büntetőjog
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
A szabálysértési kódex egyre jobban használja a büntetőjogból ismert megoldásokat
A Belügyminisztérium által a szabálysértési törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot górcső alá véve megállapítható, hogy a szabálysértési kódex egyre inkább a büntetőjogban megismert eljárásokat és megoldásokat használja - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András arra is felhívta a figyelmet, hogy a számos újítás mellett sok apróbb részletszabályt is tartalmaz a javaslat, amelyek érdemben megváltoztathatják az eddigi gyakorlatot, így például a rendőr helyszíni bírság helyett szóbeli figyelmeztetéssel is élhetne.
Drogjog: júliustól nem vehető korlátlanul igénybe az elterelés
A magyar büntetőjogban lehetőség van arra, hogy a "visszaélés kábítószerrel" elnevezésű törvényi tényállás elkövetői bizonyos, a jogszabályban meghatározott esetekben elkerülhessék a büntetést, közülük az egyik legismertebb, az úgynevezett elterelés jogintézménye. A júliusban hatályba lépő új Büntető törvénykönyv szerint azonban a büntetőeljárás alternatívájaként már csak az választhatja az elterelést, aki két éven belül nem vett részt elterelésben, illetve két éven belül más kábítószerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt nem folyt ellene eljárás.
Az új Btk. felértékeli a nemzetközi tapasztalattal rendelkező büntetőjogászokat (1. rész)
Úgy tűnik, egyre inkább felértékelődhet a szakképzett, gazdasági büntetőjogi szakdiplomával is rendelkező, idegen nyelvet (vagy akár nyelveket) beszélő, nemzetközi jogban, akár a nemzetközi jogsegély értelmezésében is tapasztalatokra szert tevő büntetőjogászok szerepe az új Btk. hatályba lépésével - mondta el az Origó-nak a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Néhány büntetőper, így például az elhíresült Tobin-ügy, vagy annak inverze, a horvát szálon futó, MOL Nyrt.-t is érintő eljárás egyaránt fontos jogi kérdéseket vethet fel, amelyeket jelentőségükre tekintettel kétrészes írásban elemez dr. Somos Zoltán, most az első részt olvashatják.
Az új Btk. felértékeli a nemzetközi tapasztalattal rendelkező büntetőjogászokat (2. rész)
Úgy tűnik, egyre inkább felértékelődhet a szakképzett, gazdasági büntetőjogi szakdiplomával is rendelkező, idegen nyelvet (vagy akár nyelveket) beszélő, nemzetközi jogban, akár a nemzetközi jogsegély értelmezésében is tapasztalatokra szert tevő büntetőjogászok szerepe az új Btk. hatályba lépésével - mondta el az Origó-nak a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Néhány büntetőper, így például az elhíresült Tobin-ügy, vagy annak inverze, a horvát szálon futó, MOL Nyrt-t is érintő eljárás egyaránt fontos jogi kérdéseket vethet fel, amelyeket jelentőségükre tekintettel kétrészes írásban elemez dr. Somos Zoltán, most a második részt olvashatják.
Kedden megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja
Keddtől megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja a legsúlyosabb bűncselekményeknél, így börtönben marad az ároktői banda azon tagja is, aki pénteken szabadult volna. Szigorodnak a kutyasétáltatási szabályok, és már az EU elleni kémkedést is büntetik.
Amikor a törvény a véres piszkavas oldalán áll
Lelőhetjük-e a betörőt a nappalinkban vagy a késsel fenyegető rablót a sötét utcán? Az új büntető törvénykönyv szerint mindkét esetben lehet igen a válasz. Bő fél évvel a törvény hatálybalépése után itt az első eset, amikor felmerül, hogy a jogszabály azt menti, aki elkövette az emberölést.
Két év is járhat az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységekért
A jelenlegi Büntető törvénykönyv kizárólag a géntechnológiailag módosított növényfajták szaporítóanyagával kapcsolatos szabályszegésre terjed i, ezért egyes tervek szerint általánosságban véve szankcionálnák az engedély nélküli géntechnológiai tevékenységeket. A törvénymódosítás szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők legyenek az engedély nélkül végzett géntechnológiai tevékenységek.
- címkék:
- büntetőjog
- géntechnológia
- Címkefelhő »
Cégek és cégvezetők büntetőjogi felelőssége: az adatvédelemtől a sérelemdíjig (1. rész)
A polgári jog az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével büntető szemléletű, nem a bekövetkezett vagyoni hátrány mértéke, hanem magára a sérelem okozására koncentráló szemléletet követ – hívta fel az Origó figyelmét a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Somos Zoltán a kétrészes írásban arra is rámutat, bizonyos bűncselekményeknek immáron akár kizárólagosan cégek is lehetnek elkövetői és az azokat sújtó, esetenként gigantikus méretű pénzbüntetés visszatartó erejű lehet. A kétrészes írás első részét most olvashatja.
Cégek és cégvezetők büntetőjogi felelőssége: az adatvédelemtől a sérelemdíjig (2. rész)
A polgári jog az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével büntető szemléletű, nem a bekövetkezett vagyoni hátrány mértéke, hanem magára a sérelem okozására koncentráló szemléletet követ – hívta fel az Origó figyelmét a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Somos Zoltán a kétrészes írásban arra is rámutat, bizonyos bűncselekményeknek immáron akár kizárólagosan cégek is lehetnek elkövetői és az azokat sújtó, esetenként gigantikus méretű pénzbüntetés visszatartó erejű lehet. A kétrészes írás második részét olvassa, az első rész itt érhető el.
Családvédelem: mikor rendelhető el a távoltartás jogintézménye?
A családvédelemre elsősorban az úgynevezett ideiglenes megelőző, illetve a megelőző távoltartás hivatott, valamint a Büntető törvénykönyv kapcsolati erőszak című tényállása.
- címkék:
- büntetőjog
- D.A.S. JogSzerviz
- Címkefelhő »