Sosem látott szögből vizsgálták a Nap plazmakilövelléseit

Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel. Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérsékletemelkedést.

Kísérteties óriásdenevért fotózott a NASA az űrben

A masszív csillag robbanása teljesen olyan, mintha egy hatalmas denevér tárná ki bőrszárnyait a világűrben.

Megtalálhatták egy felrobbant csillag maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.

Rekordsebességgel rúgták ki a csillagot

Hatmillió kilométer per órás sebességgel távozik a Tejútrendszerből egy Napnál nagyobb csillag, mert pályája miatt a galaxisunk közepén található fekete lyuk közelébe tévedt. A masszív objektum óriási erővel löki ki a fénylő égitestet a kozmikus ürességbe.

Magyar győztese lett az Év asztrofotósa 2019. versenynek

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó "nem is létezhetne".

Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról

Hiába Föld-szerű égitest, valószínűleg lakhatatlan lehet a Naprendszerünkhöz közeli Proxima Centauri b nevű bolygó. Magyar csillagászok ugyanis kiderítették, hogy központi csillaga túlságosan erős kitöréseket produkál, ami lehetetlenné teszi az élet megjelenését az égitesten.

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Felfedeztek egy Földhöz hasonló bolygót

Rengeteg embert izgat a világűr és az, hogy van-e élet a Földön kívül. Most felfedeztek egy olyan bolygót, amelynek tulajdonságai rendkívül hasonlóak a mi bolygónkéhoz. 

A Fradi focicsapata bemutatta az új címerét - videó

A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (OTP Bank Liga) szereplő Ferencváros a 2018/19-es idényben megszerezte a történelme 30. bajnoki címét, így bekerült a klub címerébe a harmadik csillag is.

Történelmi bajnoki előtt a Fradi: ez kell a harmadik csillaghoz

A Ferencváros labdarúgócsapata nagyon közel került ahhoz, hogy a 2018-19-es idényben megszerezze története 30. bajnoki címét. Az egész szezonban kiválóan teljesítő Fradi remek sorozatot produkált az elmúlt hónapokban, nyolc mérkőzést nyert meg zsinórban, és mindössze egyetlen győzelem választja el attól, hogy a harmadik csillag is felkerülhessen a mezekre, a címer fölé. Az álom már szombaton, éppen a 30. fordulóban válhat valósággá.

Kisebb lett annak esélye, hogy a Naprendszeren kívül életet találunk

A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét.

100 milliárdan vannak, mégis alig tudunk róluk valamit

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók.

Világűrként rendezik be a Vajdahunyad várát

Csillagleső helyszínek, ahol az égitestek szinte karnyújtásnyira vannak

A csillagokat nézhetjük az erkélyről vagy a saját kertünkből is. Elmehetünk egy obszervatóriumba, esetleg felkereshetünk olyan helyeket is a közelben, ahol híresen alacsony a fényszennyezettség. De mindazoknak, akik kalandot is szeretnének a csillagleséshez kapcsolni, összeállítottunk egy listát azokról a helyekről, ahol olyan tökéletesek a körülmények a megfigyeléshez, hogy igazán vétek lenne kihagyni egy csillagnéző kirándulást. A legszebb égbolt kémlelő pontok Új-Zélandtól Hawaii-ig.

Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét

A halovány, mulandó fényű ESO 577-24 katalógusjelű planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idő ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjéről. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Végre megtudjuk, mennyi idősek a Tejút csillagai

Az eddigieknél legalább kétszer pontosabban határozza meg a Tejútrendszer csillagainak életkorát az Embry-Riddle Aeronautical University csillagászai által kifejlesztett új eljárás.

Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag

A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

Megmérték az összes csillagfényt, amely valaha kibocsátódott

Először mérték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak.

Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet

Tudósok nemzetközi csoportja egy tőlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegű, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdőjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy első ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

Feje tetejére állhat mindaz, amit a bolygók keletkezéséről tudunk

Brit csillagászok egészen egyedülálló felfedezést tettek. Egy ifjú csillag körül négy Jupiter és Szaturnusz nagyságú gázóriás kering, hasonlót idáig nem sikerült ennyire fiatal rendszerben megfigyelni. Nemcsak a planéták együttese, hanem pályáik is igen furcsák: a napjától legtávolabb keringő bolygó ezerszer távolabb van központi csillagától, mint az ahhoz legközelebb eső égitest. Ez pedig a rendszer kialakulását illetően számos kérdést felvet.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Titkolják, miért szálltak meg az FBI emberei egy csillagvizsgálót

Egyelőre nem tudni, miért szálltak meg az FBI emberei egy új-mexikói csillagvizsgálót. Az épületet teljesen kiürítették, csak az ügynökség munkatársai tartózkodhatnak a közelben. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint az obszervatórium munkatársai valami olyasmire bukkanhattak, amire nem lett volna szabad.

