A súlyos szárazság miatt napvilágra került több mint 100 petroglifa Brazíliában

Az emberi arcokat, állatokat, és geometriai alakokat ábrázoló bevéséseket a normális esetben elöntött sziklákon fedezték fel, miután a Negro-folyónak több, mint a fele kiszáradt - írja a Live Science.

Különös, nyúzott azték istenség szobrára bukkantak

A mexikóvárosi Templo Mayor Múzeumban (MTM) lelepleztek egy szobrot, amelyet Tenochititlan Moyotlan negyedében fedeztek fel. Moyotlan nahuatl nyelven „a szúnyogok helyét" jelenti, amely az azték főváros, Tenochtitlan egyik tábora (zónája) volt. A várost négy táborra osztották: Moyotlan, Teopan, Atzacualco és Cuepopan, középpontjában a szertartási központtal, ahol a középületek, paloták és templomok, köztük a Templo Mayor álltak.

Az aztékok a növénytermesztéshez is használták a Napot és a hegyet

Egy új tanulmány kimutatta, hogy a közép-mexikói ősi civilizációk egykor a zord táj sajátosságait használták fel az évszakok kulcsfontosságú pontjainak megjelölésére. Ez tette lehetővé számukra, hogy megtervezhessék a virágzó, milliós népesség életben tartásához szükséges növényeket.

Az első keresztény századokig nyúlik vissza halottak napjának emlékezete

Az ősegyházban gyökerező hagyomány, hogy meghalt szeretteinkre és mindazokra emlékezünk, akik a keresztény hívők hite szerint már a mennyben, a szentek közösségében élnek. A mindenszentek és a halottak napja is komoly történelmi múltra visszatekintő ünnepkör. Mindenszentek ünnepét eredetileg május 13-án tartották: IV. Bonifác pápa 609-ben szentelte a keresztény vértanúk ünnepének ezt a napot, de csak III. Gergely pápa pontifikátusa idején, 741-ben jelent meg először az üdvözült lelkekre való megemlékezés napjaként, majd utóda, IV. Gergely pápa minősítette egyetemes ünneppé és helyezte át november elsejére. Másnap, november 2-án van ...

Horror a középkorból: spanyol és azték rémtettekre derült fény

Megfejtették az azték piramisépítés titkát

Évente akár húszezer embert is feláldoztak isteneiknek, mégsem voltak barbárok az azték birodalom lakói. Legendássá ugyan harcosaik váltak, hiszen folyamatosan leigázták ellenségeiket, de legalább ennyire figyelemfelkeltő munkát végeztek építészmérnökeik is, akik fantasztikus piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek. De hogy tudták megvalósítani mindezt fémszerszámok és kerék nélkül? Ennek próbált utánajárni Az aztékok elveszett piramisai kétrészes dokumentumsorozat forgatóstábja. Kutatásuk eredménye itthon a Viasat History csatornán lesz látható, december 21-én és 22-én 19:30-tól.

A spanyol hódítás korából származó hajóhorgonyokat találtak Mexikóban

Akár Hernán Cortés, az azték birodalmat megdöntő spanyol konkvisztádor hajóihoz is tartozhatott az a két 500 éves vas hajóhorgony, amelyet Villa Rica egykori spanyol kolónia közelében találtak Mexikóban a tenger fenekén - jelentette be a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).

Eddig még soha sem fedeztek fel azték királysírt

Egy azték uralkodó sírhelyét jelölhetik azok az áldozati ajándékok, köztük egy gazdagon díszített, harcosnak öltöztetett jaguár és egy fiatal fiú maradványai, amelyeket a mexikóvárosi Templo Mayor (nagy templom) romjainál tártak fel a régészek.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Mint ezer kísértet sikolya - így vonultak harcba az aztékok

Minden lehetséges eszközt bevetettek a régi aztékok a harctéren. A pszichológiai hadviselés jegyében olyan különleges sípokat fejlesztettek ki, amelyek az emberi sikolyokhoz hasonló, hátborzongató hangokat adtak ki.

Napi 130 fős tömeges emberáldozat

Emberáldozatok útján kerültek kapcsolatba isteneikkel egykor az aztékok. A tömeges mészárlás mindennaposnak számított, hiszen úgy vélték: e nélkül nem kelne fel újra a nap.

Vérszomjas azték istennőnek szánt felajánlásokat találtak Mexikóban

Majdnem 4000, kagylóból és csigákból álló felajánlást találtak az azték fővárosban, Tenocstitlanban. Sokszínűségük bizonyítja, hogy ötszáz éve fejlett és kiterjedt kereskedelem zajlott az Azték Birodalomban.

Azték elitiskola romjait mutatják be Mexikóvárosban

Tenochtitlánnak, az Azték Birodalom fővárosának az elitiskoláját mutatják be a nagyközönségnek Mexikóvárosban.