Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Boross Péter: A fővárosban egy alkalmatlan gyülekezet kezébe került az irányítás

A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést, és ez a harminc évvel ezelőtti első önkormányzati választási eredményben manifesztálódott – minderről Boross Péter beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy 1990-ben ezekben a hetekben tartották az első szabad helyhatósági választásokat Magyarországon. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy ez volt az első rossz jel a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal. Boross szerint tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás, annak minden következményével együtt. Úgy látja, ha a ...

Boross Péter: A magyar életakarás csodája, hogy a nemzet nem tűnt el

A magyar életakarás csodája, hogy a nemzet nem tűnt el - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter, aki a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából adott interjút a lapnak. A volt kormányfő szerint kísérteties a hasonlóság az akkori és a mostani belpolitikai folyamatok között. 

Boross Péter: 1956 a magyar megmaradás titka

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök kedden Budapesten, a Műegyetem előtti 56-os emlékműnél rendezett ünnepségen.

Boross Péter: a magyar szellemi közélet reformja elkerülhetetlen

A magyar szellemi közélet reformja elkerülhetetlen - jelentette ki a Magyar Hírlap szerdai számában megjelent interjúban Boross Péter volt miniszterelnök. Hozzátette, hogy már "valami megindult".

Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfőn. A rendszerváltást követő második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.

Orbán Viktor a Terror Házánál mond beszédet október 23-án

Október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeumnál mond beszédet 15 órától – nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek.

A 90 éves Boross Pétert köszöntötte Orbán Viktor - videó

Felköszöntötte Magyarország kormánya Boross Péter korábbi miniszterelnököt 90. születésnapja alkalmából az Országházban. Az eseményről Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán jelent meg videó.

Boross Péter: sokba került a puha rendszerváltozás

Kicsit radikálisabb, gyorsabb rendszerváltásra lett volna szükség, ami nagymértékben csökkentette volna a mai nehézségeink számát – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Boross Péter, aki augusztus 27-én ünnepli 90. születésnapját. A volt miniszterelnök elmondta: Antall József példátlan ellenállást fejtett ki a külföldi nagykoalíciós rábeszélésekkel szemben. Szerinte nagy siker a három kétharmados győzelem, mert lehetővé tette egy jobboldali világkép dominánssá válását. Úgy vélte: fontos a kulturális kirekesztés megszüntetése, mivel nincs olyan ország a világon, amely azokat kényeztetné, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

Boross Péter: Nagyzási hóbort és elmezavar keveréke, amit Soros művel

Amit a kormány a migráció kérdésében tesz, az megfelel a magyar hagyományoknak – mondta Boross Péter a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Magyarország korábbi miniszterelnöke beszélt az április 8-ai választás tétjéről, a liberalizmus alig elviselhető ágazatáról, Gyurcsány Ferencről, és Soros Györgyről.

Boross: Arra kell nevelni az utódainkat, hogy a haza minden előtt

A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából szombaton Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen. A rendezvényt a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közösen szervezte, de képviseltette magát a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a Fővárosi Önkormányzat, a Fidelitas és az LMP is.

Boross Péter a migrációról: felháborító az 1956-os párhuzam

Újra kell fogalmaznia a humánum és a biztonság egymáshoz való viszonyát, mivel az utóbbi elvesztésével a humán is megszűnik – mondta Boross Péter volt miniszterelnök Földi László Migráció című könyvének a bemutatóján. A biztonságpolitikai szakértő szerint az európai országok egy része menthetetlen.

Így emlékeznek Antall Józsefre

Antall József miniszterelnök halálának évfordulójára jelentették meg tisztelői azokat a köteteket, amelyekkel méltó emléket szeretnének állítani a rendszerváltó kormányfőnek.

Boross Péter: Széles körű és emelkedett a mostani ünnep

Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.

Október 23-án Orbán Viktor és a lengyel elnök is beszél

A Parlament előtti Kossuth téren mond ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök az idei október 23-i ünnepen – derül ki a Kormany.hu-n közzétett hivatalos programtervből.

