Garas Dezső - egy legendás színész szívszorító titkai

Nemzedéke egyik legnagyobb színművésze volt, aki legendás színpadi szerepei mellett korszakos filmekben is több emblematikus karaktert megformált. Mindig azt mondta, fiatalon valójában semmi sem akart lenni, ezért lett színész. Már a főiskolán kiemelkedő tehetségnek tartották; volt növendéktársa, aki nem is értette, Garas Dezső miért jár főiskolára, hiszen született zseniként mindent tudott a hivatásáról. Komédiákban nyújtott teljesítménye alapján egyesek Charlie Chaplin honi utódjának tartották, aki ugyanakkor drámai alakításaival rendre székébe szorította a megrendült publikumot. Legendás szakmai és baráti kapcsolatban volt Törőcssik ...

A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmiit ...

A nagy színésznő, akit a kommunizmus idején sokszor megaláztak, mégis itthon maradt

Szakmai indulásakor, filmszerepei okán külföldön is jegyzett művész volt. Ám több mint öt évtizedes színészi pályáját jórészt vidéken töltötte. 1963-tól a Szolnoki Szigligeti Színház, 1969-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1970-től a József Attila Színház, 1972-től ismét a Miskolci, 1979-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1981-től 2014-ig a Győri Nemzeti Színház (1992-ig Kisfaludy Színház) társulatának tagja volt. Az utóbbi időben szabadúszó. 2019-ben elnyerte a Kossuth-díjat. Mostanában a fővárosi közönség is találkozhat vele a budapesti Nemzeti Színház Macskajáték című előadásában, Giza szerepében, Udvaros Dorottya partnereként. Sztaankay ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

Kerekezz a moziban, íme a legjobb biciklis filmek

Augusztus végén kerül a hazai mozikba a Raoul Taburin című francia film, amely főhőse egy kisvárosi kerékpáros legenda – aki valójában nem is tud biciklizni. A filmtörténelemben számos nagyszerű alkotás adózott már a kétkerekű szenvedélynek, így megragadtuk az alkalmat, hogy listára gyűjtsük a kedvenc biciklis filmjeinket.

Cannes: Még a japánok is értik az 50 éves A tanú cenzúrázatlan humorát

Bemutatták Bacsó Péter A tanú című alkotásának eredeti, cenzúrázatlan változatát pénteken a 72. cannes-i filmfesztiválon, a klasszikusok felújított változatát felvonultató programban.

Már Cannes előtt belenézhetünk A tanú sosem látott változatába - videó

Új előzetes érkezett A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatához, amit a Magyar Nemzeti Filmalap restaurált, és a cannes-i filmfesztivál „Cannes Classics" című hivatalos programjába válogatták be.

Negyedjére vetítenek magyar klasszikust a Cannes Classics programjában

Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál „Cannes Classics" című hivatalos programja.

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Két félidő a pokolban: a magyar focis film, ami megihlette Hollywoodot

A magyar labdarúgás aranykorának idején, 1961-ben született Fábri Zoltán mai napig élvezetes, társadalmi összetartásról is szóló futballfilmje, a Két félidő a pokolban. A második világháborús példázatot megtörtént események ihlették, pontosabban, az alapötlettel Bacsó Péter kereste meg Fábrit – Bacsó pedig „véletlenül" bukkant a témára. Egy szovjet dramaturgtól hallotta a híres történetet: 1942 augusztusában a kijevi kenyérgyár csapata kétszer is legyőzte a német légvédelem válogatottját, amit a vesztesek kegyetlen géppuskatűzzel bosszultak meg. Ezt a – az azóta kiderült: hamis – legendát és egy auschwitzi mérkőzés történetét írták ...

Bacsó Péter a kádereként tartott számon

Egy verses est megrendezésére készül a Nemzeti Színházban játszó és korábban többek között az Oscar-díjas Mephistóban is szereplő Rubold Ödön. A Jászai Mari-díjas színész erről is beszélt, amikor interjút adott az Origónak. Ahogy arról is, hogy milyen volt a Mephisto forgatása, és milyen volt együtt dolgozni a film rendezőjével, Szabó Istvánnal.

Hangutánzóból színész, színészből pedig filmes legenda lett Bencze Ferenc

1924. október 4-én Nagyváradon született Bencze Ferenc, aki bármilyen karaktert meg tudott formálni. Románia után Magyarországot is meghódította játékával. Az áttelepülés után elsősorban filmszínész volt, alkalmanként játszott színházakban, azt is szerette, de a filmet még jobban. Teljesen mindegy volt, hogy éppen mit és hol alakított, két dolog mindig meghatározta a játékát: profizmus és félelmetes hitelesség. Eljátszott mindent, kivéve Rómeót – igaz, azt nem is akarta. Sokan ösztönös színésznek tartották, amit el is ismert, de rengeteg dolgot gyűjtött az ösztönös tehetsége mellé az utcán, autóbuszon és még a borozóban is. Bencze FFerenc ...

Rudolf Péter: Katonaruhában sem kaptam sört

"Hihetetlen mázlista vagyok" - jegyezte meg többször is Rudolf Péter, miközben mozikarrierjének első szakaszáról beszélgettünk. Az 51 éves színész elmesélte, mit jelentett 1983-ban Oscar-díjra jelölt filmben szerepelni, hogyan küldte el a francba az orosz katonákat, mikor fordult meg a fejében, hogy kiköltözik Amerikába, és mennyire esett kétségbe, amikor kopaszodni kezdett. Azt is megkérdeztük, miért játszott annyiszor gyáva embert, valamint hogyan csípte meg magának Nagy-Kálózy Esztert.

