Szerves pajzs védi a titokzatos csillagközi objektumot

A kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelő réteget hozott létre a titokzatos csillagközi objektum, az Oumuamua felszínén. Ez a „pajzs" megvédte az égitest belső, jeges részét az elpárolgástól, amikor az a Nap közelében haladt el – írja a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóirat.

Ismét érkeznek a Geminidák

Látványos csillaghullás lesz szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, amikor megérkeznek a Geminidák: a szerencsések óránként akár száznál is több hullócsillagot láthatnak, ha kedvező az időjárás és megfelelő helyet választanak a megfigyelésre.

Lehet, hogy földönkívüli űrszonda az aszteroidának hitt objektum

Csillagászok egy csoportja meglehetősen vad teóriával állt elő a nemrég észlelt csillagközi térből érkező aszteroidával kapcsolatban: mi van akkor, ha nem is kisbolygót, hanem egy idegen civilizáció által küldött űrszondát figyeltünk meg? A kutatók most azt tervezik, hogy megvizsgálják, az objektum bocsájt-e ki rádióhullámokat.

Üzenet érkezett a Naprendszeren túlról

A NASA Voyager-1 űrszondája a legmesszebbre jutott űreszköz, jelenleg 21 milliárd kilométerre jár a Földtől. Egyes hajtóműveit 1980 óta nem használta, most azonban ismét begyújtotta őket.

Vasárnap érkezik az év egyetlen szuperholdja

Megszállják-e a Földet az idegenek?

Noha több neves szakember, például Stephen Hawking is aggódik, hogy a földönkívülieknek való üzengetéssel kihívja maga ellen a sorsot az emberiség, mások úgy vélik, semmilyen fenyegetést nem jelent a Földre az ilyen üzenetek elküldése.

Óriásszivar érkezett egy távoli csillagrendszerből

Egy másik csillagrendszerből származó objektum látogatta meg Naprendszerünket. A történelmi felfedezést a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp tette.

Elnevezték a Naprendszeren túlról érkező aszteroidát

Nevet kapott az első ismert aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett. Az Oumuamua nevet kapta, amelynek jelentése hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenet" .

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Titokzatos óriás rejtőzködik a Tejútrendszer központjában

Hatalmas méretű, rejtélyes égitestet találtak a Tejútrendszer középpontjában.

Szeretne nevet adni ennek a kisbolygónak? Írjon a NASA-nak!

Versenyt hirdetett a NASA egy kicsi, jeges égitest elnevezésére.

Rejtett bolygók lehetnek a Naprendszer közelében

Kozmikus porfelhő-kiáramlást észleltek a Proxima b, a Naphoz legközelebbi csillagnál lévő, Föld-méretű bolygó környezetében. A nemzetközi kutatócsoport szerint több rejtett bolygó is felfedezésre vár.

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Óriási planétát találtak az űrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésről ismerünk.

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Ismeretlen objektum lépett a Naprendszerbe

Egy csillagközi térből érkező „látogató" tette tiszteletét a Naprendszerben.

Alaposabban megfigyelték a Föld titokzatos kísérőjét

Egy évvel ezelőtt fedezték fel a csillagászok, hogy a Földnek van egy másik – nem a hagyományos értelemben vett – „holdja”, most pedig egy új kutatás keretében azt is megállapították, hogy nem űrszemétről, hanem aszteroidáról van szó.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül

Gyűrűt fedeztek fel a Neptunuszon túli Haumea törpebolygó körül magyar kutatók közreműködésével. A nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos lap csütörtöki számában számolt be eredményeiről.

Nyakunkon az újabb világvége

Ha túlélte a szeptember 23-i apokalipszist ne örüljön sokáig, október 15-én ugyanis jön az újabb világvége. Az önjelölt asztronómus és numerológus, David Meade szerint egy ismeretlen csillagászati objektum okozza majd végzetünket, amely tüzet, szenvedést és halált hoz az amúgy is meggyötört bolygónkra.

Nagyon különös objektumot láttak a Naprendszerben

Különös objektumot kapott lencsevégre a Hubble teleszkóp a Mars és Jupiter közötti aszteroidaövben: két egymás körül keringő aszteroidát, amik egyetlen üstökösnek tűnnek. Ez a legelső olyan bináris aszteroida, ami egyúttal üstökösnek is minősíthető – írja a Phys.org tudományos hírportál.