Vége az európai civilizációnak

Egy jól felkészült, összeszokott csapat szervezte meg a 25 évvel ezelőtt kirobbant taxisblokádot – mondta az Origónak Boross Péter. Az egykori miniszterelnök szerint a blokádba nem bukhatott volna bele a kormány, mivel a demonstráció egy idő után kifulladt volna. A volt kormányfőt a menekültkérdésről és az ügynökügyekről is kérdeztük, majd Lázár Jánosnak is üzent.

Nézőpont: Orbán az első és a második is

Orbán Viktor számít az elmúlt 25 év legjobb kormányfőjének a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A jelenlegi kormányfő lett a második is – a legelutasítottabb kormányfők versenyében, Gyurcsány Ferenc mögött.

25 éve alakult az Antall-kormány

Antall József kiemelkedő személyiség volt - mondta az Antall-kormány megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából Boross Péter, aki az Antall-kormány államtitkára, minisztere volt, majd Antall József utódja a miniszterelnöki székben.

Az MSZP menti meg Kádár János sírját

Felszámolhatják Kádár János és felesége sírját a Fiumei úti temetőben, hacsak nem váltja meg valaki újra a parcellát 800 ezer forintért. A pártfőtitkárnak nincs élő hozzátartozója, az MSZP viszont hajlandó kifizetni a kért összeget.

Nem bolygatná tovább az ügynökkérdést Medgyessy és Boross

Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi miniszterelnökök szerint felesleges tovább bolygatni az ügynökkérdést, a két politikus vasárnap este, az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt erről. A Fidesz és a KDNP hétfőn újra tárgyalni kezdi, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ügynökaktákat, és ha igen, milyen módon.

"Bűzlik, ahogy van" - állítja Boross Péter az UD Zrt.-ügyről

Az UD Zrt.-ügy szerdai tárgyalásán a volt MDF-es politikus és korábbi miniszterelnök Boross Péter azt mondta, az egész "bűzlik, ahogy van", és nem érti, milyen eszköze lett volna Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak az ügyészség szerinti kényszerítésre. A volt kormányfő mellett meghallgatták a cég vezérigazgatóját, Tóth Jánost is, aki azt állította: akaratán kívül vezette félre Csányi Sándor OTP-vezért a kettejük között lezajlott, az ügy kirobbanásakor nyilvánosságra került telefonbeszélgetéskor.

"Szablyás emberek ugráltak a mentő tetején" - 20 éve volt a taxisblokád

56-62 forintra emelték a benzin árát, erre a taxisok lebénították három napra az egész országot - tömören ez történt pont húsz éve, 1990. október 25. és 28. között. Megkerestük az akkori kulcsszereplőket, volt miniszterek valamint a blokádot vezető és végrehajtó taxisok emlékeznek - olykor másként - az eseményekre. Ki volt pökhendi a tárgyalásokon, mit kezdett a hatalom a lehallgatott beszélgetésekkel, ki élvezte a balhét, és ki félt a levegőben lógó erőszaktól, miközben az ország miniszterelnöke szó szerint a műtőasztalon feküdt?

Boross szerint korlátozni kellene az Alkotmánybíróság hatáskörét

Túl nagy az Alkotmánybíróság szerepe, ezért korlátozni kellene a beavatkozási körét, és meg kellene határozni azt is, hogy kik fordulhatnak a testülethez - mondta Boross Péter egykori miniszterelnök, aki tagja az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. A korábban MDF-es politikus - aki az MTV reggeli műsorának nyilatkozott - úgy tartja, a köztársasági elnöknek igazodnia kell a kormányhoz.

Népszabadság: Boross növelné a miniszterelnök hatalmát

Boross Péter, az alkotmányozó testület tagja szerint a kormányfőnek kellene kineveznie a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is - olvasható a Népszabadság keddi számában. Boross azt mondta, erősítené a miniszterelnök akcióképességet.

A kormányfőbuktatás is téma az új alkotmány alapozói között

Az állam működését bénító kétharmados törvények lazítása, a népszavazás megnyirbálása és a kormányfő leváltásának megkönnyítése is téma volt az új alkotmány alapjait kidolgozó politikusok között, akik Orbán Viktor miniszterelnök kérésére kezdtek el dolgozni júniusban. Egyelőre sok a vita és a tisztázatlan kérdés, de az biztosnak tűnik, hogy az új alkotmány rövid lesz és választási rendszer is változatlan marad.

