Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén

Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülőeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentős részben még felfedezetlennek tekinthető mélytengeri környezet kutatásában.

Felhők segítségével akarják hűteni az óceánt

Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.

Távoli szigetek, melyek világhírű művészeknek nyújtottak menedéket

Az, hogy szinte mindenkinek meglódul a fantáziája egy-egy trópusi szigetre tett utazás kapcsán, egyáltalán nem új keletű dolog. Az elszánt világutazók soha nem hagyták ki vándorlásaikból az egzotikus kis földdarabokat, és ez alól nem jelentettek kivételt olyan világirodalmi nagyságok sem, mint amilyen Robert Louis Stevenson és Jack London volt, no meg a korszakalkotó festőzseni, Paul Gauguin. Ők mind valami újat kerestek a távolban, amely hosszabb-rövidebb időre megnyugvást hozott zaklatott életükbe. Megmutatjuk önöknek, hogy ezek a művészek a Föld mely távoli pontjain remélték meglelni a boldogságot.

Most már a Föld mélyére is utazhatnak turisták

60 éve érte el a világtenger legmélyebb pontját a „mélység Kolumbusza”

1960. január 23-án az Egyesült Államok haditengerészete USS Lewis rombolójának fedélzetén tetőpontjára hágott az izgalom. A hídon szorongó tisztek látcsöveikkel a Csendes-óceán tajtékos hullámoktól borzolt kobaltkék felszínét fürkészték. Amikor hirtelen megpillantották a a hullámok hátán hintázó Trieste-II batiszkáfot, száznyi torokból egyszerre harsant fel a harsány éljenzés, mert ezzel bizonyossá vált, hogy a felfedezések történetének egyik legnagyobb kalandja, a világóceán legmélyebb pontjára való lemerülés sikerrel végződött.

Már Chilében is érezni az ausztrál tüzek füstjét

Tudja-e, melyik az a város, amelynek az összes lakója egyetlen házban él?

A város fogalmáról legtöbbünk számára a forgalmas utak, emeletes háztömbök, valamint az utcákon hömpölygő népes tömeg képe ugrik be. Szokták mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt, és nagyon úgy tűnik, a városfogalom esetében sincs ez másként.

Majdnem a sasból lett zsákmány, amikor el akarta kapni a polipot

A természetben nem egyszer előfordul, hogy a prédaállatot kiszemelő ragadozó kerül komoly bajba, ha váratlanul visszatámad a zsákmány. A kelet-afrikai vadonból számos olyan eset ismert, amikor például a kafferbivalyra támadó oroszlán jön ki rosszul a párharcból, és nem a prédaállat, hanem ő hagyja ott a fogát a végtelen szavannán. De nincs ez másként az óceán felszíne alatt zajló, életre-halálra menő zsákmányszerző küzdelmekben sem.

Öt éven belül felszámolják a csendes-óceáni szemétsziget felét

Megkezdte a műanyaghulladék begyűjtését a Csendes-óceánon egy holland feltaláló lebegő szemétszedője, a System 101 nevű berendezés, amelynek egy évvel ezelőtti tesztüzeme kudarccal végződött.

Magyar tüzérparancsnok szolgált Magellán hajóján a Föld körüli úton

Ötszáz éve, 1519. szeptember 20-án Ferdinánd Magellán öthajós flottával elindult Spanyolországból, hogy a világtörténelem során először, körbehajózza a Földet.  Magellán vezérhajója, a Concepción fedélzetén szolgáló tüzérparancsnok, Varga János lehetett az, aki a legénység tagjaként, első magyar származásúként léphetett az Újvilág földjére. Sőt, három év elteltével, a  mindössze 18 fővel hazatérő expedícióról is egy magyar tudósította a világot, Erdélyi Miksa személyében, aki a résztvevők személyes beszámolója alapján írta meg tudósítását,  De Moluccis Insuli címen.