Készüljön, pár napja van még a világvégéig

Egyesek szerint szeptember 23-án, vagyis most szombaton az általunk ismert világ véget ér. Nos, megnyugtatjuk kedves olvasóinkat, nem fog. A cikk itt akár véget is érhetne, de érdemes egy pillantást vetni arra, miért is gondolják többen, hogy közeledik a rettegett apokalipszis.

Elhunyt a legnagyobb egytányéros rádiótávcső atyja

Elhunyt Nan Zsen-tung asztronómus, akit a világ legnagyobb, tavaly átadott egytányéros rádiótávcsövének "atyjaként" tiszteltek.

Extrém fekete égitest kering egy csillag körül

Éjfekete égitest kering egy távoli csillag körül – derítette ki egy friss kutatás.

Hatalmas üstökösnek látszik egy távoli bolygó

Hatalmas "üstököscsóvával" rendelkező Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel a kutatók.

,,Betyár” napfoltok gátolhatják az űridőjárás előrejelzését

Az ELTE-n megrendezett európai napfizikusok konferenciáján találkozóján (15th European Solar Physics Meeting, ESPM-15) számos kutatási eredményt mutattak be: az ELTE-ről többek között Petrovay Kristóf egyetemi tanár és Nagy Melinda PhD-hallgató a „betyár" napfoltokról tartott előadást.

Nem volt egyedül a Földet megközelítő hatalmas aszteroida

Néhány napja az elmúlt száz év leghatalmasabb aszteroidája haladt el a Föld mellett. Az utólagos vizsgálatok alapján kiderült: nem volt egyedül.

Potenciálisan veszélyes aszteroida halad el a Föld mellett

Hétmillió kilométeres "biztonságos távolságban" halad el a Föld mellett pénteken a Florence nevű aszteroida, amely 4,35 kilométeres átlagos átmérőjével a legnagyobb földközeli kisbolygók közé tartozik.

Mágneses nulltér laboratórium épül Magyarországon

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően.

Minden eddiginél jobb felvétel készült egy távoli csillagról

Minden eddiginél jobb minőségű kép készült egy távoli idegen óriáscsillagról – írja a Sci-News tudományos portál.

Minden idők legnézettebb teljes napfogyatkozása volt az USA-ban

Minden idők legnézettebb látványossága volt az Egyesült Államokban a hétfői napfogyatkozás.

Élőben követheti a napfogyatkozást Magyarországról is

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén. Mit kell tudni a sokak által legszebbnek tartott természeti jelenségről? Mikor lesz hozzánk közelebb teljes napfogyatkozás? Szabados László csillagász összeállítása.

Napokon belül óriási aszteroida közelít meg minket

Szeptember elsején egy gigantikus, 4,4 kilométer széles kisbolygó közelíti meg a Földet. A hatalmas űrszikla szerencsére eléggé távol lesz ahhoz, hogy ne csapódjon be, de így is az eddigi leghatalmasabb objektum, ami a NASA aszteroidafigyelő programjának elindítása óta ilyen közel (majdnem 7 millió kilométerre) jutott bolygónkhoz.

Mégsem lapos a Föld: a bolygó gömb alakjának ókori bizonyítékaiból

Ma könnyű helyzetben van az, aki a Föld alakját látni szeretné, hiszen űreszközökről készült fotók tömege mutatja bolygónkat. A gömb alakkal azonban már ókori elődeink is tisztában voltak. Honnan tudhatták? Csaba György Gábor csillagász írásából mindenki megértheti, aki szeretné.

Közeledik a végzet kisbolygója, semmi nem élné túl a becsapódását

A NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának kutatói minden eddiginél pontosabban kiszámították, mekkora eséllyel csapódhat be a Földbe a sötétség egyiptomi istenéről elnevezett kisbolygó, az Apophis. A majdnem 300 méteres test 2029-ben és 2036-ban súrolja a Földet.

Aszteroida közelít a Földhöz

Egy 15-30 méteres aszteroida fog elhaladni a Föld mellett. A szakemberek szerint nagyon közel lesz hozzánk. 

