Elképesztő tények a női testről, amiket talán te sem tudtál

A terhesség miatt nyúlhatott meg a nők egyik szerve

Egy új kutatás szerint a nők vékonybele jelentősen hosszabb, mint a férfiaké, ami kulcsfontosságú lehet a terhesség és a szoptatás során. A tanulmány rávilágított, hogy a férfiak vékonybele átlagosan 4 méter, míg a nőké mintegy 30 centiméterrel hosszabb.

Kiderült, miért őszülünk

A kutatók úgy vélik, megtalálták az őszülés mechanizmusát, így a jövőben ki lehet fejleszteni olyan kezeléseket, amelyek segítenek visszafordítani vagy feltartóztatni a folyamatot - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Kiderítették, meddig élhet az ember

Van-e az emberi élettartamnak felső határa? Erre kereste a választ egy új kutatás.

“Az exem azt hitte, a terhes nők a gyereket is kihányhatják, ha nem vigyáznak…”

Időről időre szembejönnek velünk olyan történetek, melyek hallatán csak meredünk magunk elé és elhűlve rázzuk a fejünket: „Nem... nem lehetséges, hogy egy felnőtt ember ennyire együgyű legyen..." És mégis!

Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot

Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...

A hisztis nő valójában csak szexhiányos?

A legtöbb hölgy halálosan besértődik, amikor azt vágják a fejéhez, hogy csak a hormonjai miatt szeszélyes. Nos, a helyzet általában nem ilyen faék-egyszerűségű, de tény, hogy sajátságos biológiai berendezkedésünk nagyban befolyásolja a gondolkodásunkat és a viselkedésünket.

Valódi szenzáció: most találhatnak életet a Marson

Bármennyire is korszerűnek tűnnek, a Marson kutató robotok műszerei nem elég fejlettek ahhoz, hogy a bolygón található esetleges mikroorganizmusok létét igazolják. Erre a hiányosságra egy vadonatúj kísérlet mutatott rá, amit a Föld legszárazabb sivatagában végeztek. Vagyis, ha mindez igaz, az eddigi kudarcok nem bizonyítanak semmit. Hamarosan kiderülhet tehát, hogy van élet a Marson. Vagy esetleg az, hogy nincs. 

Neked miért nincs még gyereked?

Körülöttem nagyon sok ember küzd a gyerekvállalás kérdésével. Mindannyian túl vannak a harmincötön, és most ébredtek rá, hogy már csak egy dolog hiányzik az életükből: a baba. Csakhogy nem jön össze sajnos olyan egyszerűen és gyorsan, ahogyan azt előre eltervezték.

Makromolekulák szerkezetének egyedülálló vizsgálatát teszik lehetővé

Újabb hatalmas lépést jelent a hazai kutatás-fejlesztés területén, hogy a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 5,1 milliárd forintnyi támogatást nyert el a legmodernebb, országosan is hiánypótló krio-elektronmikroszkóp (KrioEM) beszerzésére, valamint a berendezésen alapuló Kompetencia Központ kialakítására - tájékoztatta a PTE szerkesztőségünket.

Óriási felfedezés az agykutatásban - magyar tudósoknak köszönhetjük az áttörést

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között.

Túszejtés és termések tízezrei: így raktároz az állatvilág télire

Mivel a madaraknak és a kisemlősöknek nem áll rendelkezésére szupermodern jegesedésmentes hűtőszekrény, kénytelenek a saját, számunkra esetleg bizarrnak tűnő frissen tartási módszereikhez folyamodni.

A tudósok is csak találgatják, miért sírunk valójában

Azt bizonyára mindannyian tapasztaltuk, hogy amikor durván összecsapnak a fejünk fölött a hullámok, akkor szakad a cérna és törik a mécses, de hogy pontosan miért ezt a módját választotta az emberi szervezet a feszültséglevezetésnek, az egyelőre a tudomány számára is rejtély.

Az állatvilág divatdiktátorai: mi célt szolgál a harsány külső?

Bármilyen gyönyörűek, a színpompás állatok külseje sokszor éppen azt hivatott közölni a szemlélődővel, hogy tartsa a három lépés távolságot, ha jót akar magának.

