Öt ország dolgozik együtt a folyók és környezetük védelme érdekében

Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete amely, - többek között- a természetvédelem ügyét is igyekszik előremozdítani a tagállamokban, írja a hozzánk eljuttatott közleményében a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ebből a célból jött létre a MAB (Man and the Biosphere) program, ami ma már nemcsak a természeti értékek, védett növény és állatfajok, természetes élőhelyek megőrzéséért dolgozik, hanem azon is, hogy hogyan lehet összehangolni az emberi tevékenységeket a természetvédelemmel.

A kevésbé dokumentált fajok több mint felét fenyegetheti kihalás

Kihalás fenyegeti azon fajok több mint felét, amelyeknek természetvédelmi státuszát adatok hiányában nem lehet megállapítani - közli egy tanulmány a Communications Biology című tudományos folyóiratban.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra") kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma, tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Tudománynépszerűsítő programok az Agroverzumban

Ingyenes tudománynépszerűsítő programokon mutatkoznak be a magyarországi bioszféra-rezervátumok az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) tudományos élményközpontja, az Agroverzum, az UNESCO MAB és az Agrárminisztérium közös rendezvényén szeptember 17-én Martonvásáron.

Viharos gyorsasággal merülünk alá a biofizikai pokolba

Gazdaságunk hernyója egyre kövérebbre hízik, és napról napra egyre többet nyel el biofizikai levelünkből – adja meg könyve alaphangját a neves pénzügyi tanácsadóból elkötelezett környezetvédővé avanzsált szerző, Angus Forbes. Formabontó kötetében nemcsak a bioszféra egyre gyorsuló pusztulására hívja fel a figyelmet, hanem erre megoldásként egy, a bolygónk globális kormányzására hivatott hatóság felállítását is sürgeti.

Az UNESCO védelme alá kerülhet az “Európai Amazonas”

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Így lélegzik a Föld

Lenyűgöző videót adott ki a NASA arról, hogyan változik egy év alatt a Föld bioszférája – a növénytakaró előretörésén és visszahúzódásán kívül a klorofillkoncentrációt és a fitoplankton útját is mutatja.

Megvédi-e az élet a Földet?

Az ember felöltözik vagy befűt, ha fázik, és levetkőzik, illetve hűvösebb helyre menekül, ha melege van. De mi a helyzet az élő bolygó egészével? - teszi fel kérdést Stephen Battersby szakíró a New Scientist legújabb számában. Képes-e a bioszféra úgy szabályozni a környezetet, hogy az megfelelő legyen számára, megakadályozva azt, hogy a bolygó megfagyjon vagy felforrjon?

Buborékokba költözik az Amazon

Az Apple után az Amazon cég is futurisztikus irodaházba fog költözni: a cég Seattle-ben fogja felhúzni óriási buborékokra hasonlító új központját, amelyek belseje nem csupán irodáknak és éttermeknek, hanem egy hatalmas fákkal és egyéb növényekkel telített biodómot is tartalmaz majd, amely a kellemes klíma megteremtésében jut kulcsszerephez.

Egyenlítő: Bioszféra és klímaváltozás

Mindig elszörnyülködünk a klímaváltozás következményein, főleg, hogyha az állatok kipusztulásáról van szó. De vajon egy természetellenes folyamat az, hogy egyes fajok kihalnak, vagy pedig az evolúció elkerülhetetlen útján járunk. Erről és más hasonló témákat vitat meg a stúdióban Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója, Kardos László, őslénykutató és Németh Attila, biológus kutató.

90 milliárd tonnányi mikroorganizmus az óceánfenék alatt

Egy nemzetközi tudóscsoport bizonyítékot talált arra, hogy a mélységi bioszférában - széntömegben kifejezve - 90 milliárd tonna mikroorganizmus él. A kutatók meglepetésére e hatalmas biomasszatömeg túlnyomó részét ráadásul nem baktériumok, hanem a régebben ősbaktériumoknak nevezett, de ma már önálló birodalomba sorolt archeák alkotják.

Fertőzésveszély a világűrből

Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.

Globális felmelegedés - globális dilemma

A globális felmelegedés kérdése hatalmas próbatétel elé állította a XXI. század tudósait. Kialakulásával és a bioszféra jövőjére gyakorolt hatásával kapcsolatban vélemények, elképzelések széles skálája látott napvilágot az elmúlt két évtizedben.

Fenntartható Magyarország - beszélgetéssorozat a Millenárison

Minden hónap utolsó csütörtökén izgalmas beszélgetés a társadalmi, gazdasági fenntartható fejlődés lehetőségeiről a Millenárison.