Gyurcsány székétől már megszabadult Orbán

Egyelőre csak az íróasztalnál lévő széket cserélte le a miniszterelnöki dolgozószobában Orbán Viktor, akinek első munkanapján a számára "részvénytársaságinak" tűnő fotelen kívül egy Kossuth-festmény és egy mellszobor sem nyerte el tetszését. A korábbi miniszterelnökök is megpróbálták a maguk képére formálni a szobát: Antall József Batthyány Lajos képét, Medgyessy Péter Deák Ferenc, Gyurcsány Ferenc pedig Nagy Imre portrészobrát akarta mindenképpen maga mellett tudni munka közben.

Ígéretek földje - A közbiztonság

Egy hét van hátra a választásokig. Az [origo] - az elmúlt két héthez hasonlóan - minden hétköznap felvet egy olyan problémát, amire megítélésünk szerint választ kellene találniuk a hatalomra törő pártoknak. Kedden a közbiztonságról lesz szó. Több rendőr kell vagy csak jobban kell tiszteni a törvényeket? Nagyobb szigor kell vagy már így is túl szigorúak a törvényeink? Jöjjön velünk az Ígéretek földjére!

Boross Péter kilép az MDF-ből

Még passzív tag sem kíván lenni az MDF-ben Boross Péter korábbi kormányfő. A politikus nem mondta ki nyíltan, de érzékeltette, hogy a jelenlegi vezetés szövetségi politikája miatt lép ki a pártból. Egy éve már lemondott a képviselői mandátumáról, akkor azt előrehaladott korával indokolta.

Draskovics viszi tovább a pénzügyes vérvonalat

Az utolsó pártállami kormány hét pénzügyi káderéből lett a rendszerváltás után pénzügyminiszter. Nem volt olyan év 1989 óta, hogy valamelyikük ne lett volna miniszter vagy jegybankelnök Magyarországon. Bár ugyanazt mondták az elmúlt 23-24 évben - a költségvetési hiányt akarták csökkenteni, a növekedést beindítani, akárcsak Bajnai Gordon most kedden a parlamentben -, az alapproblémát nem sikerült leküzdeniük.

Nehéz örökséget kap Bajnai

Leginkább az Antall-kormány megszűnésekor voltak olyanok a gazdasági mutatók, mint amilyenekkel most adja át az ország irányítását a Gyurcsány-kormány. Akkor azonban még az államnak jelentős eladható vagyona és jóval kisebb adóssága volt. Az [origo] összegyűjtötte, hogy Németh Miklóstól Gyurcsány Ferencig a miniszterelnökök leköszönésekor milyen mutatók jellemezték a magyar gazdaságot.

Boross Péter: Dávid Ibolya hibázott

Boross Péter összehívná az MDF országos gyűlését, mert szerinte az uniós választásra listavezetőként jelölt Bokros Lajos volt pénzügyminisztere "túlterjeszkedik" a szerepkörén - írja a Népszabadság. Dávid Ibolya azonban csak a júniusi EP-választás után tartja indokoltnak a gyűlés megtartását. A Magyar Nemzetnek Herényi Károly frakcióvezető arról beszélt, hogy frakció nélkül is lehet létezni, Dávid Ibolya pedig egy szerda reggeli interjúban jelentette ki, hogy emelt fővel ülnek át a függetlenek közé.

Megválasztotta Boross Péter utódját az MDF

Az MDF országos választmánya Dragon Pált választotta Boross Péter megüresedett képviselői helyére. Boross januárban mondott le országgyűlési helyéről, döntését előrehaladott korával és azzal indokolta, hogy már nem tudja elviselni a parlamentben uralkodó agressziót és a munka alacsony színvonalát.

Február közepén dönt az MDF Boross mandátumáról

Fiatal fogtechnikust jelöl az MDF Boross helyére

Az MDF szigetszentmiklósi szervezetének elnökét, Droppa Bélát jelöli a képviselői mandátumáról lemondott Boross Péter helyére a párt Pest megyei választmánya. A 33 éves Droppa Béla 2002 óta politizál, civil foglalkozása fogtechnikus, de politológia szakra is jár.

