Bárdossy László

címke rss
Aki háborúba vitte az országot

Aki háborúba vitte az országot

Carlile A. Macartney neves oxfordi történészprofesszor azt írta az egykori diplomatáról, hogy a két világháború közötti magyar politika legjobb embere volt Londonban. Miniszterelnökként eleinte mereven ellenezte Magyarország katonai részvételét a Szovjetunió elleni indított 1941-es német hadműveletben, mégis ő volt az, aki háborúba vitte az országot. Nem volt híve Gömbös Gyula és Imrédy Béla mozgalmai által képviselt úgynevezett magyar nemzeti ideológiának, de népbírósági perében szélsőjobboldalisága is a vádpontok között szerepelt. Bárdossy László volt miniszterelnök 125 éve, 1890. december 10-én született.

Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés

Tudomány2022.05.05, 13:30

Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.

Vérbe borultak az ukrajnai mezők

Tudomány2016.08.28, 22:20

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 28-án ért véget a Magyarországról Ukrajnába kitoloncolt zsidók véres kálváriája a deportált emberek tömeges kivégzésével. Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij határában két napon át tartó vérengzés a magyar holokauszttörténet első súlyos atrocitása. Az ukrajnai véres eseményekhez vezető út az 1930-as évek derekán vette kezdetét a diszkriminatív, faji alapú törvénykezéssel.

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

Tudomány2017.06.28, 13:41

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön

Tudomány2018.01.13, 07:30

Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.

Tragikus ballépés volt az Amerika elleni magyar hadüzenet

Tudomány2019.12.11, 21:55

Az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következmményekkel ...

Előző
  • 1
Következő