Miért imádnak a nők vásárolni? Az evolúció választ ad erre az égető kérdésre

Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon a legtöbb hölgy miért lelkesedik annyira a shoppingért, míg a férfiak lehetőleg inkább lepasszolják ezt a feladatot másnak, vagy megpróbálják minél gyorsabban letudni? A kézenfekvő válaszért őseink szokásait érdemes elemezgetni.

Ciki vagy nem, több empátiát érzek az állatok iránt, mint sok embertársam iránt

Az a típus vagyok, aki rezzenéstelen arccal végignézi, ahogy embereket tesznek el láb alól a filmekben, de ha egy állatra kezet emelnek, az képes traumatizálni és napokig kísérteni.

“A természetközeliség mindig az életem szerves része volt.” Interjú Dr. Spohn Rékával, a jövő antibiotikumainak díjnyertes kutatójával

Az idén 20 éves „L'Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért" díjat nemrég három kategóriában vehették át azok, akiknek a munkája kiemelkedően hozzájárult az anyag-, és élettudományok, valamint a formális tudományok területének fejlődéséhez.

Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben

A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...

Több ezer kóros fehérjét talált a mesterséges intelligencia

Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelőzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.

Miért nőnek ilyen nagyra a nők mellei?

Több mint 5000 emlősfaj él ezen a bolygón, a méretes és állandó mellek azonban csak egyetlen fajra, a Homo sapiensre jellemzőek. Egyesek szexinek nevezhetik ezt az anomáliát, de felvetődik a kérdés is: miért ilyen nagyok a nők mellei? Evolúciós hibáról van szó, vagy valamilyen praktikus ok áll a háttérben?

Hátborzongató videó: mozgó holttestet vettek filmre a horrorfarmon

Szerencsére szó sincs arról, hogy elérkezett volna a zombiapokalipszis. Ausztrál tudósok új kutatása szerint a holttestek mégsem olyan merevek, mint gondolták, és a bomlási folyamat miatt még több évvel a halál beállta után is megmozdulhatnak.

Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?

A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.

Új korszak a digitális biológiában: A mesterséges intelligencia megmutatja majdnem az összes fehérje struktúráját

Egy évvel ezelőtt DeepMind mesterséges intelligencia társaság megdöbbentett sok tudóst azzal, hogy közzétette, hogy kb. 350.000 protein struktúráját előre jelezte. Július 28-án a DeepMind és partnerei sokkal-sokkal tovább mentek. A társaság majdnem az összes ismert protein valószínű szerkezetét bemutatta, több mint 200 milliót a baktériumoktól kezdve az emberig, ami a mesterséges intelligencia meglepő eredménye és potenciális kincslelet a gyógyszer fejlesztéshez és az evolúciós tanulmányokhoz.

Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát

Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között? 

Miért szeretünk más ételeket felnőttként, mint gyerekként?

Hogy lehet az, hogy gyermekkorunkban ki nem állhatunk egy bizonyos ételt, majd felnőttként imádjuk? Bizonyára ennek fordítottjával is rengetegen tudnak azonosulni: amit oviban és általános iskolában marokszámra faltak, arra ma rá sem tudnak nézni.

Hogy maradnak az óriási madárrajok olyan szoros formációkban?

Kevés látványosabb - vagy megdöbbentőbb -dolog van, mint a magasban, az égen egy nagy szinkronizált táncban kavargó madárraj. Most a kutatók megfejtették, hogy a madarak hogyan képesek olyan szorosan repülni anélkül, hogy összeütköznének. 

Először találtak kifehéredett tengeri szivacsot az új-zélandi vizekben

Döbbenetes felfedezés: mégis van élet a halál után?

Egy kutatócsoport elkészítette a halálközeli élményeket vizsgáló első, szakmailag lektorált tanulmányt. Az eredmények erőteljesen megkérdőjelezik azt, hogy a meglehetősen misztikusnak érződő élmények hallucinációk lennének – olvasható az EurekAlert tudományos hírügynökség közleményében.

A biológiai kor és a kognitív képességek serdülőkori összefüggéseit mutatták ki

A serdülők kognitív képességeinek szintje nemcsak életkorukkal, hanem az ultrahangos csontkormérés segítségével megállapítható biológiai korukkal is összefügg - állapítják meg magyar kutatók abban a tanulmányban, amelyben a kamaszok fejlődésének eddig feltáratlan területét, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggését vizsgálják. Az eredmények többek között segítik a kamaszkorban kialakuló pszichiátriai zavarok megértését, és hozzájárulhatnak azok kezeléséhez.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során

Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.