Az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról

Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz.

Találtak egy világot, ahol még a vas is felforr

Egy Naprendszerünkön kívüli bolygónak olyan forró a légköre, hogy még a vas is csak gázként lenne képes létezni rajta. A planéta sztratoszféráját a Hubble űrteleszkóp detektálta az atmoszférában ragyogó vízmolekuláknak köszönhetően.

Kiszámították, mikor lesz az utolsó teljes napfogyatkozás

Nem mindennapi eseményre készül az Egyesült Államok: kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozás lesz az országban. Augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot. Bár a csodás égi jelenséget még jó darabig élvezheti az emberiség, egyszer ennek is vége szakad, erről pedig a Hold távolodása tehet.

Érdekes felfedezést tettek a Nappal kapcsolatban

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag - mint egy körhinta - ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín.

Csatlakozik a gravitációs hullámok amerikai megfigyeléséhez a Virgo

Az európai hullámdetektor, a Virgo is csatlakozik az amerikai LIGO (két különálló, de egy lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumként működő létesítmény) második megfigyelési időszakaszához augusztus elsejével - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel kedden.

Közeledő aszteroida miatt lép akcióba a NASA

Akár 6800 kilométerre is megközelítheti a Földet egy hamarosan érkező aszteroida. Az égitest nem csapódik be, ennek ellenére a NASA nagy erővel készül az eseményre, hiszen először próbálhatja ki nemrég kiépített aszteroidafigyelő rendszerét.

Nem vettünk észre időben egy Földet súroló aszteroidát

A múlt héten viszonylag közel haladt el egy aszteroida a Föld mellett. Az égitestet csak három nappal az elhaladása után sikerült észlelni, ez pedig jól jelzi, milyen veszélyeket jelenthetnek világunkra a felénk száguldó kisbolygók – írja az IFL Science tudományos portál.

Csoportosan keletkeznek fiatal csillagok az Orion-ködben

Csoportosan keletkeznek fiatal csillagok az Orion-ködben - állapították meg az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a csillagközi gázfelhő részletes megfigyelése során.

Felfedezhették az első Naprendszeren kívüli holdat

Először fedezhetett fel egy Naprendszeren kívüli holdat amerikai csillagászok egy csoportja: a kutatók szerint az "exohold" méretét és tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering.

Zöld utat adnak a hawaii óriásteleszkóp megépítésének

Ki kell adni az engedélyt az őslakosok körében szent helynek tartott hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp megépítésére - javasolta az illetékes bíró az ügyben folytatott hosszas bírósági meghallgatás nyomán.

A kómájuktól zavarosan látták eddig az üstökösöket a csillagászok

Az eddig hittnél sokkal gyakoribbak az univerzumban azok a nagy üstökösök, amelyek több mint 200 év alatt kerülik meg a Napot - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal friss tanulmányában.

Mesterséges objektumok küldhették a rejtélyes földönkívüli jeleket

Idén májusban különös jelek érkeztek egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől. A szignálok annyira különleges tulajdonságokkal rendelkeztek, hogy több kérdés is felmerült eredetüket illetően, így persze az is, hogy esetleg földönkívüli civilizáció küldhette őket. A további vizsgálatoknak köszönhetően azonban úgy tűnik, most kiderült az igazság, ami ismét lelombozhatja az ufóhívőket.

Megmagyarázhatatlan földönkívüli jeleket vett az obszervatórium

Egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől érkező "különös jeleket" észleltek a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium csillagászai.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

A legtöbb aszteroida kozmikus sárgolyóként kezdte

Vélhetőleg egyfajta kozmikus sárgolyóból alakult ki a Naprendszer legtöbb aszteroidája - állapította meg két kutató az általuk végzett szimulációs vizsgálatok alapján. Eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban mutatták be.

A valaha észlelt legkisebb csillagra bukkantak brit csillagászok

A Földtől 600 fényévnyi távolságra található, EBLM J0555-57Ab jelű csillag csak egy kicsivel nagyobb, mint a Szaturnusz - közölték a Cambridge-i Egyetem kutatói. Ennél sokkal kisebb nem is lehetne egy csillag - írták a szakértők az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban.

