Kirakták az öltözőjéből a nemzet színésznőjét

A második világháború előtt kezdte a pályáját, operettszubrettnek készült, de hamarosan prózai szerepek sorában is bizonyíthatta kivételes színészi tehetségét. Komlós Juci a második világháború után Várkonyi Zoltán Művész Színházának lett egyik meghatározó művésze, majd a színházak államosítását követően nem várt fordulatokat vett a pályafutása. Ugyanakkor az akkoriban Néphadsereg Színháza néven üzemelő Vígszínházban is jelentős alakítások fűződtek a nevéhez, ahogy később a József Attila Színházban szintén, ahol olyan, 1956 után oda a forradalmi bátorságuk miatt „száműzött" művészekkel játszott együtt, mint Darvas Iván vagy Sinkovitts ...

A körülrajongott színésznő, akit a kommunisták örökre el akartak tüntetni

Turay Ida pályája első felében a két háború közötti időszak egyik legfoglalkoztatottabb színésznője volt. Színdarabok és filmek sokaságában alakította naivák sorát hitelesen, sok derűvel, öniróniával, majd egy Shakespeare szerep után kiderült: drámai képességei sem mindennapiak. Férje, Békeffi István kora egyik legsikeresebb színpadi szerzője és forgatókönyv írója volt, ám származása kapcsán feleségének is volt oka az aggodalomra a vészkorszak idején.1945 után a kommunisták tiltották el egy időre a színpadtól. Az 1956-os forradalmat követően egy külhoni munka miatt utaztak külföldre, tervezve, hogy hamarosan visszatérnek. Másként allakult. ...

A legendás színész zavaros nőügyei és különös halála

A Nyugat kritikusa, Schöpflin Aladár 1930-ban így jellemezte: „Színésztehetségekben elég gazdag korunkban Ódry magában álló, csaknem egyetlen jelenség, egy nálunk ritka színésztípus legkiválóbb megvalósulása. A par excellence intellektus színész. Megérző ösztönei tiszták és érintetlenek, de ő nem bízza magát rájuk, a tudat szigorú fegyelme alatt tartja őket. A mi színészeink túlnyomó többsége ennek fordítottját csinálja, az ösztönre támaszkodik, és az ész tudatos fegyelme csak homályosan ellenőrzi munkájukat. A nyers ösztönnek ez az uralma majd minden színészünknél egyenetlenségre vezet; ritka nálunk a logikusan átgondolt és formaillag ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Az ünnepelt filmsztár, akit Gobbi Hilda és Major Tamás feltett a bűnös, hivatásuktól eltiltandó színészek listájára, és menekülnie kellett

Szeleczky Zita mindössze nyolc évig gyakorolhatta hivatását a hazájában. Ez is elég volt huszonnyolc film főszerepére, valamint komoly színpadi megmutatkozásokra a fővárosi Nemzeti Színházban. A magát mindig is deklaráltan konzervatív, jobboldali világlátásúnak valló színésznő a második világháború alatt azt tette, ami neveltetéséből, hitéből fakadt, s amiben egyébként az állam első számú teátrumi társulatának tagjaként is számítottak rá: buzdította a fronton harcoló magyar katonákat, valamint adományokkal, fellépésekkel igyekezett jobb kedvre deríteni a hazakerült sebesülteket. Tőlük kapta becenevét is: „A nemzet kishúga." Mindemelllett ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

A filmcsillag, aki Aczél György besúgója is lehetett volna, de inkább irodista lett Amerikában

Eredetileg színházrendezőnek tanult. Még diplomája megszerzése előtt felfedezte a film: mint dekoratív, nagy tehetségű színésznőt. Krencsey Marianne a kilencszázötvenes-hatvanas években olyan alkotásokban játszott főszerepet, mint a Liliomfi, a Külvárosi legenda, a Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Az ígéret földje, Az arany ember, A meztelen diplomata. Huszonöt filmszerepe mellett hasonló számú színházi előadásban is fellépett, valamint televíziós produkciókban is részt vett. A filmjei kapcsán tizenegy fesztiválon, illetve filmhéten vett részt. Majd 1966-ban elhagyta a hazáját. Úgy érezte, külhonban nagyobb bizztonságban ...

Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ...

A színésznő, akinek az édesanyja megölte magát a Rákosi-diktatúrában, és most elmeséli, hogy ő maga hogyan tudott életben maradni

Drahota Andrea olyan filmes alkotókat ihletett meg egyedi tehetségével, mint Jancsó Miklós vagy Huszárik Zoltán. Már főiskolás korában forgatott, majd férjével, Kozák Andrással – akivel még színésznövendékekként házasodtak össze – egy rövid vidéki kitérő után a Thália Színházhoz szerződtek. Csaknem harminc évig voltak tagjai a Kazimir Károly vezette társulatnak, csak direktoruk távozása után léptek tovább. Férjének haláláig legendás párost alkottak a magánéletben éppen úgy, mint számtalan színpadi és egyéb munkájukban. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész színésznő az Origónak adott interjújában felidézi, miként hatottak családjára aa ...