Csillagot kap Eric Clapton a londoni Hírességek sétányán

Hollywoodi mintára a Royal Albert Hall Londonban alakított ki Hírességek sétányát, ahol csillagokat helyeznek el, amikkel a hangversenyterem sokszínű történetének állítanak emléket, és a brit intézményt formáló személyiségek és események előtt is tisztelegnek.

Csillagok háborúja a por ellen

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Két csillag ütközött, de amit utána láttak, az meglepte a tudósokat

A csillagászok az ALMA és NOEMA műszerekkel először mutattak ki egyértelműen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világűrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelű csillagmaradvány. Most először találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Hatalmas kóbor bolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül

Hatalmas, szabadon sodródó bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Elképesztő asztrofotókat készített egy magyar csapat a namíbiai szavannán

Két héten keresztül fotózta az égbolt csodáit a namíbiai szavannán egy magyar fényképészekből álló expedíció. A csapat tagjai 12 ezer kilométert utaztak az afrikai országig, hogy egészen különleges fotókat készítsenek a városi fényszennyezéshez szokott szemek számára szinte elképzelhetetlen tisztaságú égboltról.

Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira

Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit két amerikai csillagásznak.

Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap

A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez előttről ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.

Huszonhat évig tartó megfigyelés bizonyította a legendás elméletet

Újabb bizonyítékot találtak a csillagászok Einstein általános relativitáselméletére a Tejútrendszer közepében: először sikerült bizonyítani az úgynevezett gravitációs vöröseltolódás elméletét egy csillagnál, mely egy szupernagy tömegű fekete lyuk körül kering.

Izgalmas felfedezés: kannibál csillagot figyeltek meg a kutatók

Viszonylag közeli csillagot figyeltek meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, akik az égitest változásaiból arra következtettek, hogy az felfalta egy vagy több kisebb bolygóját.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Valami óriásit robbant, még nem tudják, mi semmisült meg

Óriási sebességgel terjedő kozmikus robbanást figyeltek meg a csillagászok a hawaii ATLAS ikerteleszkópok segítségével. A jelenséget június 17-én észlelték, pedig két nappal előtte még nem látszott semmilyen furcsaság az égbolt vizsgált részén.

Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukról

Először figyelték meg, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot, majd „kihányja" annak egy részét.

Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét

Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.

Három kölyökbolygót észleltek egy újonnan született csillag körül

Csillagászok két független csoportja is bizonyítékot talált három kölyökbolygó létezésére egy gyermekcsillag körül egy új bolygókutató módszer alkalmazásával.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. A hullámok a Nap forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk több hónap - ismertette kutatási eredményeit a német Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) és a göttingeni Georg August Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a Nature Astronomy című szaklapban.

Óriáskígyóval avatták fel a krokodilvadász Steve Irwin hollywoodi csillagát

A néhai ausztrál krokodilvadász, Steve Irwin családja egy óriáskígyót is vitt a híresség hollywoodi csillagának felavatására.

Megálmodta, hogy lámpákat kell készítenie: interjú Franta Ágival

Franta Ági nyolc éve álmodta meg, hogy lámpákkal kell foglalkoznia. A forma, amit azóta is fejlesztget és szeretget, egy igencsak különleges lámpában öltött testet. A csillaglámpa nemcsak, hogy fényt visz az otthonokba, szimbólumokat is rejt, tervezője számára pedig igazi önismereti út. Ahogy ő mondja: "a lámpán keresztül önmagamat figyelem."

Egy fizikus állítja, haldokló csillagok szívják el a Nap energiáit

Egy fizikus azt állítja, belépett a naprendszerünkbe néhány haldokló csillag, amelyek a Napból táplálkoznak.

Furcsa objektum lép ma a Föld légkörébe

Március 22-én fog a Föld légkörébe lépni az a mesterséges csillag, amelyet még január 21-én bocsátottak fel a világűrbe. A projektet sok kritika érte a tudomány képviselőinek részéről.