A parlamentet kritizálja a távozó Boross Péter

Előrehaladott kora miatt már nem tudja elviselni a parlamenti ülésteremben uralkodó állapotokat, a jogalkotás alacsony színvonalát és a verbális agressziót - magyarázta lemondását Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es képviselő. Tagadta ugyanakkor, hogy összetűzött volna Dávid Ibolya pártelnökkel, és azt mondta, továbbra is az MDF-ért kíván tevékenykedni.

Lemond képviselői helyéről Boross Péter

Lemond parlamenti képviselői mandátumáról Boross Péter MDF-es politikus, egykori miniszterelnök. Az MDF nem részletezte a döntés indokait, de hangsúlyozza, hogy a politikus továbbra is dolgozik a pártban. Mivel Boross listáról került a parlementbe, így nincs szükség időközi választásra, utódját lényegében a párt választja ki.

Boross Péter tanácsaira is számít Gyurcsány

Három volt kormányfő is segítheti tanácsaival Gyurcsány Ferenc megalakuló kormányát: Medgyessy Pétert és Horn Gyulát már fel is kérte tanácsadónak a miniszterelnök, aki ugyanerről a posztról Boross Péterrel is egyeztetni fog a Kormányszóvivői Iroda szerint. Mindhárom egykori miniszterelnök más-más területen osztaná meg tapasztalatait a kormányzattal, fizetség nélkül.

Elfogadta az MDF az országos listát

Kétharmad feletti szavazati aránnyal hagyta jóvá a választmány az MDF országos listáját szombaton. A lista élén Dávid Ibolya pártelnök áll, Katona Kálmán testületi elnök a budapesti, Boross Péter volt miniszterelnök pedig a Pest megyei listavezető. A nyugdíjasok érdekeit képviselő Tisztelet Társasága nevű szervezet tagjai öt helyet kaptak az első tizenötből.

Nem készül koalícióra az MDF

Kampánynyitó nagygyűlést tartott szombaton az MDF. Boross Péter bejelentette, hogy Dávid Ibolya lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Dávid azt mondta, nem kötnek koalíciót sem az MSZP-vel, sem a Fidesszel. A kampánynyitón kemény kritkát kapott korábbi szövetségesétől a Fidesz. Dávid Ibolya szerint "ha hatalomról van szó, a Fidesznek semmi sem drága." Kiderült az is: az MDF magát tartja az egyetlen jobboldali pártnak, programja középpontjában a középosztály képviselete szerepel. A nagygyűlésen a politikai beszédeket zenés betétekkel lazították, még Dávid Ibolya is hegedült egy kicsit az egyik fellépő művésszel.

Boross Péter

Politikai pályája kezdetén semmi nem utalt arra, hogy bármikor is a konszenzuskeresés egyik mintaképe lesz: szigorúságot, keménységet és határozottságot sugárzott.

Erőembert küldene a parlamentbe az MDF

Az erősségi versenyekről ismert Fekete Lászlót is hivatalos Komárom-Esztergom megyei jelöltjei között mutatta be az MDF. A rendezvényen Boross Péter volt miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "a nagy pártok soraiban (...) van esély".

Orbán: Rossz volt a kávé a találkozón

Véget ért a volt miniszterelnökök megbeszélése a Parlamentben Magyarország és Európa jövőjét érintő kérdésekről. A zárt ülés után Orbán Viktor, Horn Gyula és Boross Péter angolosan távozott a találkozóról, és nem nyilatkozott az újságíróknak. Orbán csak annyit mondott, hogy jobb kávéra számított a találkozón. Gyurcsány Ferenc rövid sajtótájékoztatón közölte: az európai politika fő irányaiban egyetértettek.

Két hét múlva találkoznak a miniszterelnökök

Július 8-án találkozik Gyurcsány Ferenc kormányfő a korábbi miniszterelnökökkel, hogy arról tárgyaljanak, Magyarország milyen javaslatokkal járulhatna hozzá Európa sikeres jövőjének formálásához. Az előzetes jelzések alapján Boross Péter, Horn Gyula, Orbán Viktor és Medgyessy Péter is elfogadta a meghívást.

