Charles Darwin
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- A fajok eredete
- Galápagos-szigetek
- fajképződés
- természetes szelekció
- legfrissebb
- legrégebbi
Az ember teszi tönkre az óriásteknősök szigetét
Minden korábbinál nagyobb veszély fenyegeti a Galápagos-szigetek egyedülálló élővilágát, de most nem a globális felmelegedés, vagy az éghajlatváltozás a bűnös, hanem az életmódjával, szokásaival romboló ember. A szigetekre a virágzó turizmus miatt - részben illegálisan - több tízezren települtek be szárazföldről, ezért az ecuadori kormány most ezreket telepít ki a szigetről, hogy elejét vegye a további pusztulásnak.
Pofon a kreacionistáknak: új faj lehet születőben
Egy amerikai kutatóházaspár évtizedeket szentelt a Galápagos-szigetcsoport egyik szigetén élő pintyfajok tanulmányozásának. Az általuk készített részletes dokumentáció alapján úgy tűnik, hogy szemtanúi voltak egy új pintyfaj létrejöttének, de legalábbis a fajképződési folyamat elkezdődésének.
Darwin árnyékában - Alfred Russel Wallace
Sok tudós akad, akit - jelentős munkássága ellenére - valamilyen oknál fogva méltatlanul elfeled az utókor. Ám kevesekkel bánt olyan igazságtalanul a sors, mint az evolúcióelmélet "társszerzőjével" Alfred Russel Wallace-szal. Ma 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete. Wallace nagy lökést adott a mű kiadásának, mert noha Darwin már évtizedek óta csiszolgatta elméletét, végül csak akkor lépett vele a nyilvánosság elé, amikor megijedt, hogy Wallace-é lesz a közlés elsősége.
Fény derült Darwin titokzatos betegségére
Ausztrál kutató találta meg az ismert természettudós, Charles Darwin tüneteinek hátterében álló betegséget. Darwin felnőtt életének nagy részében hányingertől, gyakori hányástól, fejfájástól és bőrproblémáktól szenvedett.
Levették a Galápagos-szigeteket a veszélyeztetett világörökségi listáról
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO levetette a Galápagos-szigeteket arról a listáról, amely a veszélyeztetett világörökségi helyeket tartalmazza. A döntést Brazília fővárosában hozták meg arra hivatkozva, hogy Ecuador - melyhez a szigetek tartoznak - sokat fejlődött az utóbbi években.
Új fajok is keletkezhetnek az álcázás révén
A mimikri az evolúciós alkalmazkodás egyik legszembetűnőbb formája. Szűkebb értelemben csak más élőlények különböző jellemzőinek utánzását takarja, tágabb értelemben azt is mimikrinek tekintjük, ha az élőlény a körülvevő élettelen környezeti tárgyak színéhez, formájához vált hasonlóvá az evolúció folyamán. A legújabb kutatásokból kiderült, hogy a mimikri nemcsak a túlélés, de a fajképződés szempontjából is fontos evolúciós tényező.
A majomper óta nem sokat változott a kreacionisták érvrendszere
Lassan száz éve küzdenek az kreacionizmus hívei az Egyesült Államokban, hogy ugyanolyan súllyal tanítsák a teremtéselméletet az iskolában, mint a tudományosan elfogadott evolúciót. Az amerikai biológiatanárok zöme ma már csak érintőlegesen tanítja az evolúciót, miközben a kreacionisták az intelligens tervezettség zászlaja alatt próbálnak visszaszivárogni a közoktatásba. Érvrendszerük gyenge pontjait Varga Máté biológus, a Critical Biomass blog szerkesztője, az evolúciós elmélet egyik hazai népszerűsítője mutatja be.
Hallgassa meg a tökéletes dallamot!
A zeneszerzéshez már nincs szükség zeneszerzőre: brit kutatók olyan számítógépes programot készítettek, amely tökéletes dallamot ír a darwini természetes szelekció alkalmazásával.
Négyezren szavaztak Charles Darwinra Amerikában
A 19. századi angol természettudós nevét tiltakozásképpen írták fel a szavazólapra az amerikai Georgiában. Az érintett körzetben ugyanis egy olyan ultrakonzervatív politikus indult, aki tagadja az evolúciót. Paul Broun azonban így is győzött a képviselőválasztáson, mivel nem volt ellenjelölt.
A Darwin-pintyek újra lecsaptak a kreacionistákra
A kreacionisták, illetve az intelligens tervezettség hívei gyakran próbálnak úgy érvelni, hogy az evolúcióelmélet emblematikus madarai, a Darwin-pintyek egyáltalán nem bizonyítják a természetes szelekció, illetve az evolúció létét, hanem csak a fajon belüli változatosságot. A madarak azonban most visszavágtak. Kiderült, hogy a fajok génjeiben pontosan nyomon követhetők a különféle csőrtípusokat létrehozó változások.