A Jupitert filmezte egy csillagász, amikor váratlan dolog jelent meg a felvételen

Hatalmas villanást rögzített egy brazil amatőr csillagász a Jupiternél. Mint kiderült, egy méretesebb kisbolygó égett el a gázóriás sűrű atmoszférájában – írja a Space.com.

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Decemberben indítják útnak a James Webb űrteleszkópot

A tervek szerint december 18-án indítják útnak a James Webb űrteleszkópot - közölte szerdán honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.

Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit

A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Áttörés: két-három éven belül életet találhatunk idegen bolygókon

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben - közölte a Cambridge-i Egyetem.

Az univerzum formáit tükrözi a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Találtak egy Földhöz hasonló bolygót, amelyen adottak lehetnek az élet feltételei

Hosszú Katinkáról is elneveztek egy kisbolygót

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet

A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös

Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében - írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.

Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentő dolgot láttak

A csillagászoknak az ESO partnerségével működő Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével egyértelműen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.

Megfejtették a Tejút rejtélyes csillagának titkát

A szupernóvánál tízszer erősebb robbanás, egy hipernóva szolgáltathatta az anyagot ahhoz a tejútbeli ősi csillaghoz, amely mindössze 1 milliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett, és szokatlanul magas arányban tartalmaz egyes fémes elemeket.

Az egy millimétert sem éri el, mégis megmászhatatlan a világegyetem legkisebb hegye

Csillagászok egy csoportja kiszámolta, milyen magas hegyek lehetnek egy neutroncsillagon.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd. Az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Megnyitotta kapuit a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Sanghajban megnyílt a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek - számolt be internetes kiadásában szerdán a Global Times című kínai lap.

A Sanghaji Csillagászati Múzeum

Megnyílt a világ legnagyobb csillagászati múzeuma

Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek - számolt be internetes kiadásában szerdán a Global Times című kínai lap.

Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet

Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.

Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé

Nagyméretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékéről  érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít. 

Ismeretlen objektum közelít felénk

A Naprendszer külső részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas című tudományos portálon. 

Rejtélyes jelek bombázzák a Földet

2018 és 2019 között 535 új, úgynevezett gyors rádiókitörést észlelt a kanadai CHIME teleszkóp. A kozmikus jelekből összeállított katalógus segítségével a kutatók jobban megérthetik ezeket a csillagászati jelenségeket, és a szélesebb világegyetem működését – olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében.

Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét

Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklő Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség előtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínéről az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhető a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhő. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.

Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról

A Capture The Atlas névre hallgató fotós weboldal minden évben összegyűjti a legkiemelkedőbb képeket, amelyeket a Tejútról készítettek a világ különböző részein. Az alkotások szinte túlvilági élményt nyújtanak!

Valami felragyogott a Tejútrendszer szívében

A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.

Látványos videót készített a napfogyatkozásról egy magyar csillagfotós

Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról

Fotók a részleges napfogyatkozásról Magyarországon

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.

Újabb részletek derültek ki az ősrobbanásról

Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.

Sivatagok, gleccserek, tengerpartok előtt láthatjuk galaxisunkat

Óriási meteort láttak Magyarország egén - videó

Több kamera is rögzítette a hatalmas fénycsóvát, amelyet az ország számos pontján látni lehetett - írja a Tények.hu.

Az Antarktisz jegében rejtőzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása

Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekről a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.

Meglepő dolgot találtak az üstökösökön

Az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gőze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.

A Tejútrendszer bekebelezett egy másik galaxist

Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer, és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.

Csillagvizsgálásra fel!

Unod az otthonülős, gépezős hétvégéket? Olyan programot keresel, ami izgalmakat és érdekességeket rejt magában? Nem kell tovább keresned! Szólj a szüleidnek, pattanjatok autóba és irány Magyarország bármely Planetáriuma!

Országos asztrofotó kiállítás nyílik Zalaegerszegen

Péntektől lesz látogatható a csillagos égboltot, az égitesteket, az égbolt jelenségeit és objektumait bemutató, legszebb magyar asztrofotókból álló országos kiállítás Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában.

Csillagok között - Hogyan válassz távcsövet?

Májusban a meteorzáporok, valamint az egyre jobban látható Tejút mellett a kora hajnali órákban alkonyi holdsarlóban és alkonyi Vénuszban is gyönyörködhetnek az eget kémlelők. Ehhez azonban sok esetben kevés a saját szemünk, ezért érdemes az élményre rásegíteni egy kezdő távcsővel.

A legtutibb randihelyszín: a Planetárium!

Lehoznád neki a csillagokat is? Unod már a Duna parti sétákat, a kávézók zsúfolt teraszát? Olyan egyedi helyet keresel, ami biztosan elvarázsolja őt úgy, ahogy ő varázsolt el téged? Különleges élményre vágysz, amit biztosan nem felejt el? Menjetek el a Csillagvizsgálóba!

Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter - új magassági rekordot állított fel

Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai űrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepüléséről készült hangfelvételt, az elsőt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy űreszköz egy másik űreszközről.

Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter

Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai űrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepüléséről készült hangfelvételt, az elsőt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy űreszköz egy másik űreszközről.

NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal.

Kísérteties hangok jönnek a Vénuszról

2020 júliusában a NASA Parker űrszondája valami egészen különlegeset észlelt a Vénusznál; a bolygó felszínétől mindössze 833 kilométerre a műszerek alacsony frekvenciájú rádióhullámokat fogtak. Mindez azt jelenti, hogy a kutatóeszköz érintette az égitest légkörének felső részét, az ionoszférát - írja a Science Alert tudományos portál.

Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait.