Csaknem tízezer ismeretlen fafaj lehet még a világon

Világszerte mintegy 9200 fafaj várhat még a felfedezésre - állítja egy nemzetközi kutatócsoport a PNAS tudományos folyóiratban.

Démoni külsejű lényt fotóztak egy fán

Hátborzongató, szinte ördögi látványt rögzített egy fotós: egy fán ülő bagoly szemei vörösen izzottak, úgy festett, mintha nem is madár, hanem pokolból szabadult, démoni teremtmény lenne. Az igazságban azonban nincs semmi misztikus; az állat szemei a fényvisszaverő réteg (úgynevezett tapetum lucidum) miatt voltak ijesztő színűek.

Kiderült, mit evett mindannyiunk közös őse

Áttekintve azt a 402 kémiai reakciót, amely valamennyi mai élőlényben megtalálható, arra következtethetünk, hogy mindannyiunk közös ősének a hidrogén volt az energiaforrása.

Először alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom első ilyen kísérletében 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezőt (AC-mező), és ennek hatását mérték az élesztő vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) működésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...

A biológiai nem eltörlésének veszélyei

Mióta egyáltalán létezik tudomány, kétségbevonhatatlan és igazolt ténynek számított, hogy az emberi nem férfiakból és nőkből áll, ezek különböznek egymástól, és más nemek nem léteznek. Napjainkban sokan kétségbe vonják a két nem közti megkülönböztetést, és azt állítják, hogy a két nem társadalmi konvenció csupán. Mindenesetre a Rasmussen közvélemény-kutató intézet adatai szerint az amerikaiak túlnyomó többségének meggyőződése, hogy csupán két nem van, igaz, egy jelentékeny kisebbség nem ért ezzel egyet - írja a latoszogblog.hu.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.

Kutatók feltárták az almák morfogenezisét

Elmélettel, numerikus szimulációkkal és labor kísérletekkel a Londoni Egyetem és a Harvard kutatói vezette csapat először mutatta be, hogy az almák hogyan szerzik különböző alakjukat.

TESZT: Hogy sikerült volna a 2021-es őszi biológia érettségi?

Október 27-én, szerdán oldották meg a vizsgázók a 2021-es őszi biológia érettségi közép- és emelt szintű feladatait. Előbbit vettük szemügyre közelebbről, és állítottunk össze belőle egy tesztet. Ha kitöltöd, nagyjából kiderül, hányadán állsz a biosszal. Hajrá!

Őszi érettségi 2021 - Hivatalos megoldások: Biológia

Tegnap írták meg az őszi érettségit a középiskolákban biológiából. Az Oktatási Hivatal ma délután 14 óra után néhány perccel tette közzé az írásbeli érettségi vizsga feladatainak hivatalos megoldásait, közép- és emelt szinten egyaránt.

KVÍZ: Mennyit tudsz az emberi testről?

A biológia a természettudományok egyik ága, amely élő szervezeteket és életfolyamatokat vizsgál. Különféle érdekes témákat ölel fel, mint például az evolúció, az ökológia, a sejtek, a genetika, a mikroorganizmusok és az emberi test. 

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Rövidesen búcsút mondhatunk az allergiának? Fontos felfedezést tettek a kutatók

Az allergiás gyulladás molekuláris mechanizmusának megismerésével most új lehetőség nyílik az allergiás folyamatba való beavatkozásra.

Ezeket biztos nem tudtad - Tudományos érdekességek az agyról

Az agy végtelen számú rejtélyek forrása. Folyamatos kutatások forrása, és a mai napig számos meglepetést okoz a tudósoknak. Mik a legfrissebb felfedezések a terepen?

Borzalmas dolgot művel a gyönyörű pillangó, a tudósok is elszörnyedtek

Nem minden hernyónak adatik meg, hogy gyönyörű pillangóvá érjen; egy lepkecsoportnál megfigyelték, hogy a hímek saját utódaik testét "turmixszá" változtatják és felszívják, hogy így vonzóbbá váljanak a nőstények számára. A horrorisztikus szokást korábban még egyetlen más fajnál sem dokumentálták a tudósok.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.