Bodrogi Lilla

címke rss

Íme, a nyolcas

Tudomány2006.03.08, 09:05

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Egymást tanító hangyák

Archívum2006.02.23, 10:14

A bristoli egyetem kutatói elsőként írták le a formális tanítás jelenségét a rovarok világában. A Temnothorax albipennis hangyafaj viselkedésének tanulmányozása során megfigyelték, hogy a hangyák ún. tandemfutása egy tanítási folyamat, melyet arra fejlesztettek ki, hogy megmutassák egymásnak, hol található az élelem.

Előállították a bolhák szuperfehérjéjét

Archívum2006.02.16, 11:10

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képes hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják.

A másnaposság génje

Tudomány2006.02.01, 10:38

Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszó folyamatokról igen keveset tudunk. A függőség megértését a biológiai oldalról az is bonyolultabbá teszi, hogy több egymástól független gén is szerepet kap a kialakulásában. Amerikai kutatók egy új gént fedeztek föl, mely az alkohollal szembeni tűrőképességet befolyásolja az egyik közkedvelt laboratóriumi állat, a muslica esetében.  Az új gént "hangover", azaz másnaposság-génnek nevezték el.

Bátor egereket hoztak létre

Archívum2006.01.20, 09:31

Amerikai kutatók félelem nélküli egereket hoztak létre. A stathmin nevű fehérjét kódoló gén hiánya olyan bátorrá teszi ezeket az állatokat, hogy a normális egerek számára félelmetesnek tűnő nyílt terekre és keskeny hidakra is nyugodtan kimerészkednek. A mutáns egerek, úgy tűnik, feledékenyebbek is, hiszen a félelmetes élmények egyszerűen kimennek a fejükből.

Új módszer a vérszívó ingolák megfékezésére

Archívum2006.01.10, 12:32

Az amerikai Nagy-tavak halgazdálkodásában jelentős problémát okoz a tengeri ingola (Petromyzon marinus). Ez az akár 90 centiméter hosszúságúra is megnövő, rendszertanilag az állkapocsnélküli halakhoz tartozó élőlény halakon és vízi emlősökön élősködik. A kifejlett példányok erős szívószájukkal rátapadnak a halak bőrére, kopoltyújára, és áldozatuk vérét szívják.

Őssejtbotrány

Tudomány2005.12.21, 14:48

Az őssejtkutatásban mérföldkőként bemutatott eredményekről szóló közlemény visszavonását kérte Dr. Woo Suk Hwang, a Science magazintól, és ezzel egyidőben elismerte, hogy ő és kutatócsoportja hibázott.

Egy nagyszabású klónvizsgálat eredményei

Tudomány2005.12.12, 08:20

A klónozás igen magas szintű technikai felkészültséget igényel, de a klónozott embriókat még így sem könnyű "rávenni" arra, hogy élő, egészséges élőlénnyé fejlődjenek. A legtöbb klónozott magzat fejlődése valamilyen rendellenességet mutat és zömük még a születés előtt elpusztul. Jelenleg, leginkább a klónozáshoz használt donorsejt genetikai újraprogramozásának hibájával magyarázzák a kutatók az eljárás rendkívül alacsony hatásfokát. A legfrissebb, több ezer gén vizsgálatára kiterjedő tudományos eredmények azonban ezt cáfolhatják.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

Archívum2005.11.28, 21:50

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Magyar eljárás krónikus fájdalom ellen

Tudomány2005.11.21, 13:30

Új gyógymód fejlesztésén dolgoznak magyar kutatók az Egyesült Államokban az erős, krónikus fájdalmak kezelésére. Az eljárás lényege, hogy csak azokat az érzőidegsejteket gátolják, amelyek a gyulladásos fájdalomérzetet keltik és szállítják az agyba. Az új eljárás fejlesztője, Dr. Oláh Zoltán a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK) számolt be a hamarosan klinikai kipróbálási fázisba lépő módszerről.