Világpusztító esemény történt a szomszédos csillagrendszerben

Rekordnagyságú kifényesedést észleltek a Naphoz legközelebbi csillagnál, a Proxima Centaurinál – írja az IFL Science tudományos portál. A kozmikus kataklizmát egy kilenc teleszkópból álló távcsőhálózat rögzítette.

Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók

Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.

Közös fejlesztés indul a tatai és az ógyallai csillagvizsgálóban

Egy határon átnyúló együttműködés keretében közösen szereznek be műszereket a tatai és a szlovákiai Ógyallán található csillagvizsgálóba, valamint bővítik a tatai csillagda épületét - mondta el az MTI-nek a TIT Komárom-Esztergom megyei szervezetének igazgatója.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi csillagászati kérdések?

Csillagokról hallasz és máris felcsillan a szemed? Akkor ezt a kvízt neked találtuk ki! Rugaszkodj el a Földtől néhány percre!

Magyar közreműködéssel készül az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor

Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében - derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.

Műszaki hiba miatt elhalasztották az első helikopteres repülést a Marson

Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének első, vasárnap estére - közép-európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén.

Szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel egy távoli bolygó körül

Egy exobolygó körül szokatlanul sokszínű légkört fedeztek fel az olaszországi Galileo Nemzeti Teleszkóp (Telescopio Nazionale Galileo - TNG) segítségével.

Lehet, hogy egy ősi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?

A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Ősrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.

Megtalálhatták az egyik legősibb üstököst

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legősibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megőrizte azt a gázt és port, amelyből kialakult.

Szerdától nyitva áll a külföldi kutatók előtt a kínai óriásteleszkóp

Kína szerdától hivatalosan is megnyitja a külföldi kutatók előtt a fél kilométer átmérőjű óriásteleszkópját.

Láthatatlan erő szaggatja szét a legközelebbi csillaghalmazt

Láthatatlan erő tépi szét a Földhöz legközelebb eső csillagcsoportot, a Hyades nyílthalmazt – erre jutott az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája, ami többek között a halmaz sorsát is nyomon követi.

Óriási robbanás volt az űrben, a Földről is látni lehet

A robbanás a Cassiopeia csillagkép egyik csillagánál történt, a nóvát az északi féltekéről egy amatőr teleszkóppal is meg lehet figyelni – írja a The Astronomer's Telegram szakportál.

Az év legnagyobb aszteroidája suhan el mellettünk

Nem üstökös, és nem is aszteroida a csillagközi térből érkező Oumuamua

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint.

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én - jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.

A Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.

Megjöttek az első nagy felbontású képek a marsjárótól

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyeltek meg magyar csillagászok

A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három nagy exobolygó jelenlétére is találtak bbizonyítékot, ...

Egy rejtélyes bolygó lehet a közelben

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül - írja a Nature Communications című folyóirat tanulmánya.

Kizárták, hogy az Apophis kisbolygó 8 év múlva eltalálja a földet - de mi lesz 15 év múlva?

Az elmúlt években több alkalommal is a figyelem középpontjába került az Apophis kisbolygó, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy eltalálhatja bolygónkat 2029-ben vagy 2036-ban. Hawaii csillagászok most új számításokat végeztek ezzel kapcsolatban.

A Föld hamarosan örökre elveszti a második holdját

Bár viszonylag kevesen hallottak róla, a Földnek jelenleg van egy második holdja is. Igaz, nem túl régi: 2020 szeptemberében fedezték fel a csillagászok, és nem is lesz túl sokáig Föld körüli pályán.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Azt hitted, az eget kémlelni unalmas? Ez a két lány megcáfolja

Sokan gondolják, hogy a csillagászat rémesen unalmas hobbi, és bármi érdekesebb, mint az eget vizsgálgatni. Ezzel valószínűleg nem értene egyet az a két lány, akik 15 évesen komoly felfedezést tettek egy NASA-projekt keretében, amit – valljuk be – igen kevesen mondhatnak el magukról.

Tízmilliárd éves szuperföldet találtak

A Tejútrendszer egyik legöregebb csillaga körül kering a Földnél másfélszer nagyobb kőzetbolygó.

Ősi szuperföldet találtak a galaxisunkban

Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis

A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot

Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...

Folytatódik a világegyetem csodáinak bemutatása

Január 10-től vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online műsora Spacebontó címmel.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Hoppá! Meteorhullás várható az új év első napjaiban

Január elején éri el csúcsát a Quadrantidák, azaz Bootidák meteorhullás. A  jól ismert meteorraj minden egyes évben december 28-a illvetve következő év január 12-e között éri el bolygónkat, a fényjelenségekre először 1825-ben lettek figyelmesek.

Halott civilizációkkal lehet tele a Tejútrendszer

Senki sem tudhatja biztosan, létezik-e intelligens élet a Földön kívül is. Egy kutatócsoport szerint nem vagyunk egyedül, sőt, nem is kell messzire menni ahhoz, hogy idegen civilizációkat találjunk. Egyetlen probléma van csupán: valószínűleg mostanra mindannyian elpusztultak, és csupán romok maradtak utánuk.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre

Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerű képződményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.

Történelmi sikerként ünnepli a holdkőzetek Földre érkezését Kína

Űrprogramja történelmi sikereként ünnepli Kína, hogy a Csang'o-5 űrszonda visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival. Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön köszönetet mondott a misszióban részt vevő tudósoknak.

Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról

Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A Hajabusza-2 űrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfőn a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

Egy hatalmas kannibál az otthonunk

Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyről a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.

Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold

November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Tényleg alkalmas egy szuperföld az életre?

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel, már a lakható zónában is találtak ilyen bolygókat.

800 éve nem ragyogott ilyen szépen a karácsonyi csillag

Izgalmas vállalkozásra adják a fejüket a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászai

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.

43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet

Egy amatőr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelőtt észlelt legendás „Hűha!" jel forrását.