Orbán még hezitál Gyurcsány meghívásán

Orbán Viktor először Boross Péterrel egyeztet, ezt követően dönt arról, hogy elfogadja-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívását. Gyurcsány hétfőn jelentette be, hogy találkozóra hívja az elmúlt 15 év miniszterelnökeit.

Politikusok, egyházi vezetők a legújabb ügynöklistán

Egy internetes oldalon megjelent egy 219 nevet tartalmazó ügynöklista, amely állítólag megegyezik azzal az összeírással, amelyet 1990-ben, távozása előtt Németh Miklós akkori miniszterelnök adott át Antall József volt miniszterelnöknek. A listán az egyes pártok tagjai mellett újságírók és egyházi vezetők szerepelnek. A lista hitelességéről a dokumentumot ismerők eltérően nyilatkoznak. Boross Péter volt miniszterelnök szerint egyértelműen hamis a lista, Antall Péter - Antall József fia - szerint ugyan ez az a lista, de "mazsolázott" anyagról van szó, Fodor Gábor SZDSZ-es politkus  viszont azt mondta: az interneten megjelentetett listta ...

Medgyessy bocsánatot kért 56 miatt

Medgyessy Péter miniszterelnök Nagy Imre kivégzésére emlékezve így fogalmazott: "bocsánat azért, ami akkor történt". A miniszterelnök szerint hasonló összefogásra van most is szükség, mint amilyen az 1956-os forradalom alatt volt. Medgyessy azon a megemlékezésen szólított fel a megbekélésre, melyet az a szabadságharcos közalapítvány szervezett, melynek Boross Péter az elnöke.

Orbán Irakról egyeztet a volt kormányfőkkel

Orbán Viktor volt kormányfőként keddre megbeszélésre hívta két elődjét, Boross Pétert, az MDF és Horn Gyulát, az MSZP egykori miniszterelnökét, hogy az Irakkal kapcsolatos fejleményekről egyeztessenek. Orbán szerint a helyzet értékelését követően új álláspont kialakítására van szükség.

Megoszlik a volt kormányfők véleménye Irakról

Orbán Viktor (Fidesz) és Boross Péter (MDF) volt miniszterelnökök szerint fel kell készülni a magyar csapatok Irakból történő hazahívására. Horn Gyula (MSZP) volt kormányfő szerint viszont a közelmúltban született ENSZ BT-határozat hatására elindulhat a konszolidáció a térségben, amihez a magyaroknak is hozzá kell járulniuk.

Boross szerint kevesen fognak szavazni az EP-választáson

Szerény,ötven százalék alatti részvételre számít a június 13-i európai parlamenti képviselői választáson Boross Péter volt miniszterelnök. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az MDF politikusa kijelentette, hogy "nem igaz, hogy az ország sorsát illetően Brüsszelben dől el minden".

Medgyessy megint egyedül maradt egy ötletével

Medgyessy Péter miniszterelnök és Boross Péter volt miniszterelnök keddi találkozóján egyetértett abban, hogy kétkamarás parlamentre kellene áttérni. Az MSZP-s Wiener György egyetért, mert szerinte a kétkamarás parlamenttel alaposabbá válna a törvényhozás. A Fidesz és az SZDSZ szerint viszont a kérdés nem időszerű.

Medgyessy találkozóra hívta elődeit

Személyes találkozóra hívta Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnököket kedden Megyessy Péter kormányfő. A találkozó főbb témái Magyarország EU-tagsága, a magyarság sorsa az országhatárokon túl, a népesség fogyása, és a modernizáció.

Jogerősen is elítélték az olajtanút

Másfél éves felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Nógrádi Zsoltot, a parlament egykori olajbizottságának tanúját hamis vád, illetve rágalmazás miatt a Fővárosi Bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében. Az ítélet szerint Nógrádi Zsolt 2000 nyarán valótlanul állította Pintér Sándor akkori belügyminiszterről, korábbi országos rendőrfőkapitányról, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőről, Boross Péter volt miniszterelnökről és fiáról, hogy a 90-es évek első felében bűnös kapcsolatban álltak a magyarországi olajmaffiával, bűncselekményeket követtek el.

Boross Péter: a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért

A tudomány teljes autonómiájának kiharcolását hangsúlyozta Boross Péter november 9-én, vasárnap Budapesten a Tudományos világfórumon.

