ORIGO CÍMKÉK - Bizánci Birodalom

A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király

Tudomány2023.03.13, 16:46

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Megtalálhatják Attila hun vezér sírját Magyarországon

Tudomány2023.02.10, 13:23

A világtörténelem egyik leghíresebb hódítója, a rövid életű Hun Birodalom nagyfejedelme, Attila halálával és sírhelyével kapcsolatban jószerével csak találgatások és meseszerű legendák léteznek. A hazai és egyetemes archeológia Szent Grálja, Attila temetkezési helyének felfedezése jelentőségét tekintve kétség kívül csak Trója, vagy Tutanhamon sírkamrájának megtalálásával vetekedhetne. Ami jelenleg a rendkívül szegényes forrásokból alaposan valószínűsíthető, hogy a késői ókor rettegett hódítójának a fejedelmi törzsszállása és temetkezési helye valahol a mai Magyarország területén rejtőzhet. Jordanes 6. századi gót származású itáliai ...

Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás

Tudomány2022.09.14, 14:50

1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...

Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére

Tudomány2022.04.02, 17:15

Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat

Tudomány2022.03.29, 18:28

A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.

Rejtélyes, hetedik századi műhelyeket tártak fel Angliában

Tudomány2022.01.03, 17:47

A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálat és a Cotswold Archeology régészeti vállalkozás önkéntesekből álló csapata közösen tárt fel több műhelyt, amelyek valószínűleg a hetedik században működhettek Sutton Hoo két kora középkori temetőjének közelében.

Rejtélyes okokból "eltemették" az Apostolok templomát egy középkori földrengés után

Tudomány2021.10.20, 18:04

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet - adta hírül szerdán a Háárec című izraeli napilap honlapja.

Aranyat találtak a bizánci harcos állkapcsában

Tudomány2021.09.30, 12:56

Egy zord bizánci harcost lefejeztek, miután az oszmán erők elfoglalták az általa védett erődöt a 14. században. Egy új tanulmányból azonban az is kiderült, hogy az állkapcsába valahogyan aranyat fűztek be.

Abasár feltárása tovább folytatódik

Tudomány2021.08.06, 21:11

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Az elmúlt kétezer év „minden tökéletes igazára” emlékezünk

Tudomány2019.11.01, 16:26

A mindenszentek és a halottak napja az emlékezés történetét őrzi, amit a keresztény világ november 1-jén tart. Mai formájában is több mint ezeréves ünnep, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra, a Római Birodalom keleti részére. Amikor az ókori rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka az volt, hogy istenként és félistenként tisztelt őseiknek és hőseiknek címeket adományoztak, szobrot emeltek és szentélyt is állítottak. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, a szent életű felesége tiszteletére.

Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?

Tudomány2019.07.29, 16:58

A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila?

Egy híres menekülés, ami megváltoztatta a világtörténelmet

Tudomány2019.07.16, 23:24

622. július 16-án a jómódú helyi családból származó Mohamed ibn Abdallah az életét mentve volt kénytelen szülővárosából, Mekkából, a közeli Jaszribba, a mai Medinába menekülni, mert a Tömjén-út mentén fekvő gazdag arábiai kereskedőváros vezetői hadat üzentek a számukra egyre „veszélyesebb" tanokat hirdető vallásalapító, és hívei ellen. A hidzsra, vagyis a „próféta futása" akkoriban még feljegyzésre sem méltó jelentéktelen epizódnak tűnhetett a hatalmas Bizánci Birodalom árnyékában, holott mint később bebizonyosodott, Mohamed menekülése alapjaiban változtatta meg a világtörténelem menetét.

Soha nem látott keresztény győzelem a szultáni haderő felett

Tudomány2019.07.05, 09:43

Az oszmánok 1456. június 4-én, 563 éve támadást indítottak az ország ellen. Az új török szultán, II. Mehmed, uralkodása harmadik évében, 1453-ban elfoglalta Bizáncot, ezzel méltó fővárost adott hatalmas birodalmának, és megszilárdította európai helyzetét. Miután a bizánci császárok utódjának tekintette magát, Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta fejleszteni birodalmát. Először a Magyarország kulcsának számító Nándorfehérvár elfoglalására készült. A feladat nem volt kisebb, mint hogy a magyarok feltartóztassák a török terjeszkedést. Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi ...