Hemzsegnek a barna törpék a galaxisunkban

Galaxisunkban 25-100 milliárd "barna törpe", vagyis elvetélt csillag lehet egy nemzetközi kutatócsoport új elemzése szerint.

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Másodpercenként születhet egy új bolygó a világegyetemben. A legnagyobb távcsövekkel ma már a bolygó- és csillagkeletkezés kezdeti szakaszába is bepillanthatunk - írja az MTA közleménye.

Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen

Két hét múlva egy nagyon érdekes műholdat küld az űrbe egy orosz amatőrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.

Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni

Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével először sikerült két egymás körül keringő fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelő LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.

Négy és fél milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában

Fontos utalásokat tartalmazhat a Naprendszer létrejöttéről az a négy és fél milliárd éves meteorit, amelyet Hollandiában találtak.

Egy titokzatos bolygó keringhet a Naprendszerben

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül, a Naprendszer Plútón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.

Kilencvenkilenc éve nem látott napfogyatkozásra készül az USA

Kilencvenkilenc éve nem látott teljes napfogyatkozásra készül az Egyesült Államok: augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot.

Megmérték Arany János forgási periódusát

Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel kedden.

Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához

219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler űrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.

A görög mitológia Barátok köztje: nyári csillagképek

Szerintem tök király, hogy van olyan alakzat az égbolton, amit csak egy bizonyos évszakban láthatunk. Ilyen például a Nagy Nyári Háromszög, amely három csillagkép legfényesebb csillagának együttesét jelenti, aminek tagjai: az Altair, a Deneb és a Vega.

Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére

A Napnak valószínűleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepő kutatás.

Magyar kutatók segítik a legnagyobb űrtávcső munkáját

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

Szőrén-szálán eltűnt egy egész csillag

Jelenlegi ismereteink szerint a fekete lyukak keletkezését szupernóva-robbanások előzik meg. Egy vadonatúj megfigyelés alapján viszont nem minden esetben ez a helyzet.

A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig

Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.

Rejtélyes objektum jelent meg az ismert fekete lyuk mellett

Rejtélyes objektum kering az Cygnus A galaxis nagyon nagy tömegű (szupermasszív) fekete lyuka körül. A tudósoknak egyelőre nem sikerült beazonosítania a képződményt.

Különös dolog történik az univerzum legfurább csillagánál

Az univerzum egyik legfurcsább csillaga megint szokatlan módon viselkedik: pénteken ismét drasztikus és szabálytalan fényességváltozásokat kezdett mutatni. Hasonlót két évvel ezelőtt detektáltak a szakemberek, azóta pedig folyamatosan figyelik az égitestet. A kutatók most azt remélik, az új esemény alapján végre kideríthetik, mi idézi elő a csillag elhalványodásait.

Megtalálták a közelben a Naprendszer fiatalkori mását

A mi Naprendszerünkhöz nagyon hasonló fiatal bolygórendszer található tőlünk alig 10,5 fényévre – erősítették meg a NASA munkatársai.

Végre jól látható a Kis Magellán-felhő

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO), 2017. május 3-án adta közre az infravörös VISTA teleszkópjával készített, keltezetlen képet a Kis Magellán-felhőről.

Lehullt a lepel a legnagyobb űrtávcső tükréről

A NASA kutatói nemrég publikáltak egy látványos képet a James Webb űrteleszkóp, az eddig épített legnagyobb űrtávcső tükréről. A tükör úgy néz ki, mint egy hatalmas, sárga tavaszi virág.

Új, közeli szuperföldet találtak, akár élet is lehet rajta

Újabb szuperföldet fedeztek fel egy „közeli", nagyjából 39 fényévre található törpecsillagnál. A bolygó a lakhatósági zónában kering, így nem kizárt, hogy folyékony víz lehet a felszínén.

Kollektív vadászat a szupermasszív fekete lyukra

Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.

Brutális és robbanásszerű csillagszületést sikerült megfigyelni

Egyedülálló felvételeket sikerült készíteni nagy tömegű csillagok születésekor létrejött tűzijátékszerű robbanásról az Orion csillagképben – közölte az Európai Déli Obszervatórium.