A tudás fogja formálni a világot

November 8-án kezdődött Budapesten a világraszóló tudományos tanácskozás, a World Science Forum, 80 ország mintegy 300 tudósának részvételével. "A tudományos ismeret lesz a modern társadalmak hajtóereje" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntő beszédében. Élő közvetítés és beszámolók.

A Köztársasági Őrezred készült a söjtöri rendbontásra

A Köztársasági Őrezred tudott arról, hogy a MIÉP a söjtöri kormányrendezvény megzavarására készül. Az őrezred ezért a szokásonál nagyobb létszámmal jelent meg a helyszínen. Boross Péter volt miniszterelnök elítélte a söjtöri történéseket, mert szerinte azok ártanak a jobboldalnak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt nyilatkozta: szólásszabadság van, ezért az a helyes, ha a miniszterelnök elmondhatja, amit akar.

Boross Péter megorrolt Horn Gyulára

Politikai csetepatéhoz vezetett, hogy valaki azt kiabálta Horn Gyula volt miniszterelnök egy lakossági fórumán, hogy Orbán Viktort le kell vadászni, el kell tenni láb alól. Kedden Boross Péter volt kormányfő jelentette be, hogy mivel Horn nem határolódott el kellően a bekiabálótól, többé nem vállal vele közös televíziós szereplést. Korábban Horn azt közölte, hogy minden esetben kellően helyreigazítja a fórumain bekiabálókat. Az MSZP-frakció Orbántól várna bocsánatkérést, mert az ügy miatt pártja Horn Gyulát támadta. A Fidesz viszont Medgyessy Péter miniszterelnököt szólította fel, hogy határolódjon el az Orbánnal kapcsolatos kijelentésektől.

Újabb Fidesz-kritika Boross Pétertől

A Magyar Nemzet című újsághoz intézett és az MDF elleni támadásokat kifogásoló levele után most saját pártjához írt nyílt levelet a volt miniszterelnök. Célja, hogy kitartásra bírja az önálló MDF híveit a jobboldal egységesítésére törekvő Fidesszel szemben.

Megkezdődött a bővítési csúcs

Megkezdődött a 15 EU-tagállam és a jövő évi csatlakozásra készülő 10 tagjelölt, közöttük Magyarország vezetőinek athéni csúcsértekezlete. A találkozón még ma aláírják a csatlakozási szerződést, amely az unió legnagyobb szabású bővítését szentesíti. Magyar részről Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter írja alá a szerződést, de jelen lesznek Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor korábbi miniszterelnökök, illetve Mádl Ferenc hivatalban lévő és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is.

Túljelentkezés az athéni aláírásra

Az uniós csatlakozási okmány aláírását szervező görög fél még nem válaszolt arra a magyar kérésre, hogy az eredetileg tervezett öt helyett nyolcan lehessenek jelen az aláírásnál. A delegáció tagja lenne Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter mellett három korábbi miniszterelnök, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor, valamint Mádl Ferenc államfő és Göncz Árpád volt köztársasági elnök és a csatlakozási tárgyalásokat levezénylő Juhász Endre.

Orbán elfogadta Medgyessy meghívását

Orbán Viktor volt miniszterelnök is elfogadta Medgyessy Péter meghívását Athénba, az európai uniós csatlakozási szerződés aláírására. Medgyessy Péter kedden hívta meg levélben a rendszerváltás utáni miniszterelnököket, hogy vegyenek részt a csatlakozási szerződés április 16-i, athéni aláírási ünnepségén. Horn Gyula már korábban elfogadta a meghívást, Boross Péter pedig azt közölte, akkor vesz részt az eseményen, ha minden volt kormányfő elmegy.

Boross és Orbán részvétele még bizonytalan Athénban

Medgyessy Péter miniszterelnök kedden valamennyi volt kormányfőt meghívta Athénba, a csatlakozási szerződés aláírására. Egyelőre csak Horn Gyula válaszolt hivatalosan, és jelezte részvételét. Boross Péter és Orbán Viktor várhatóan a héten válaszol. Boross azonban közölte: csak akkor megy, ha mindenki részt vesz az ünnepélyes aláíráson.

