Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.

Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?

Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.

A kommunista politikai rendőrség nyomában a Vízivárosban

A D/100-as számmal rejtjelezett kormányrezidenciáról, a káderdűlőkről és a kommunista rendszer titkosszolgálatainak budai csoportjairól sok minden kiderült a rendszerváltás óta. Arról viszont alig hallhattunk eddig, hogy a legkomolyabb építményhálózatot Buda szívében, a Vízivárosban alakította ki a kommunista politikai rendőrség. Elmondjuk, miért bontották le a mai Francia Intézet helyén álló épületet, és hol volt az ÁVH-óvoda.

Deutsch Tamás is puklizott egyet

Úrilányból vadember lettem Szibériában

Budai polgárlányból lett a náci hírszerzés reménysége, majd nagyszájú vagánnyá edződött a Gulag táboraiban. Három életre elég lenne Maxi néni tapasztalata: mínusz 46 fokban épített vasutat Sztálinnak, és soha nem adta fel a túlélésbe vetett hitet.

Már Hofi is röhögött Kádár béna ex-ávósain

Még a kollégáik is lenézték azokat a részeges és tehetségtelen egykori ávósokat, akik az 56-os forradalom leverésekor nemcsak dicstelen és visszataszító tetteket hajtottak végre, hanem még alkalmatlanok is voltak a feladatuk végrehajtására.