California Institute of Technology
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Korszakalkotó jelentőségű lenne egy marsi élőlény - rövidfilmünk a Phoenixről
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belőle? Hol élnek és milyenek azok a földi élőlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is előfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András űrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világűr rovatunk szerzői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetű szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Végre megkezdődhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetően végre megfelelő mennyiségű talajminta került a detektorba. Megkezdődhet az elemzés, amelynek során először elsősorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
Phoenix: egyelőre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-űrszonda elvégezte az első méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekről magyar idő szerint hétfőn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felső, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégről
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégről, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-űrszonda.
Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Nagyobb tempót diktálnának a Phoenixnek a Marson
Negyvenöt nap után a Phoenix elsődleges küldetésének feléhez érkezett, így itt az ideje, hogy a legfrissebb információk bemutatása előtt rövid mérleget vonjunk az eddigi munkáról. Az egyik legfontosabb feladat még mindig a vízjég biztos azonosítása, ahol a szonda már közel van a célhoz. Egyelőre semmit nem tudunk azonban az egykori életre utaló esetleges egyéb anyagokról, ezért a szakembereknek a jelenleginél gyorsabb tempóra kell sarkallniuk az űreszközt, mert aztán jön a kemény marsi tél.
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-űrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentőségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Az érzékelés tréfája - emberek, akik nemcsak látják, hanem hallják is a képeket
A szinesztézia jelensége - amikor több érzék egymásba fonódik, azaz valamely érzékszerv által keltett benyomás akaratlanul aktivál egy másik érzetet - régóta ismert. Kaliforniai kutatók most egy új formáját fedezték föl ennek az idegrendszeri eltérésnek, amikor az ábrák hangérzetet keltenek az agyban.