Medgyessy meghívta a volt kormányfőket Athénba

A kormányfő személyre szabott leveleket küldött elődeinek, amelyekben meghívja őket az uniós csatlakozás április 16-i, athéni aláírására. Horn Gyula elfogadta a meghívást, Orbán Viktor a héten válaszol a levélre, Boross Péter csak akkor megy, ha valamennyi korábbi magyar miniszterelnök jelen lesz Athénban.

Boross Péter: A Fidesznek érdes a stílusa

Boross Péter volt miniszterelnök Győrben, az Ifjúsági Demokrata Fórum rendezvényén igaztalan vádaskodónak nevezte a Fideszt. Az MDF-es politikus szerint a Fidesznek visszafogottabban kellene politizálnia. Az ország nemzetközi megítélésének pedig  a Fidesz árt azzal, hogy nem támogatja egyértelműen az uniós csatlakozást.

Beiktatták Erdő Péter érseket

Ünnepélyes keretek között beiktatták tisztségébe Erdő Pétert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tavaly decemberben kinevezett új érsekét, Magyarország prímását az esztergomi bazilikában. Az ünnepségen jelen volt Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, valamint Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt kormányfő.

A Magyar Nemzet főszerkesztőjének válaszlevele Boross Péternek

Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője vasárnap jutatta el Boross Péter volt miniszterelnök levelére adott válaszát az MTI-hez. Liszkay levelében kijelenti, hogy Boross levelének egyes részei megalapozatlanok, néhány eleme pedig méltatlan a volt miniszterelnökhöz. "Bizonyos esetekben, bármily nagyra is tartjuk politikai szerepedet és tudásodat, nem foglalkozhatunk azzal, hogy Te mit gondolsz" - olvasható Liszkay válaszlevelében.

Boross Péter levele a Magyar Nemzet főszerkesztőjének

Boross Péter, volt miniszterelnök levelet írt Magyar Nemzet főszerkesztőjének, Liszkay Gábornak. Miután a főszerkesztő az írást december közepe óta nem jelentette meg a lapban, az MDF sajtóosztálya végül a párt honlapján tette közzé azt. A levélben Boross így fogalmaz: "Kértelek és munkatársaidat is kértem, hogy a mérsékelt jobboldal macerálását ne tekintsétek feladatnak."

Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol

Zenészek, filmesek, tudósok és politikusok vitatkoztak a Parlamentben hétfőn megrendezett konferencián az uniós csatlakozásról. A rendezvényen részt vett Bródy János, Zorán, Koltai Lajos, Jancsó Miklós, Glatz Ferenc, Göncz Árpád és Boross Péter is. A legtöbben a csatlakozást népszerűsítették, Jancsó azonban erre nem volt hajlandó. Szerinte úgyis csak másodosztályú állampolgárok leszünk az EU-ban.

Nyilvános Orbán múltja

Orbán Viktor volt miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy a Mécs-bizottság nyilvánosságra hozza a vele kapcsolatos adatokat. Az Orbán-kormány tagjai közül mindenki maga dönti el, hogy hozzájárul-e személyes adatai nyilvánossá tételéhez. Eddig Pusztai Erzsébet volt egészségügyi államtitkár, Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter és Boross Péter, Orbán volt főtanácsadója járult hozzá személyes adatai közzétételéhez.

Boross Péter is feltárja múltját

Az ex-miniszterelnökhöz hasonlóan Boross Péter is hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerváltoztatás óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti bizottság nyilvánosságra hozza személyes adatait és minden olyan tényt - amennyiben ilyenek vannak -, amelyek a vizsgálat során vele kapcsolatban felvetődtek.

Hétfőn két belügyminisztert hallgatnak meg

Az eddigi meghallgatások "segítették a bizottság munkáját", és hozzájárultak ahhoz, hogy a bizottság tárgyilagos jelentést készíthessen - nyilatkozták kormánypárti és ellenzéki képviselők is a bizottság pénteki ülését követően. A hétfői ülésen Boross Péter volt belügyminisztert, Lamperth Mónikát, a tárca jelenlegi első emberét és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőit hallgatja meg a testület.

