A szobámból nyílik Rákosi bunkere

Öreg zsidók sírnak a hátsó kertben, leköpik a házfalat - így kísérti a múlt annak a svábhegyi háznak a lakóit, ahonnan valaha Adolf Eichmann szervezte a deportálásokat. Ma is van, aki Rákosi egykori hálószobájában él, vagy akinek az ajtaja mellől vitték börtönbe Szálasit. Egy közelmúltban megjelent könyv alapján végigjártuk a múlt századi diktatúrák legsötétebb budapesti helyszíneit.

Biszku Béla is elment a Kádár-szobor avatására

Mintegy háromszázan, köztük a korábbi állampárti politikusok közül Biszku Béla és Berecz János is elment Kádár János mellszobrának felavatására a Nemzeti Sírkertbe. A szobrot leleplező Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost, majd arról beszélt, hogy az ország rászolgált a nyomorára. Az ünnepség végén elénekelték a "Hegyek között, völgyek között" című dalt, aki pedig akart, Fidel Castro-bort is vásárolhatott.

Még három hónapig nyomozhatnak Biszku Béla ellen

Augusztus 28-áig, újabb három hónappal meghosszabbította az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Béla ügyében indult nyomozást a Fővárosi Főügyészség - tudta meg a Magyar Hírlap Skoda Gabriellától, az ügyészség szóvivőjétől.

Az ügyészség eljárást indított Biszku Béla ellen

A Jobbik feljelentése után eljárást indított az ügyészség szerdán Biszku Béla ellen az 1956-os forradalamt követő megtorlások miatt.

Kommunista nyugdíjak, történelmi sebek

Újra nekifut a politikai elit a rendszerváltás idején elmulasztott feladatnak, hogy felülvizsgálja az egykori kommunista vezetők nyugdíját. Hogyan lehet történelmi sérelmeket orvosolni jogállami eszközökkel?

Benyújtották az '56-os bűnősök felelősségre vonásáról szóló törvényjavaslatot

Beterjesztették az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az 1956-os forradalom utáni megtorlások elkövetőinek felelősségre vonását.

Kádár János szóvirágai foghatnak ki a Fideszen

Megadóztatná a pártállami vezetők nyugdíját és felelősségre vonná az 1956-os megtorlások irányítóit a Fidesz. A megtorlások feltárását nehezíti, hogy alig páran élnek az akkori döntéshozók közül, ráadásul még Kádár János is kínosan ügyelt arra, hogy a törvényesség látszata mögé rejtsen egy-egy politikai döntést. A nyugdíjak megadóztatása pedig inkább szimbolikus lépés, a Fideszhez húzó Pozsgay Imre például azt mondja, szerény nyugdíjat kap.

Biszku Béla felelősségre vonását is lehetővé tenné a Fidesz

Emberiesség elleni bűnök miatt felelhetnek az 1956-os forradalom utáni események "megrendelői", ha a parlament elfogadja a Fidesz javaslatát. A párt frakcióvezető-helyettese szerint a felelősségre vonás egy szűk kört, mások mellett Biszku Bélát érintheti. 

Biszku 90: megint elfelejtették Bélát

A Bűn és büntetlenség című film bemutatója, illetve annak politikai és közéleti visszhangja után több mint egy évvel szinte biztossá vált, hogy Biszku Bélát nem fogják felelősségre vonni az '56-os forradalmat követő megtorlásokban játszott vezető szerepéért - ráadásul ez láthatóan senkit sem érdekel. Miért szomorú, hogy az antikommunizmus egyetlen politikai képviselője a szélsőjobb maradt?  

Soron kívül tárgyalja a Biszku-ügy beadványát az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Biszku Béla ügyében írt bírói beadványt, amely miatt a volt kommunista belügyminiszter elleni eljárást felfüggesztették. Egyelőre nem tudni, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság mely jogszabály miatt fordult az Ab-hez.

Felfüggesztették az eljárást Biszku Béla ellen

Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette Biszku Béla, a Kádár-korszak belügyminisztere elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

Pénzbírság várhat Biszkura egy büntetőjogász szerint

Kizártnak tartja a kommunista bűnökről tett nyilatkozata miatt megvádolt Biszku Béla börtönbe zárását az [origo] által megkérdezett büntetőjogász, aki szerint az ügy pénzbírsággal végződhet. Gellér Balázs azt is hozzátette, szerinte akkor megalapozott a vádemelés, ha Biszku nyilatkozatában jogosnak tartotta az '56 utáni halálos ítéleteket.