Színháztörténeti sorozatot indított az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Podcast-sorozatot indított gyűjteményei, programjai bemutatására a PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum (BGM). Eddig Zenthe Ferenc színművészről és Róna Viktor balettművészről tettek közzé beszélgetéseket, a következő adás főszereplője Bajor Gizi lesz.

Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiábban, ...

Jávor Pál, az első magyar filmsztár pokoljárása

 Jávor Pál a harmincas évek elején "birtokba vette" a filmgyárat, nem készülhetett film, amelyben ne ő játszotta volna a főszerepet. Megteremtette a bricseszes dzsentrihős figuráját, a mindig célba érő asszonybolondítót. A vásznakon látható figuráját a közönség összemosta hús-vér alakjával, miközben a valóságban más karakter volt. Civilben is szerette a cigánnyal húzatni, de inkább magában hallgatta a bandát, majd haza ment asszonyához. Dzsentri hősei fantáziájából teremtek elő, s persze megfigyelései is segítették megalkotásukban - ahogy Shakespeare és más klasszikus, kortárs hősök színvonalas, olykor zseniális színpadra vitelében ...

Álmomban mindig menekülök, mindig üldöznek

A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész színésznő növendékkorában még Bajor Gizivel is állt közös színpadon, majd hosszú pályafutása során olyan, mára legendává lett művészeknek volt partnere, mint például Feleki Kamill, Gábor Miklós, Agárdy Gábor, Honthy Hanna. A nyolcvannyolc éves Galambos Erzsi nem titkolja korát, és olyan virulens, mintha az embert próbáló hivatásában töltött évtizedei nem estek volna egybe a történelem embert próbáló korszakaival. Pedig a „virslimoziban" átélt gyermekkori filmélményei, a szakmájától kapott szép pillanatok emlékei éppolyan elevenen élnek benne, mint a vészkorszak szörnyűségei, vagy a Rákosi-reendszer ...

Csortos Gyula: a legmogorvább színész

A fiatalon sokat éhező Csortos Gyula falánk ember lett, elhízott, és nem is volt hajlandó fogyókúrázni. Mégis eljátszott bármilyen típusú embert, testalkata nem akadályozta benne, hogy átlényegüljön. Sok történet van róla, hogy érdes modorú, goromba ember volt, mégis mindig volt bőven munkája, nehéz természete nem riasztotta vissza tőle a színigazgatókat, hogy szerződtessék. Ha jól volt megírva a darab, és a rendező tudta, mit akar kihozni belőle, meg a partnerek is jól teljesítettek, akkor Csortos Gyulával könnyű volt dolgozni. Ha viszont azt érzékelte, hogy ő hiába igyekszik kihozni magából a maximumot, a produkcióval valami alapvvető ...

Latinovits Zoltán, a színészkirály története

Latinovits Zoltán halála után legendává lett. Színészkirálynak kezdték nevezni azok is, akik életében nem szerették. Nem is elsősorban karizmatikus színházi és filmes megmutatkozásai miatt fogadták el szakmájában a róla terjedő fogalmat, hanem mert olyan helyzetekben is ragaszkodott az igazsághoz – olykor persze a saját igazához –, amelyekben a többség jobbnak látta hallgatni. Bátorságát az sem kisebbíti, hogy nehéz természetű embernek mutatkozott: betegségtől is gyötörve gyakran sértve tette helyre azt is, aki nem szolgált rá a bántásra. Latinovits annak kapcsán is a Kádár-világ kisebbségéhez tartozott, hogy tévedéseiért kötelességgszerűnek ...

Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista

Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...

Kulissza 4. Bajor Gizi pusztító románcai

A modern kori színjátszás egyik legnagyobb honi művésze volt, aki már kislányként komoly rajongótábort toborzott. Színésznővé érve játékában tökéletes harmóniában működött együtt a saját személyisége az általa formált karakterekkel. Ugyanakkor sosem szűnt meg benne a gyermekkorából eredő vágyakozás: önmagáért is szeressék, ne csupán színésznői léte miatt. Utolsó férje annyira imádta, hogy végül méreginjekcióval próbálta megóvni egy vélt betegség és az akkori rendszer lelket torzító hatásaitól. Amiről élete kapcsán alig esik szó: ha egyik kedvenc kutyája nem feledkezik meg magáról egy nagypolgári rendelőben, akkor Bajor Gizi talán soosem ...

Ál-dokumentumszínház Bajor Gizi nyomában