Másfél év felfüggesztett Nógrádi Zsoltnak

Másfél év felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság az egykori olajbizottság koronatanúját, Nógrádi Zsoltot hamis vád és rágalmazás miatt. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és Nógrádi Zsolt is fellebbezett. 

Júliusban hirdetnek ítéletet a Nógrádi-ügyben

A Nógrádi-per következő tárgyalásán már a perbeszédek várhatók, ítéletet pedig várhatóan július elején hirdetnek. A vádirat szerint Nógrádi hamisan állította több magas rangú politikusról, hogy kapcsolatban állt az olajmaffiával és pénzt fogadott el bűnözőktől. Nógrádi a mai tárgyaláson azt kérte a bíróságtól, hogy vizsgálják meg Pintér Sándor, Lezsák Sándor, Szabó Iván, Boross Péter, illetve a fia esetében: vagyonuk arányban áll-e bevallott jövedelmükkel.

Tonhauser és Papa tanú lehet Nógrádi Zsolt perében

Tonhauser Lászlót és Sándor Istvánt, két olajügyekben jártas volt rendőrtisztet is tanúként idézne meg ügyében Nógrádi Zsolt, az olajbizottság egykori koronatanúja. Szerinte ugyanis a korábban a szervezett alvilág és a politika kapcsolatát vizsgáló nyomozók alátámaszthatják Pintér Sándorral és Boross Péterrel kapcsolatos állításait.

Elmeorvos vizsgálta az olajtanút

Kötetlen beszélgetéshez hasonlította Nógrádi Zsolt olajtanú szerda reggeli elmeorvosi vizsgálatát. Az eljárást Boross Péter volt és Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter kezdeményezte, Nógrádi szerint azért, hogy így próbáljanak menekülni az ügyből. A vizsgálat eredménye két hónap múlva várható.

Másképp emlékezik Nógrádi Ádám és Zsolt

Nógrádi Ádám, az olajbizottság koronatanújának öccse tanúskodott saját testvére mellett. Nógrádi Zsolt és Ádám vallomása azonban több ponton is különbözött. Az édesapja megölésével vádolt Nógrádi Ádám benyugtatózva érkezett a tárgyalásra, meghallgatása közben rövid időre félbe kellett szakítani a tárgyalást, mert rosszul lett. A Nógrádi Zsolt elleni büntetőperben Boross Pétert is meghallgatta a bíróság, majd eredménytelenül szembesítették az olajtanúval.

Ismét cáfolják Nógrádi vádjait

Nem indít magánvádas eljárást Nógrádi Zsolt ellen Szabó Iván. Az Antall-kormány volt pénzügyminisztere logikátlannak tartja az egykori olajtanú őt érintő vádját.

Titkos tanúkat ígér Nógrádi Zsolt

Súlyos vádakkal illette kedden a bíróság előtt Boross Péter volt miniszterelnököt és Lezsák Sándort, az MDF volt elnökét Nógrádi Zsolt, az egykori olajbizottság koronatanúja abban a perben, amely ellene folyik hamis vád miatt. Fenntartotta korábbi állításait Pintér Sándorral kapcsolatban. Nógrádi szemtanúkat ígér, akik látták, amikor Pintér pénzt kapott az olajosoktól.

Kedden hamis vád miatt bíróság elé áll Nógrádi Zsolt

Kedden bíróság elé áll Nógrádi Zsolt, az Országgyűlés olajbizottságának tanúja. Az ügyészség szerint Nógrádi tavaly hamisan vádolta meg olajjal, illetve szervezett bűnözéssel összefüggő cselekmények elkövetésével Pintér Sándor belügyminisztert, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert, és Boross Péter volt miniszterelnököt. Nógrádi akár ötéves börtönbüntetést is kaphat.

Nógrádi Zsolt: 50 millióért lehetett megvenni egy rendőrségi vezetőt

Nógrádi Zsolt az RTL Klub Akták című műsorában újabb politikus hozott összefüggésbe az olajmaffiával. Nógrádi állítja: látta, amikor Pintér Sándor belügyminisztert megvesztegették. A lefizetett rendőrök a pénzért cserébe vigyáztak az olajszőkítők telepeire. Az [origo] oldalán elolvashatja az RTL Nógrádival készített interjúját.