Hatalmas aszteroida közelít felénk

Egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida fog elhaladni "nagyon közel" a Föld mellett április 19-én – jelentette be a NASA.

Először mutattak ki légkört egy közeli Föld-szerű bolygón

Először detektáltak légkört egy Naprendszeren túli Föld-szerű bolygón – írja a BBC. A felfedezés nagy előrelépést jelent az idegen élet keresésében.

Lehet, hogy végre megvan a kilencedik bolygó?

Már jó ideje zajlik a vita arról, vajon létezik-e egy kilencedik bolygó a Naprendszerben. Most úgy tűnik, közelebb kerülhetünk a válaszhoz: egy közösségi tudományos projekt keretében sikerült négy gyanús objektumot kiszúrni, amelyek egyike akár a rejtőzködő planéta is lehet.

Akár szabad szemmel is látható lesz áprilisban az üstökös

A Föld közelében halad el ezekben a napokban a Napot 5,4 évenként megkerülő 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák (TGK) üstökös, amelyet egy átlagos távcsővel, sőt jó látású emberek esetében akár szabad szemmel az egész északi féltekéről látni lehet április végéig.

Megmagyarázhatatlan robbanást észlelt a NASA

Óriási, egyelőre megmagyarázhatatlan eredetű robbanás látszik a NASA legújabb röntgenfelvételén. A kataklizma forrása egy tőlünk 10,7 milliárd fényévre található galaxis.

Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben

A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévő galaxisról készült kép a milliárd évvel ez előtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekről az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatőr csillagász és blogger.

Rejtőzködő óriásbolygót fedeztek fel a csillagászok

„Rejtőzködő" bolygót fedeztek fel a Yale Egyetem csillagászai egy tőlünk 3000 fényévre található rendszerben.

Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét

Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegű barna törpe.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Nagyon fiatal a Ceres kráterének fénylő foltja

A Ceres törpebolygó Occator-kráterének közepén lévő világos terület a becslések szerint 30 millió évvel fiatalabb, mint maga a kráter.

Kőzettörmeléket találtak egy kettős csillagrendszerben

Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettős csillagrendszerben kőzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtől mintegy ezer fényévnyi távolságra.

Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár

Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Űrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati műhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.

Áprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukról

Áprilisban megkezdheti működését az a teleszkóp-hálózat, amely első ízben fog képet készíteni egy fekete lyukról.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elő

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerűbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetősége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedő módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létező lehetséges élőlényekről. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyűjteményében ttaláltak ...

Sötét energia nélkül is megérthető a táguló univerzum

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.

Újabb szuperföldet találhattak a Naprendszer közelében

Több mint száz új bolygójelöltet azonosítottak amerikai csillagászok, közülük az egyik Naprendszerünk közelében lehet – írja egy most közölt tanulmány.

Új típusú fekete lyuk létezésére találtak bizonyítékot

A fekete lyukak a világegyetem legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak. Egy azonban közös bennük. Az eddig felfedezett összes fekete lyuk két kategóriába volt sorolható. Az új bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik, hogy be kell vezetni egy harmadik csoportot is.

Ismét megközelít minket a zölden fénylő égitest

Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.

Két robottávcső épül Magyarországon

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel.

Tíz éve zabálja csillagát egy fekete lyuk, és még nem lakott jól

Amerikai csillagászoknak sikerült megfigyelniük egy óriási fekete lyuk hihetetlenül hosszúra nyúló „ebédjét”. Már tíz éve fal egy csillagot, és még nem végzett.

Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét

Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetője, ő tervezte az első búvárharangot, összeállította az első meteorológiai térképet és az első halálozási statisztikát.

Hatalmas robbanás hagyhat nyomot az égen 2022-ben

Egy távoli robbanás hagyhat nyomot az égbolton 2022-ben. Ha a csillagászok jóslata beválik, az esemény olyan lesz, mintha egy vadonatúj csillag jelenne meg a Hattyú csillagképben.

Új katasztrófaelmélet a Hold keletkezéséről

Számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold egy izraeli kutatócsoport számításai szerint.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Ilyen galaxist még senki sem látott

Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tőlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyűrűje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.