csillagászat

címke rss

30 éves a budapesti planetárium

Tudomány2007.08.18, 08:11

Kellemesen lágy zene szól, miközben az utolsó szöszmötölések is elhalnak a nézőtéren. Még egy perc és kezdődik az előadás. A terem lassan besötétedik, majd hirtelen színre lépnek a főszereplők: felragyognak a csillagok. Így megy ez előadásról-előadásra 1977. augusztus 17-e óta, vagyis immár kereken harminc éve a TIT Budapesti Planetáriumban.

Csillagászati szakkör indul a Polaris Csillagvizsgálóban

Archívum2007.09.18, 11:03

2007 őszén újra indul a középiskolásoknak szóló csillagászati szakkör a Polaris Csillagvizsgálóban. A foglalkozások csütörtökönként 18 órától kb. este fél nyolcig, észlelés esetén tetszőlegesen tovább tartanak.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Tudomány2008.10.25, 13:22

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

Tudomány2007.10.09, 11:05

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek

Tudomány2007.11.19, 09:15

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.

A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia

Tudomány2007.11.20, 10:52

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.

2007: az idegen bolygók éve

Tudomány2007.12.28, 10:35

A 2007-es esztendő a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthető a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvő száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdődött a távoli planéták egyedi jellemzőinek, például légköri összetételének, hőmérsékletének felderítése. Erre a műszertechnika fejlődése révén nyílt lehetőség, és a következő években még gyorsabb előretörés várható. Nem vagyunk már messze az első Föld-típusú bolygó felfedezésétől sem.

Kell egy magyar műhold

Tudomány2008.01.30, 10:23

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

Indul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem

Tudomány2008.02.05, 08:56

Féléves csillagászati szabadegyetem és kozmológiai előadássorozat indul a Polaris Csillagvizsgálóban a héten.

Magyar közreműködéssel pontosították a csillagászati távolságskálát

Archívum2008.02.18, 09:53

Magyar közreműködéssel pontosították az RS Puppis nevű csillag távolságát. Ezzel precízebbé vált a csillagászati távolságmeghatározás egyik alapegysége, ami egyéb távolságértéket, sokmillió fényéves skálákat is befolyásolhat.