biológiai sokféleség
címke rss- kapcsolódó címkék:
- biodiverzitás
- természetvédelem
- fajkihalás
- új fajok
- ökoszisztéma
Így fenntartható a folyók és ártereik kezelése
A nagy folyók árterületei a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, és használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik. Megőrzésükhöz vagy helyreállításukhoz fontos megismerni, hogy miként alakultak át az emberi tájhasználat hatására. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói a Duna–Dráva Nemzeti Park munkatársaival közösen részletesen feltárták, hogy miként alakult át drasztikusan a táj használata a folyószabályozások miatt az elmúlt négy évszázadban a Duna egyik legnagyobb megmaradt árterén, a Gemenc, Béda–Karapancsa tájegységekben. A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium éss ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így védhetjük az almafákat környezetbarát módon
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrár-ökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai a környezetbarát termelési stratégiáknak a kártevő rovarokra, azok természetes ellenségeire, valamint a biológiai védekezésre és a gyümölcsminőségre gyakorolt hatásait vizsgálták. A kutatók a természetvédelmi biológiai védekezés almaültetvényeken belüli hatékonyságának tisztázására világszerte készült 54 tanulmány adatait elemezték. Az eredményeket bemutató publikáció a Scieence ...
Itt a legújabb ötlet a korallzátonyok megsegítésére
A korallzátonyok rendkívül fontosak. Ezek a biológiai sokféleség egyik legfontosabb élőhelyei, csökkentik az áramlásokat és a hullámokat, és stabil aljzatot biztosítanak. Élőhelyként, menedékként, táplálékszerző és szaporodóhelyként is szolgálnak a tengeri élővilág számára, miközben számos „környezeti szolgáltatást" nyújtanak az ember számára is. A zátonyok azonban bajban vannak.
Így védenék meg a bolygó 30 százalékán a biodiverzitást
A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) vancouveri közgyűlésén ratifikálta a biológiai sokféleség védelmére létrehozott új globális alapot, amely elősegíti, hogy a tavaly decemberi COP15 egyezménynek megfelelően a tagországok 2030-ig a bolygó 30 százalékán megvédjék a biodiverzitást.
Így állítanák helyre hazai kutatók az édesvízi biológiai sokféleséget
Az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célozza az a Nature magazinban megjelent tanulmány, amelynek létrehozásában dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar kutatója is közreműködött – számolt be róla az Universitas Pécs. A publikáció mind online, mind a nagy múltú lap nyomtatott verziójában is olvasható, amely a bolygónk jövője szempontjából fontos stratégiák létrehozását sürgeti.
Nagy a baj, veszélyben vannak Európa édesvizei
A magyar kutatók közreműködésével megjelent új tanulmány szerint az európai édesvizek biológiai sokfélegének javulása megállt, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
Óramű pontossággal növekszik a tengeri biológiai sokféleség
A legújabb kutatások egy különös, 36 millió éves ciklusra világítanak rá, amely a Föld történetét a tengeri biodiverzitás virágzásával szakítja meg. De vajon milyen mechanizmusok állnak a háttérben, biológiai sokféleség virágzásával tarkítja. De melyek azok a mögöttes mechanizmusok, amelyek irányítják ezeket a hatalmas változásokat? Nos, a lemeztektonikának lehet ebben némi szerepe.
Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll
Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.
Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt
Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...
Utánajártak a híres Gaia-elméletnek
Újabb izgalmas dokumentumfilmmel jelentkezik a közismert történész, Bettany Hughes. Ezúttal is modern technológiai eszközöket bevetve, neves kutatók eredményeivel felvértezve indult forgatási útjára a brit ismeretterjesztő tévés, hogy utánajárjon a Gaia-elméletnek: a Föld valóban egy lélegző, gondolkodó organizmus lenne? Filmjét hazánkban a Viasat History csatorna sugározza A Föld bolygó története: Gaia titkai címmel december 16. péntek 21 órától.