Vádat emeltek Biszku Béla ellen az '56-ról szóló nyilatkozata miatt

Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla egykori kommunista vezető ellen, amiért a hatóság szerint egy nyilatkozatában jelentéktelennek tüntette fel a kommunista rendszer bűneit.  Az 1956-os forradalom utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltő Biszku szabadlábon védekezik.

Visszadobta a Biszku elleni feljelentést a Legfőbb Ügyészség

Szintén elévülésre hivatkozva törvényesnek nevezte a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészség korábbi döntését, hogy elutasította azt a feljelentést, amelyet Gellért Ádám jogász tett Biszku Béla korábbi belügyminiszter és társai ellen az 1956 utáni megtorlások miatt. Gellért Ádám blogjában megalapozatlannak, és az érdemi indokolást kerülőnek nevezte a döntést.

Magyar Nemzet: A Legfőbb Ügyészségen a Biszku-ügy

A Legfőbb Ügyészségnek terjesztték fel Biszku Béla ügyét kedden - írja a Magyar Nemzet. Két héten belül kiderül, vizsgálható-e egyáltalán a korábbi belügyminiszter felelőssége.

"Nagy kihívás", de nem lehetetlen Biszku megvádolása

Egy alkotmánybírósági határozatban és négy 1956-os sortűzperben előkerültek olyan jogi érvek, amelyek alapján vádat lehetne emelni Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen. A párhuzam nem egyértelmű, Biszku esetében több kényes kérdést is tisztáznia kéne a vádlónak, ki kellene mutatni például, hogy milyen közvetlen hatása volt az eseményekre. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint a Biszku-ügy bonyolult, de számos érvet fel lehet hozni a vádemelés mellett.

Panaszt tettek az elutasított Biszku-feljelentés miatt

Panasszal él Gellért Ádám a Fővárosi Főügyészség azon döntése ellen, amely elutasította, hogy büntetőeljárást indítson Biszku Béla korábbi belügyminiszter ellen - írja a Magyar Nemzet.

Fordítási baki miatt úszhat el a Biszku-ügy

Egy Hágában dolgozó magyar jogász, Gellért Ádám vetette fel a rendőségnek Biszku Béla elleni nyomozást az '56-os megtorlás miatt, a hatóságok azonban félredobták a feljelentésként értelmezett jogi tanulmányt. Több nemzetközi jogász is úgy véli azonban, hogy Gellért érvei megfontolandók, és lehetséges, hogy megállnák a helyüket a magyar bíróságokon is, ha a büntető törvénykönyvbe nem került volna be egy fordítási hiba.

"Kádár adott egy jó tanácsot" - a Biszku-film be nem mutatott részei

A Bűn és büntetlenség című film bemutatója, a Biszku Bélát csellel interjúra bíró filmesek módszere, az alkotás betiltását követelő család és a később megszólaló egykori belügyminiszter nyilatkozata számos feljelentést és parlamenti vitát eredményezett. A DVD-n hamarosan megjelenő alkotás bónuszanyagát most az alkotók jóvoltából a nemzeti gyásznapon az [origo] látogatói nézhetik meg elsőként. A korábban nem látott film Biszku Béla nyilatkozatait, a forradalom után bebörtönzöttek emlékeit, történészek és jogászok álláspontját mutatja be.

Visszadobta az ügyészség a Biszku elleni egyik feljelentést

Emberölés miatt jelentette fel egy magánszemély Biszku Béla egykori belügyminisztert, az 1956-os forradalom utáni megtorlásban játszott szerepéért, de a Fővárosi Főügyészség elutasította a feljelentést, így nem indul nyomozás. Az ügyészség szerint az 1956 után esetlegesen elkövetett bűncselekmények a hazai jog alapján már elévültek, a nemzetközi szokásjog alapján pedig Biszku nem vonható felelősségre.

Meggyanúsították Biszku Bélát

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Biszku Béla volt belügyminisztert - írja a Magyar Nemzet. Biszkut egy jobbikos országgyűlési képviselő jelentette fel, mert a korábbi belügyminiszter egy tévényilatkozatában ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat.

