amely tíz fényév hosszan nyúlik el a világűrben. Az érdekes alakzat az Orion-köd térségében van, és bár pontos eredete nem ismert, feltehetőleg születő csillagokkal áll kapcsolatban.

Magyar fotó az Univerzum legnagyobb elefántormányáról

Hatalmas csillagközi anyagfelhőt örökített meg egy hazai asztrofotós. Az elefántormánynak is nevezett alakzat belsejében fiatal csillagok keletkeznek, míg a képződmény pereméről a világűrbe távozik a felforrósodott, izzó anyag.

Homokórát formál egy csillag utolsó lehelete - kép

A világ legnagyobb homokórája címre is esélyes lenne alakja alapján egy planetáris köd, amelyet a Hubble-űrtávcső örökített meg. A látványos képződmény két csúcsán egymáshoz illesztett kelyhet formál, amelyet valójában izzó gáz alkot.

Először találtak oxigénmolekulákat a csillagközi térben

Első alkalommal sikerült kétatomos oxigénmolekulákat azonosítani a csillagközi térben. Az anyag az Orion-ködben a fiatal csillagok sugárzásától keletkezik, amikor a csillagközi szemcsék felületéről vízmolekulák szabadulnak fel, majd lebomlanak, és az oxigénatomok összekapcsolódnak egymással.

Ismeretlen eredetű, csavarodott gyűrű van a Tejútrendszer közepén - kép

Közel 600 fényév átmérőjű, hűvös gázfelhőkből álló hatalmas gyűrűt vizsgált a Herschel-űrtávcső galaxisunk centrumában. A képződmény eredete ismeretlen, és az új eredmények alapján úgy fest, hogy torzult, enyhén csavarodott az alakja.

Látványos színekben pompázik a fiatal csillagok környezete

A születő csillagok intenzív sugárzásának gerjesztő hatása egzotikus árnyalatokat eredményez egy aktív csillagkeletkezési régióban. A tőlünk 5000 fényévre lévő látványos felhőket egy nyolcméteres távcső részletes felvételén mutatjuk be.

Hatalmas hangrobbanások nyomai az űrben - kép

Minden korábbinál pontosabb képet rajzoltak egy csillagközi felhő szerkezetéről a Herschel-űrtávcső infravörös megfigyelései alapján. A felhőben található, hatalmas fonalakhoz hasonló alakzatok a ritka gázanyagban fellépő hangrobbanások nyomai lehetnek.

Korábban nem látott dolgokat fedezett fel a Planck-űrtávcső

Közel tizenötezer, eddig ismeretlen sugárforrást talált a Planck-űrtávcső, emellett gyorsan pörgő porszemek sugárzását azonosította, és pontosabb, részletesebb képet adott az egész mikrohullámú égboltról, mint ami korábban elérhető volt. Az új eredményekről egy párizsi sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek.

Sötét szellemek a világűrben - kép

Bizarr megjelenésű, sötét molekulafelhők rajzolódnak ki a Hubble-űrtávcső egyik káprázatos felvételén. A Carina-ködben lévő sötét felhők akár születő csillagokat is rejthetnek.

Hatalmas, furcsa spirált fotóztak az űrben

Egy csillagpáros furcsa, spirális alakú ködösséget hozott létre maga körül. A kettős egyik tagja a világűrbe dobálja külső rétegeit.

Csillagkeltető lehetett egy rejtélyes, sötét felhő az űrben

Egy űrben játszódó horrorfilm díszletéhez hasonlít az a csillagközi felhő, amelynek furcsa alakját egy benne megszületett, majd később eltűnt csillag alakíthatta ki.

Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben

Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.

