ÁVH
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- Rákosi-korszak
- Rákosi Mátyás
- Gerő Ernő
- 1956-os forradalom és szabadságharc
Így szállta meg Vitray Tamás, majd Juszt László, később Kepes András a tévét a diktatúra idején
Tavaly a Századvég kiadásában jelent meg Mező Gábor: A kultúra megszállása című könyve. A már közel ötezer példányban elfogyott, azaz nagy sikerű kötet egy sorozat első része volt, A tévé megszállása karácsonykor követte, amely azt mutatja be – állambiztonsági dokumentumok, jelentések, különböző újságcikkek és visszaemlékezések alapján –, hogy 1956 után a Magyar Televízióba kizárólag a legmegbízhatóbb elvtársak nyerhettek felvételt. Leginkább azok, akik önmaguk is bizonyítottak a Néphadseregnél vagy akár az ÁVH-nál, vagy akiknek megfelelő, lehetőleg kommunista családi hátterük, illetve előéletük volt. A kötetben 1957-től a rendszervváltásig ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újabb megdöbbentő részletek derültek ki Vitray Tamás elhallgatott múltjáról
Egy baloldali propagandalapnak adott interjúból újabb részletek derültek ki a 90 éves Vitray Tamás kommunista rendszerbeli, meglehetősen sajátos múltjáról. Többek között Vitray megint megváltoztatta az 1956-os szabadságharcban játszott szerepét és a rádióhoz kerülését, és újabb érdekességek derültek ki arról is, hogy pontosan mit is csinálhatott a Rákosi-diktatúra évei alatt. Mező Gábor kutató-újságíróval próbáltuk kideríteni a valóságot az egykori rádiós-tévés riporter kacskaringós múltjáról.
Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei
1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.
- címkék:
- Nagy Imre (politikus)
- Gerő Ernő
- ÁVH
- Rákosi-korszak
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- sztálinizmus
- SZKP XX. kongresszusa
- Magyar Írók Szövetsége
- Sztálin szobor
- tüntetés
- válságtanácskozás
- felkelés
- Rákosi Mátyás
- karhatalom
- hidegháború
- Magyar Rádió
- tűzparancs
- MEFESZ
- Petőfi Kör
- Címkefelhő »
Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága
Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...
- címkék:
- Földváryné Kiss Réka
- Tóth Ilona
- Kádár János
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- forráskritika
- történettudomány
- szovjet intervenció
- kegyelmi tanács
- vallatás
- halálos ítélet
- megtorlás
- Fővárosi Bíróság
- koncepciós per
- hamis tanúzás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- ÁVH
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Így támadta meg az ÁVH a magyar szerzeteseket - videó
November 4-én érkezik a mozikba Eperjes Károly rendezőként és színészként is jegyzett filmje, a Magyar Passió, amely felidézi, ahogy az 50-es években a kommunista diktatúra erőszakszervezete, az ÁVH brutális támadást indított a hazai szerzetesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. Az először az Origón látható jelenetrészlet bemutatja, ahogy az ÁVH megindítja a szerzetesek kitelepítését, és akár erőszakkal is rendházaik elhagyására kényszerítik őket.
- címkék:
- ÁVH
- Magyar Passió
- Címkefelhő »
Milyen titkokat rejt Juszt László kacskaringós élete?
Nem túlzás azt állítani, hogy valódi sikerkönyv Mező Gábor első könyve: A média lenyúlásának titkos története. A rendszerváltás posztkommunista időszakának átmentett alakjairól korábban már készítettünk interjút a szerzővel, amelyből kiderült, a kutatás messze nincs még lezárva. Több szálat, így például több közismert televíziós személyiség - Mező Gábor szavaival - egyfajta hálózati bekötését kutatja. A legnyilvánvalóbb ilyen tévés Juszt László. De a kutató szerint hamarosan más, egykori tévésekről is beszélni kell Juszt kapcsán. Mező Gábor szerint a demokrácia jelszava mögé bújva többen voltaképpen ugyanazt a hálózatot próbálták toovábbéltetni. ...
A klímaügyeskedők Nagy Blankáján és a szerencsétlenkedő Karácsony Gergelyen nevettek a legtöbbet
A Hír TV hétfői vitaműsorában, a Sajtóklubban, Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Szentesi Zöldi Lászlót, a Magyar Demokrata főmunkatársát és Huth Gergelyt, a Pesti Srácok főszerkesztőjét kérdezte Bayer Zsolt műsorvezető, a Magyar Nemzet vezető publicistája. Ők különféle témák kapcsán mondták el a véleményüket, például, hogy milyen veszélyeket rejt egy filmforgatás, egy őrbódé és néhány cirill betű egy ellenzéki politikusnak? Az alkalmatlan ellenzéki főpolgármester-jelölt, Karácsony Gergely már biztosan tudja a választ. A közéleti B-Közép - a Keménymag - szereplői, Jeszenszky Zsolt politikai hobbista, Apáti Bence ...
Rákosiék agyonhallgatták a legnagyobb hazai hajókatasztrófát
1951. június 22-én délután kettő óra körül két egymást követő tompa robbanás döreje törte meg a paprikatermesztéséről híres Duna menti község, Fajsz kora délutáni csendjét. A robbanások hangja a közeli folyam felől érkezett. Hamarosan elterjedt a hír a faluban, hogy a fajszi kikötőből nem sokkal korábban kifutott, zsúfolásig megtelt Dömös személyszállító gőzös felrobbant, és a mélybe merült. A község főterén álló templom harangjait félreverték, és aki csak tehette, kerékpáron, lovas kocsin vagy gyalogosan, elindult a kikötő felé.
Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca
1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.
- címkék:
- Mihail Szuszlov
- Nagy Imre miniszterelnök
- Ivan Szerov
- Kádár János
- Gerő Ernő
- Magyar Dolgozók Pártja
- Kossuth téri vérengzés
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- statárium
- politikai bizottság
- tüntetés
- pártközpont
- mészárlás
- karhatalom
- harckocsi
- sortűz
- emberiség elleni bűntett
- ÁVH
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Partizánszövetség
- KGB
- Címkefelhő »
Rákosista hírszerző iskolát végzett, majd politikai tiszt volt Vitray Tamás
Vitray Tamás egykori televíziós a Rákosiék által létrehozott Idegen Nyelvek Főiskoláján végzett, ezt követően a Honvédelmi Minisztérium politikai tisztje, az agitprop osztály hadnagya lett. Később leszerelt, majd megfordult a hírszerzés egyik fedőszervénél, a Chemolimpexnél, és a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén. Utána lett rádiós, később pedig tévés. Könyvében azt állítja, hogy nemet mondott az ÁVH-nak, de a PestiSrácok oknyomozó riportsorozatában Mező Gábor kutató azt írja, ez nem valószínű, hogy pont így volt.
Újabb ÁVH-s tisztek lepleződtek le
Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak '62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak - írja a szocialista rendszer leggátlástalanabb kiszolgálóiról szóló cikksorozatának legújabb részében a Látószög blog.
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Elátkozott sorsú hajó volt a Balaton Titanicja
A balatoni hajózástörténet máig legnagyobb katasztrófájának, a Pajtás csavargőzös hullámsírba merülésének napján, 1954. május 30-án ragyogó napsütés köszöntött a gyermeknap alkalmából a magyar tengerhez kiránduló családokra és turistákra. A balatonfüredi mólón a Siófok felől érkező kirándulóhajóra várakozó emberek nem sejthették, hogy sokan közülük ekkor már az utolsó perceiket élik. Az akkor történteket a Dunán, a Hableánnyal történt baleset kapcsán elevenítettük fel.
Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság
A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.
ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted
Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.
A kommunista politikai rendőrség nyomában a Vízivárosban
A D/100-as számmal rejtjelezett kormányrezidenciáról, a káderdűlőkről és a kommunista rendszer titkosszolgálatainak budai csoportjairól sok minden kiderült a rendszerváltás óta. Arról viszont alig hallhattunk eddig, hogy a legkomolyabb építményhálózatot Buda szívében, a Vízivárosban alakította ki a kommunista politikai rendőrség. Elmondjuk, miért bontották le a mai Francia Intézet helyén álló épületet, és hol volt az ÁVH-óvoda.
Szuronyos puskával őrizték a telefont az ávósok
Egy pillanat alatt változott meg egy 90 lelkes falu élete 1955 júliusában. Ávósok lepték el a falut, és több mint három hónapig voltak ott. Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket vitték Püspökszentlászlóra 1955-ben, és a helyi kastélyban tartották házi őrizetben csaknem három hónapig. Bár titokban akarták tartani, a faluban élők között elterjedt, hogy kit őriznek ott.
Gépeltérítő bokszolók ütötték le a pisztollyal hadonászó ávóst
Hatvan éve, 1956. július 13-án sikerült először civileknek Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve nyugatra szökniük. A sikeres akciót egy volt berepülőpilóta, egy exújságíró segédmunkás és két nehézsúlyú bokszoló ötölte ki, de kellett egy jó adag szerencse is ahhoz, hogy összejöjjön a vakmerő vállalkozás.
- címkék:
- gépeltérítés
- Szökés
- ÁVH
- Malév
- Címkefelhő »
ÁVH-s módszerekkel kínoztak Hajdúdorogon
Adósság miatti vita fajult el Hajdúdorogon, a pár cigarettával égette, palacsintasütővel verte az áldozatot - nem kímélték a nemi szervét sem.
- címkék:
- Hajdúdorog
- kínzás
- bántalmazás
- ÁVH
- Címkefelhő »
A múlt sötét árnyai
Az Országgyűlés 2000. június 13-án meghozott határozatával február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A 20. század két nagy totalitárius rendszere, a fasizmus és a kommunizmus az emberi történelemben addig példátlanul nagy embertömeg vesztét okozta, egyik a faji felsőbbrendűség, a másik pedig az osztályharc nevében. Amíg a nemzetiszocialista rendszer a második világháború végével kimúlt és sírba szállt, addig a kommunista diktatúra - jelentősen visszaszorulva ugyan, de - még napjainkban is szedi az áldozatait.
Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH
Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.
Egy tehén is lehetett kulák
Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette - első és másodfokon is - annak a bíróság.
Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.
Már Hofi is röhögött Kádár béna ex-ávósain
Még a kollégáik is lenézték azokat a részeges és tehetségtelen egykori ávósokat, akik az 56-os forradalom leverésekor nemcsak dicstelen és visszataszító tetteket hajtottak végre, hanem még alkalmatlanok is voltak a feladatuk végrehajtására.
Már Szent László is bekeményített Szent Istvánhoz képest - büntetések ezer éve
Már Szent László is "bekeményített" Szent Istvánhoz képest, a botozást 1920-ban visszahozták, a tiszti becsületszó nevében büntetlenül agyon lehetett lőni egy munkást, az ÁVH pedig a középkorias kínzásokat élesztette fel. Milyen fordulópontok voltak az elmúlt ezer évben a bűncselekmények megítélésekor?
- 1