cetek
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- világtenger
- veszélyeztetett fajok
- természetvédelem
- tengeri emlősök
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Extrém ritka bálnafaj bukkant fel Alaszkánál
Rendkívül ritka csendes-óceáni simabálnát sikerült megfigyelni Alaszka partjainál. Az önálló fajként csak 2000-ben leírt tengeri emlős az egyik legritkább cetféle, állományát mindössze harminc-negyven egyedre becsülik.
Franciaországban befellegzett a tengeri cirkuszoknak
Hosszabb távon a delfinshow-k végét jelentheti Franciaországban, hogy a kormány betiltott a tengeri emlősök fogságban tartását és szaporítását, és megszigorította a már fogságban lévő cetfélék, köztük a gyilkos bálnaként vagy orkaként is ismert kardszárnyú delfin tartásának feltételeit.
A semmiből bukkant fel hirtelen a bálnatetemnél a nagy fehér
Kalifornia csendes-óceáni partvidékén a felszínen sodródó bálnatetem elvontatására készülődő szakemberek ritka esemény szemtanúi lettek, a Dana Point közelében.
Hangoskodó halak és zajos tengerlakók az óceán mélyén
A 19. század végéig a kutatók úgy gondolták, hogy a halak tökéletesen némák, és semmit sem fognak fel a testükön átfutó rezgésekből. Talán még ma is sokakat meglepne, ha tudnák, milyen izgalmas dolgok zajlanak odalent a mélyben.
A napviharok okozhatják a cetfélék misztikus tömeges partra vetődését
A kutatók évtizedek óta tanulmányozzák a bálnák és a delfinek rejtélyes tömeges partra vetődését. Az „öngyilkosságok" magyarázatára sokféle elmélet született már attól kezdve, hogy a tengeralattjárók szonárja zavarja az állatok tájékozódó képességét, addig, hogy a Hold gravitációs hatása hat negatívan a navigációra. Ezek azonban nem adtak meggyőző magyarázatot sok partra vetődésre. A NASA kutatóinak új elképzelése azt sugallja, hogy a napviharok megzavarják a Föld mágneses mezejét és emiatt tévesztik el az irányt a tájékozódáskor a mágneses mező érzékelésére támaszkodó emlősök.
Már csak harminc él a legkisebb tengeri emlősből
Kihalás előtt áll a világ legkisebb tengeri emlőse, a kaliforniai disznódelfin. A megőrzésére tett erőfeszítések ellenére is mindössze harminc egyed él belőle.
Törpéket zsákmányolt a félelmetes cápakolosszus
A híres perui Pisco-formáció rétegsorai igen gazdagok késő miocén időszaki őscetek és úszólábúak fosszíliáiban. Egy olasz paleontológusokból álló kutatócsoport az itt feltárt törpebálna- és ősfókafajok csontjaiba mélyedt cápaharapás nyomaiból érdekes következtetésre jutott.
Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!
A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedéséről, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...
Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?
Az állatvilág rekordereit szokás méret, sebesség, vagy éppen valamilyen egyedi, fajspecifikus tulajdonság alapján kategóriákba osztályozni. Ha megkérdezik, melyik a ma élő leghosszabb állat, a tájékozottak legnagyobb valószínűséggel azt válaszolnák erre, hogy a kékbálna, amely elérheti akár a 31 méteres testhosszúságot is. A gerinctelen élővilágnak van azonban egy olyan faja, amelynek testhossza a kékbálna hosszának csaknem a kétszerese lehet.
Összeharapdálták, majd vízbe fojtották a ritka bálnákat
Kardszárnyú delfinek támadtak meg és öltek le csőröscetféléket Ausztrália déli partvidékénél. Ilyen viselkedést korábban még nem figyeltek meg az állatoknál – írja a New Scientist magazin.
Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája
A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztető húsevő tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerűen” viselkedő fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.
Betiltott vegyület maradványai veszélyeztetik a delfineket
Egy betiltott vegyi anyag, a poliklórozott bifenil (PBC) továbbra is erősen veszélyezteti az európai tengerekben élő delfineket - figyelmeztetnek a szakemberek a Scientific Reports című folyóirat online kiadásában közölt tanulmányukban.
Az óceán titokzatos állati elméi
A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.
Kiderült, hogy a területtartó orkák is vándorolnak
Több ezer kilométert megtéve ingáznak a korábban rezidensnek tartott kardszárnyú delfinek az antarktiszi vizek és az új-zélandi Északi-sziget partjai között új-zélandi és olasz tengerbiológusok megfigyelései szerint.
Buborékhálóval a heringek ellen
A hosszúszárnyú bálnák egészen sajátos vadászati technikáját csak ritkán lehet megfigyelni. A csoportban és összehangoltan heringekre vadászó hatalmas tengeri emlősök prédálását a cikkbe ágyazott videón tekinthetjük meg.
- címkék:
- cetek
- hering
- világtenger
- Címkefelhő »
Ismeretlen ősi cetfélét fedeztek fel Új-Zélandon
Az Otago Egyetem kutatói szerint a Thohoraata raekohao néven leírt őscet nem csak új faj, hanem egy eddig ismeretlen új nemzetség képviselője is. A 26 millió éves kövület a legrégebbi ismert szűrögető életmódot folytató bálna maradványa.
- címkék:
- Új-Zéland
- paleontológia
- cetek
- Címkefelhő »
Már az őscet is visszhanggal tájékozódott
Egy mostanáig ismeretlen, 28 millió évvel ezelőtt élt fogascet-faj maradványa minden eddiginél korábbra teszi a hangimpulzusokkal történő tájékozódás kialakulását.
Miért jobb búvár a fóka az embernél?
Brit kutatók megfejtették, miért tudnak egyes állatok jóval tovább víz alatt maradni, mint az emberek.
Egyenlítő: Emlősóriások - A cetek
Pinocchióval már belesodródhattunk egy cet sötét gyomrába, de a valóságban ritkán találkozunk a természet eme óriásával. A Kékbolygó Egyesület tagjai azonban testközelből, az élőhelyükön ismerkedtek meg a cetekkel. Hogy mit kell róluk tudni, mennyire irtották ki őket a folyamatos vadászattal, arról ők maguk beszélnek. A stúdióban Pereszlényi Zsuzsanna tengerbiológus és Kovács Roland tengerökológus.
Száznál több delfin vetődött partra Új-Zélandon - kép
Százhét gömbölyűfejű delfin vetődött partra az új-zélandi Stewart Islanden 2011. február 20-án.
Hallássérültek lehetnek a partra vetett delfinek
Az Egyesült Államokban partra vetett ceteknek csupán töredékét sikerül visszajuttatni az óceánba. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy bizonyos delfinfajok példányai azért kötnek ki a szárazon, mert halláskárosodásban szenvednek.
- címkék:
- delfinek
- bálnák
- zajszennyezés
- cetek
- tengerek
- Címkefelhő »
Parányok révén nőttek óriásira a bálnák
A Földünk legnagyobb állataként számon tartott kék bálna miniatűr rákokat és moszatokat fogyaszt nap mint nap, s alkalmanként több száz kilogrammnyi planktont szűr ki a vízből. Az évmilliók során a cetek kutyához hasonló szárazföldi emlősökből alakultak ki, és hatalmas méretük többek között az általuk fogyasztott apró, vízben lebegő élőlényeknek köszönhető. A Science legújabb számában a szűrögető életmód evolúciójáról közöltek új eredményeket.
- címkék:
- evolúció
- bálnák
- cetek
- Címkefelhő »
- 1