Bodrogi Lilla

címke rss

Vírusok nanocsatája

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) kutatói, akik már több éve vizsgálják azokat a fehérjéket, melyeket a vírusok fejlesztettek ki a növények sajátos "immunrendszerével" szemben.

A petesejt titkai

Archívum2006.05.13, 08:44

A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Archívum2006.05.12, 06:50

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Másképp reagál érzelmekre a női agy

Tudomány2006.05.08, 11:20

A női és a férfi agy egyes struktúráinak működése eltér egymástól. A legújabb képalkotó eljárásokkal készített képek is igazolják, hogy az agy egyik magcsoportja, az amygdala (mandulamag) érzelmi stimulus hatására eltérően működik a férfiak és a nők agyában.

A testmozgás javítja az utód memóriáját

Archívum2006.05.05, 08:28

A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek képződésére. Az új vizsgálatok arra utalnak, hogy a hatás nemcsak a saját idegsejtekre hat, hanem az utódokéra is kiterjed - a vizsgálatok eredményeit azonban még korainak tartják kivetíteni az emberre.

A kísérleti nyúl

Archívum2006.04.15, 17:44

A betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlen különböző állatmodellek alkalmazása az új diganosztika eljárások és gyógymódok, valamint vakcinák kifejlesztésére és tesztelésére. A nyúl (Oryctolagus cuniculus) élettani jellemzőiben és számos betegség lefolyásában jelentős hasonlóságot mutat az emberrel, és betölti a kistermetű egér és a nagytermetű háziállatok közötti rést. A genetikailag módosított nyulak fontos alkalmazási területe a gyógyászati szempontból fontos fehérjék termeltetése a nyúltejben.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.12, 08:55

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.11, 14:01

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról

Archívum2006.04.06, 09:38

Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat.

Új szervet fedeztek fel az egérben

Archívum2006.03.09, 14:12

A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket.