csillagfejlődés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- vörös óriások
- termonukleáris fúzió
- asztrofizika
- Univerzum
- fehér törpe
Elképesztő nukleáris robbanás volt az űrben
1181-ben kínai és japán csillagászok feljegyezték, hogy egy új, ragyogó „vendégcsillag" tűnt fel az égbolton. A rendkívül fényes égi jelenség a korabeli leírások alapján a Cassiopeia csillagképben lobbanhatott fel, és 840 éve egyszerűen nyoma veszett. Csak 2021-ben sikerült beazonosítani az egykor felrobbant szupernóva maradványát, és az új nyomkövető megfigyelések valami egészen szokatlan, furcsa dolgot tártak fel.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.
Négy titokzatos égitestet fedeztek fel
Négy titokatos barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti "átmeneti" égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól
Az általánosan elfogadott csillagfejlődési modell szerint a Naphoz hasonló tömegű csillagok miután felélték a nukleáris fűtőanyaguk bázisát jelentő hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentős térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltető központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelőzően el fog tűnni a kék bolygóról.
Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
Megtalálták a valaha ismert legkisebb, Hold méretű csillagot
Csak alig valamivel nagyobb, mint a Hold az a nemrég felfedezett fehér törpe, amely típusának az eddig ismert legkisebb csillaga – írja a rangos Nature magazinban nemrég publikált tanulmány. A fehér törpék rendkívül sűrű, de kis tömegű csillagok, amelyeknek általában a Földhöz hasonló, vagy annál valamivel nagyobb a sugaruk. Amíg a földsugár hozzávetőleg 6300 kilométer, az újonnan felfedezett fehér törpe sugara csupán 1700 kilométer körüli lehet.
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...
Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.
Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas
Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.
Csak fuvallatnak bizonyult a haldokló csillagok szuperszele
Mégsem szuperszelet, hanem az eddigi feltételezésekhez képest csak "szellőt" bocsátanak ki a haldokló csillagok. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint az eddig hitt anyagmennyiségnek csak tíz százalékát veszítik el ebben az időszakban a csillagok.
Titokzatos burkot észleltek a végét járó vörös óriás körül
Különleges elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül a Halak csillagképben osztrák csillagászok, felfedezésükről az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban számoltak be.
Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.
Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhő
A Tejútrendszerhez legközelebb fekvő két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhőnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhő bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.
Gyönyörű kép egy csillag haláláról
A NASA/ESA Hubble űrteleszkópja színpompás képet készített egy a napunkhoz hasonló csillag utolsó erőfeszítéseiről.
Tudta-e, hogy aranygyűrűje egy csillagkatasztrófa emléke?
Az atomfizikai és csillagászati kutatások 20. századi forradalma tette lehetővé, hogy megértsük, hogyan jöttek létre a nehézelemek, köztük a nemesfémek is.
Nóva villant fel a Nyilas-csillagképben
Több mint száz év elteltével ismét nóvát fedeztek fel a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképében, a Nyilasban. Március 22-én az égitest fényessége elérte a szabad szemmel láthatóság határát.
Először látják a bolygószületés fontos fázisát
A fiatal csillagok begyűjtik a környezetükben található gázt, ettől nagyobbra híznak. A születő óriásbolygók megakaszthatják ezt a folyamatot, mert elszívják a gázt a csillag elől. A mikrohullámú sugárzás tartományában feltárultak a csillagászok szeme előtt az egyik ilyen rendszer működésének részletei.
Ismét fényesedik a leghíresebb szupernóva
Régóta keresett, de korábban pontosan még nem azonosított jelenséget figyeltek meg a csillagászok: egy szupernóva-maradvány visszafényesedését, amint a táguló lökéshullám egy korábban levetett burokkal ütközött. Más szupernóvák esetében az új adatok további ismeretlen jelenségeket fedtek fel.
A vörös óriások legbelsőbb titkait fedte fel a Kepler-űrtávcső
Több száz vörös óriást figyeltek egy éven át folyamatosan a Kepler-űrtávcsővel, és minden korábbinál pontosabb adatokat rögzítettek az égitestekről. A mérések alapján egyértelműen sikerült elkülöníteni a fejlődés különböző fázisaiban lévő csillagokat.
Önmagát meghámozó csillagot fotóztak - kép
Extrém nagy tömegű és intenzív sugárzást produkáló csillagot fotóztak le az Európai Déli Obszervatóriumból. A Napnál hetvenszer nagyobb tömegű, úgynevezett Wolf-Rayet csillag heves energiakibocsátása révén külső rétegeit már ledobta magáról, és a környezetében látványos ködösség figyelhető meg.
Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát
Új szupernóvát találtak a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei. Az égitest egy távoli galaxisban robbant fel, és egy csillag életének végét jelzi látványos formában.
Rekord az űrben: megtalálták a legnehezebb csillagot
Minden korábban ismertnél nagyobb tömegű csillagot azonosítottak a szakemberek. Az égitest Napunknál 300-szor nehezebb óriásként kezdte életét. Ez közel kétszerese annak az értéknek, amit a szakemberek eddig a csillagok felső tömeghatárának elfogadtak.
- címkék:
- csillagok
- csillagfejlődés
- Címkefelhő »
Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső
A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.
Minden eddiginél részletesebb kép egy robbanó csillag belsejéről
Minden korábbinál sikeresebben jelenítették meg a szupernóva-robbanások alkalmával megsemmisülő csillagban zajló folyamatokat egy új szimulációval. Egy 160 ezer összekapcsolt processzort tartalmazó szuperszámítógép segítségével láthatóvá váltak az égitest belsejében lévő tartományok.
- 1