Szárnyas istensisak az űrben - kép egy látványos gázfelhőről

Száz fényév hosszú forró kezet fotóztak az űrben

A pulzárok periodikus rádióimpulzust kisugárzó, gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek a nagytömegű csillagok élete végén bekövetkező szupernóva-robbanás után maradnak vissza. Az alábbi látványos kép a PSR B1509-58 jelű, viszonylag fiatal pulzár környezetét mutatja. Az objektumot kialakító szupernóva-robbanás fénye mintegy 1700 évvel ezelőtt érte le bolygónkat.

Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső

A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.

Vakok számára is elkészült a Hubble-űrtávcső egyik felvétele

A Hubble-űrtávcső egyik felvételét gyengénlátóknak és vakoknak is elkészítették. A természettudományi oktatásban már régóta alkalmaznak speciális segédeszközöket, amelyekkel olyan vizuális témaköröket is értelmezhetővé tesznek a gyengénlátók és vakok számára, mint például a csillagászat. Ilyenek a dombornyomásos csillagtérképek, illetve a most készült fotó is.

Csillagközi denevért fotóztak

Futótűzként terjedő csillagkeletkezés nyomát, és a fiatal égitestek által bevilágított látványos ködöt örökítettek meg az Orion csillagképben.  

Lenyűgöző új felvételek az Orion-ködről

A nemrég üzembe állt VISTA teleszkóp látványos, színes felvételt rögzített az Orion-ködről. A Naptól 1400 fényévre lévő aktív csillagkeletkezési környezetben a fiatal égitestek felforrósítják és sugárzásra gerjesztik a csillagköz gázanyagot.

Poros csillagközi vegykonyhát fotózott az űrtávcső

Egy közeli, porban gazdag csillagközi felhőt örökített meg a Hubble-űrtávcső. Az objektum tanulmányozása segít az ilyen csillagközi vegykonyhák működésének megértésében.

A Lagúna-köd a gigantikus galaxispanorámán

Néhány millió éve született csillagok gerjesztik sugárzásra a Lagúna-köd gázanyagát egy kiterjedt égboltfelmérésen készült felvételen, amelyet a Tejút felhőkkel teli sávjáról készítettek a Föld déli féltekéjéről.

Hideg és forró felhők - látványos kép a Herschel-űrtávcsőtől

Hűvös és forró csillagközi felhők együttese jelenik meg a Tejútrendszer fősíkjában a Herschel-űrtávcső új felvételén. Az eltérő hőmérsékletű tartományokat térképező berendezéssel a csillagközi anyag fejlődése és az új égitestek keletkezése vizsgálható.

Rózsaszín és kék felhők az űrben - látványos fotó egy csillagbölcsőről

Látványos felvételt készítettek a Trifid-ködről az Európai Déli Obszervatóriumból. A köd területén csillagbölcsődék sűrű felhői és újszülött égitestek sugárzásától izzó gázok keverednek.

Forrongó csillagbölcső az Omega-ködben

Három látványos fotón mutatjuk be az Omega-ködnek nevezett csillagkeletkezési zónát, ahol hideg és forró gázfelhők, valamint már megszületett és éppen kialakuló csillagok keverednek.

A Voyager-2 a Naprendszer határán jár

Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe. 

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot

Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.

Életet segítő meteorzáporok

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és előfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képződésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekből a molekulákból sok beépül a születő bolygórendszerek anyagába. Erről a Naprendszerben az idős meteoritok vizsgálata nyújt információt.

Szétszóródó fémek az űrben - a hét asztrofotója

Ezen a héten a Cassiopeia-A jelű szupernóva-maradvány a hét asztrofotója. A kép a röntgenhullámhosszakon mutatja a forró és táguló felhőt, amely szétszórja a nehéz elemeket a csillagközi anyagba.

Látványos galaxis egy új óriástávcsőben - a hét asztrofotója

A héten a közelmúltban felavatott Nagy Binokuláris Teleszkóp első felvételét mutatjuk be Olvasóinknak. A képen az NGC 891 jelű spirális galaxis látható, amelynek fősíkjában látványosan rajzolódik ki a csillagközi anyag.