Makk Károly: Szíveskedjenek engem kellemesen elszórakoztatni

Makk Károly csütörtökön ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. Ötvenhat évvel ezelőtt forgatta első nagyjátékfilmjét, tavaly pedig a huszonharmadikat Így, ahogy vagytok címmel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért csak húsz évvel a rendszerváltás után csinált politikai krimit, és ennyi tapasztalattal a háta mögött hogyan értékeli a szakma mai helyzetét. A Kossuth-díjas filmrendező elmesélte, miért nem emigrált Amerikába, hány könyvet olvas egyszerre, melyik fiatal rendezőt tartja nagyra, a régi tanítványai közül kikkel jár még össze, illetve hogyan ismerkedett meg Francis Ford Coppolával és Fenyő Ivánnal. Azt is elárulta, hogy jó vvígjátékot ...

Elment a bölcs bölény - Kállai Ferenc emlékére

Kállai Ferenc meghalt, és ezzel a magyar film ikonjai közül ismét elment egy. Nem voltak sokan (az ikonok nem is lehetnek), de közülük is meghatározó, karakteres, egyedi jelenség volt. Mindannyian fel tudjuk idézni jellegzetes hangját, mosolyát, idős, kopasz fejét. A Nagy Bölény - talán alkati adottságai okán nem sértő őt így nevezni, hiszen tudása és bölcsessége miatt megérdemli. Színészi ereje mögül emberi nagyság sütött át.

Jacko, Bujtor, Patrick Swayze, Cseh Tamás - halálozások 2009-ben

Világhírű popzenész, Ötvös Csöpi, megkéselt kézilabdázó, Kossuth-díjas filmrendező, Vuk szülőatyja, a leghosszabb ideig kormányzó diktátor - hírességek, akikkel jövőre már nem találkozhatunk.

Első lett Bacsó Péter utolsó filmje

Körbelengte a játékosság

Bacsó Péter filmrendező tegnap, 81 éves korában meghalt. Gyászoljuk mi, nézők, akik alkotásain keresztül ismertük, és gyászolják kollégái, akiknek emberileg is sokat adott a jelenléte. Cikkünkben Bacsóra emlékeznek többek közt Makk Károly és Tímár Péter rendezők, Básti Juli, Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter és Alföldi Róbert színművészek.

"Nem akartam mást csinálni, csak filmeket" - Bacsó Péter emlékére

Amikor az idei filmszemlén átvette az életműdíjat, egy sokoldalú és elismert mestert láthattunk, aki elégedetten nézhetett vissza élete munkásságára és a filmszakmában elért sikereire. Bacsó Péter halkan, visszafogottan és szerényen mesélt arról, hogy ő egész életében nem akart mást csinálni, csak filmeket: "Be kell vallanom Önöknek, hogy boldog vagyok. Hogy a fenébe ne lenne az ember boldog, amikor egy ilyen díjat kap, amikor immáron 60 éve téblábol a filmgyártás lépcsőin".

Kiszel Tünde már a második!

Az éjszaka tíz legszebb pillangója

A héten Bacsó Péter filmjében láthatunk piros lakkcsizmás prostit, de az utca lánya Hollywoodban és európai művészfilmekben is régóta népszerű főhős. Néha a társadalom sanyarú sorsú áldozata, néha férfifaló femme fatale, megint máskor aranyszívű leányzó, aki épp csak rosszkor volt a rossz helyen. Bemutatjuk tíz kedvencünket a filmvilág éjszakai pillangóiból.

A szent tehén is lebőghet

Bacsó Péter Majdnem szűz című új filmje mai témát boncolgat régimódni szemlélettel. Az idős mesternek sajnos (és szerencsére) nem sok fogalma van arról, mi zajlik ma a prostitúcióban, ezért naiv jóindulattal és kellemes derűvel vezeti végig főhősét a perifériára szorult társadalom útvesztőiben.

A kurva, a kukkoló és a koszorúslány

Hét új film küzd meg a héten a nézők kegyeiért, igaz, hogy közülük kettőt csak egy-egy moziban adnak. Itt van a tavalyi Berlinaléról a felnőtt Billy Elliot és a mélyen vallásos török meséje, a Titanicról pedig a bábosok agymenése futott be. A kisebbek kapnak egy lényektől nyüzsgő fantasyt és egy elefántos animációs filmet, és a romantikus komédiák szerelmesei is kipipálhatják a heti betevőt. Mindennek a tetejébe Bacsó Péter (állítólag) utolsó alkotása is megérkezik a vásznakra.

Kállai Ferenc

Demszky Hankiss Elemért választaná díszpolgárnak

Új díszpolgárokat választanak Budapesten. A címre esélyes Oláh György Nobel-díjas kémikus, Hankiss Elemér szociológus, Bacsó Péter filmrendező, Ranschburg Jenő gyermekpszichológus, Sajdik Ferenc karikaturista és Szabó Magda író.

Nem csúszik a falat

Nem jó ötlet, ha a nagy öregek csak más nagy öregekkel dolgoznak. Fiatalok fiatalokkal - az megy, de mindig jobb, ha generációk hatnak egymásra. Bacsó Péter mellé sem ártott volna egy fiatal látványfelelős; egy kolléga, aki mai dialógusokat fogalmaz; egy jelmeztervező, aki ismeri a divatot; és egy operatőr, aki be tud világítani egy modern irodahelyiséget. És akkor talán a De kik azok a Lumnitzer-nővérek? még jó is lehetett volna.

Váncsa István indítja el a Szellemvasutat

Ma indul a Szellemvasút az RTL Klubon. Az új közéleti kabaré címéhez Bacsó Péter Tanú című filmje adta az ötletet, hiszen Virág elvtárs sem hagyhatta ki a borzalmak borzalmát, a szellemvasutat. Váncsa István lesz a narrátor.