boldogtalanság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- boldogság
- kibeszélő
- párkapcsolat
- magazin
- házasság
- legfrissebb
- legrégebbi
Régen mosógépünk se volt, mégis boldogabbak voltunk, mint most!
Régen mosógép nélkül is boldogok voltunk, és teljesen jól elvoltunk egy cukros kenyérrel, ha nem volt más édesség. Nekem például a piskótatekercsben mind a mai napig a kristálycukorral és kakaóporral kikevert vajtöltelék a kedvencem, ami még ropog is a fogam alatt.
Müller Péter: A boldogtalanság természetellenes állapot
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat – és talán az életedet is. Olvasd el a Life.hu-n, és hagyd magadban megérni. Heti útravaló – 421. rész.
Tökéletes életet hazudsz magadnak, de legbelül szenvedsz!
Egy korábbi cikkemben már írtam arról, mennyire gyűlölöm, amikor hazudnak nekem. Most tovább boncolgatnám a témát, hiszen nem mindig másoknak hazudunk. Van, aki magával teszi ugyanezt.
Miért érne véget a pasik élete, csak mert megházasodtak?
Sokan előszerettel mondogatják, hogy egy pasi élete pont addig tart, amíg nem házasodik meg. Már az eljegyzésünk után is ezt hallgattam egyesektől, hogy én megfojtom a vőlegényemet, sőt: megölöm őt!
Hová tűnt az a férfi, akit szerettem?
Egykor imádtuk egymást, most mégis a legnagyobb ellenségek vagyunk. Soha nem akartam harcolni, ellened főleg nem, de a köztünk lévő távolság, és az, hogy én mondtam ki először: legyen vége a kapcsolatunknak, lavinát indított el benned.
Mondd csak, te mennyire tiszteled saját magad?
Vajon miért maradunk benne egy olyan kapcsolatban, amiben már régóta nem vagyunk boldogok? A biztonság, a megszokás, netán a valakihez tartozni vágyás motivál minket? Vagy inkább csak nem akarjuk levenni a hamis illúziók rózsaszín napszemüvegét?
Nincs elcseszve a családi mintám, mégsem találok normális pasit.
Ülök a pszichológus várószobájában. Szeretek hamarabb érkezni, összeszedem kicsit magam, ráhangolódom az előttem álló beszélgetésre. Már ötödik alkalommal vagyok itt. Jöttem egy problémával, és persze kiderült, hogy amit én problémának hittem, az csak egy pici felszín, a mélyben sokkal nagyobb és fontosabb "erők dolgoznak."
Anya, miért sírsz?
- Megint rossz a kedved? - kérdezte a nyolcéves kisfiú édesanyjától a vacsoránál. Már rutinná vált, hogy napjában többször is érdeklődik afelől, hogy érzi magát.
Egy életet éltem le szeretet nélkül.
Skizofrén anyával felnőni nem egyszerű. Sose tudtam, hogy mi van. Egyik pillanatról a másikra megváltozott, ami addig jó volt, az a világ legrosszabb dolgává lett, és úgy érezte, ebben én voltam a hibás.
Akkor is boldog vagyok, ha semmi okom sincs rá!
Fejem hátrahajtva bámulom a csillagos eget, és percek óta olyan érzésem van, mintha az égbolt rám akarna hullani. Csak állok és gyönyörködöm az éjszaka csendjében, csak gyönyörködöm, hogy milyen szép és teljes a világ.