Két kontinens is magáénak mondja a várost, mely egykor a Bizánci Birodalom ékköve volt

Travelo2020.07.24, 08:36

Hagia Szophia olyan Isztambulnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Rómának a Colosseum. De tudta például azt, hogy eredetileg egyáltalán nem mecsetnek épült? Hogy a Bizánci Birodalom hosszan ragyogott mielőtt az Oszmán Birodalom vette át a hatalmat a területen? Tegyen velünk egy tematikus sétát az egykori Konstantinápoly területén, és nézzen más szemmel a városra! Fedezze fel például az Elsüllyedt Palotát vagy a ragyogóan színes mozaikokat a sok száz éves templomok falain. Olyan bizánci emlékeket mutatunk most, amelyeket talán nincsenek is az útikönyvében.

Ritka aranykincsre bukkantak Bulgáriában

Tudomány2018.11.10, 14:07

Egy ritkaságszámba menő, 800 éves arany ereklyetartó mellkeresztet találtak egy nemrég feltárt középkori templom maradványai közt a bulgáriai Veliko Tarnovóban.

A lovasnomád sztyeppei népek alakították át Európa etnikai térképét

Tudomány2018.05.10, 20:31

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európábae

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Tudomány2018.03.01, 21:01

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Máig talány, hogy hol rejtőzhet Attila, a hun nagyfejedelem sírja

Tudomány2018.01.04, 15:28

Az 5. század elejére Róma régi nagysága és dicsősége már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. A két részre szakadt és minden eresztékében recsegő-ropogó birodalmat az 5. század derekán egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, az Attila nagyfejedelem uralma alatt egyesült hunok betörései megsemmisüléssel fenyegették. A hirtelen felemelkedő hun birodalom Attila halála után szétesett. Ami bizonyos, hogy Attilát valahol a mai Magyarország területén temették el.

Szenzációt sejtető fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban

Tudomány2017.10.05, 18:07

A híres török tengerparti nyaralóhelytől, Antalyától alig száz kilométerre festői környezetben fekvő kisváros, Demre első számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerűbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végső nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait őrzik Bariban.

Ezerhatszáz éves Krisztus-festményt találtak a római katakombákban

Tudomány2017.06.13, 23:27

A Róma alatt húzódó, összesen közel tizenhét kilométer hosszú katakombák a Római Birodalom idején, az ókeresztény gyülekezetek legfontosabb közösségi helyszínének számítottak. Itt tartották vallási szertartásaikat, és évszázadokon át ide is temetkeztek.

Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál

Tudomány2017.04.06, 17:39

Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.

Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét

Tudomány2017.03.24, 19:30

A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.

Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római

Tudomány2016.09.22, 21:41

Az 5. századra kettéhasadt Római Birodalom már csak halvány visszfénye volt egykori önmagának. Végleg leáldozott a világtörténelmet író államférfiak, a nagy hadvezérek és a klasszikus római antikvitás dicsőséges korszaka. A 3. századtól keletről megindult nagy népvándorlás az 5. század elején egy minden addiginál veszedelmesebb nomád birodalom, a hunok felemelkedésével érte el tetőfokát. A hunok nagykirálya, Attila hadai a birodalom elnyelésével fenyegettek. A hun betörést Flavius Aetius, a régi hagyományokat megtestesítő tehetséges hadvezér és államférfi, az „utolsó római" törte meg.

Hetedik századi kocsmát tártak fel Epheszoszban

Archívum2015.11.21, 09:40

Egy késő antik kori söntés maradványaira leltek osztrák régészek a törökországi Epheszoszban, mai nevén Efesben.

Amikor Európa megmenekült a magyarok nyilaitól

Tudomány2015.08.11, 10:09

Pontosan 1060 éve, 955. augusztus 10-én véres ütközet színhelye volt az Augsburg melletti Lech-mező. I. Ottó német király egyesített hadai - váltakozó kimenetelű csatározás után - sorsdöntő vereséget mértek Bulcsú és Lél magyar seregére. A kalandozások kora ezzel a csatavesztéssel ért véget a honfoglaló magyarság történetében.

Bizánci Birodalom

Jézust ábrázoló bizánci aranyérmét fedeztek fel fémérzékelővel Norvégiában ki