Kádártól az aranyér sem ment meg

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani. Kritika.

Magyar Nemzet: A rendőrség nyomozást rendelt el Biszku nyilatkozata miatt

Nyomozást rendelt el a BRFK Biszku Béla volt belügyminiszter Duna Tv-nek adott nyilatkozata miatt - írja a Magyar Nemzet csütörtöki száma. Biszkut a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt jelentette fel Szilágyi György jobbikos képviselő.

Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő

A kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt jelentette fel Biszku Béla egykori belügyminsiztert Szilágyi György jobbikos képviselő. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna TV-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy szerint 1956 nem volt forradalom.

Biszku Béla: 1956 nem forradalom volt

1956 nem forradalom, a rendszer védelme igazságos harc volt - mondta Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerdán. A korábbi politikus hárította magától a felelősséget az '56 utáni megtorlásokért. Biszku első alkalommal vállalt nyilvános szereplést azóta, hogy júniusban bemutatták az ő félrevezetésével készült dokumentumfilmet, amelynek bemutatása ellen tiltakozott. Szerinte a film készítői önkényesen kiragadtak részleteket a vele készült interjúból.

Szerda este először szólal meg Biszku Béla a róla szóló film után

Első alkalommal vállalt nyilvános szereplést Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter azóta, hogy júniusban bemutatták az ő félrevezetésével készült dokumentumfilmet. Biszkuval a Duna Televízió Közbeszéd című műsora készített interjút, melyet szerda este mutatnak be. 

Egerben is levetítik a Biszku Béla-dokumentumfilmet

Harmadolná Biszku Béla nyugdíját a fideszes Wittner Mária

Közleményben tiltotta le a róla készült filmet Biszku Béla

Tiltakozó közleményt adott ki a róla készített dokumentumfilm miatt Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter, aki közölte: sosem járult hozzá a vele készített interjúk közzétételéhez. A volt politikus megtévesztésével készített, őt is megszólaltató filmet a rendezők a múlt héten vetítették le, mert állításuk szerint írásos engedélyük volt Biszku Bélától a vetítésre.

"Senkitől nem kérek bocsánatot!" - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet

Az 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem 90 éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmet szerda este vetítették le a nyilvánosság előtt. A filmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében.

Biszku családja tagadja a dokumentumfilm letiltását

Biszku Béla lánya szerint nem tiltották le a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült filmet, csak a bemutató halasztását kérték, amíg megnézik a filmet. A film bemutatását tervező mozi korábban azt közölte: a személyiségi jogi pertől tartva nem mutatja be a filmet, amelyben megszólal az 1989 óta visszavonultan élő Biszku is.

Tiltakozik a Biszku-film letiltása ellen a parlament kulturális bizottsága

Határozati javaslatban tiltakozott a parlament kulturális bizottsága a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült film letiltása ellen. A kormánypárti többségű bizottság meghallgatta a dokumentumfilm készítőit, majd annak kimondását kérte a parlamenttől, hogy személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet betiltani a történelmi dokumentumfilmeket. Az ülésen egy MSZP-s képviselő vett részt, aki szerint nem a bizottság dolga Biszku történelmi szerepének megítélése.

Nincs egyedül Biszku Béla, a kommunizmus építője

Nem a vihart kavaró interjújával előkerült Biszku Béla az egyetlen olyan egykori befolyásos kommunista, aki ugyan az elmúlt húsz évben eltűnt a nyilvánosság elől, de ma is él. Kovács István a Rákosi-rendszerben volt vezető, Lázár Györgyöt Kádár hű fegyverhordozójaként tartották számon, Marjai József a gazdaság ura volt a nyolcvanas években - csak néhányan az [origo] által összegyűjtött névsorból. 

Letiltotta a Biszku család az 1956 utáni megtorlásokról szóló filmet

Családja letiltotta az 1956 után belügyminiszterként dolgozó és a forradalom résztvevői elleni megtorlásokban fontos szerepet játszó Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet - személyiségi jogaik megsértésére hivatkozva. A film bemutatását tervező mozi a pertől tartva nem mutatja be a filmet, amelyben megszólal az 1989 óta visszavonultan élő Biszku is. A készítők elismerték ugyan, hogy csellel szerezték meg Biszku nyilatkozatát, de azt állítják, az egykori belügyminiszter beleegyezett az interjúba.