Ítéletnapi fény villant fel Hirosima felett

1945. augsztus 6-án helyi idő szerint reggel kilenc óra tizenöt perckor az Enola Gay nevet viselő B-29-es nehézbombázóról kioldott urániumbomba Hirosima feletti  felrobbanásával, a világtörténelem első atomtámadásával új korszak kezdődött. Amerika 1942-ben eredetileg a náci Németország potenciális atomfenyegetése miatt fogott hozzá a Manhattan-tervhez, az atombomba kifejlesztéséhez, amelyet végül Japán ellen vetett be.

Japánban elkezdtek atombunkereket vásárolni

Az Egyesült Államok bunkerpiacán a vásárlások az elmúlt hetekben jelentősen megugrottak. Ez leginkább Észak-Korea akcióinak köszönhető, a rendelések többsége Japánból érkezik. Az atombiztos rejtekhelyek a néhány millió forintostól a több milliárd forintos árkategóriáig terjednek.

Észak-Korea atomtámadást indíthat

Az én lányom meghalt. Te miért élsz? - emlékezés a hirosimai atomtámadásra

Ezt kérdezte Siga Kendzsitől, a Hirosimai Emlékmúzeum igazgatójától egy barátja édesanyja. Derült reggelre ébredt 1945. augusztus 6-án a japán Hirosima városa. Éppen ez pecsételte meg a sorsát, ugyanis mivel az időjárási viszonyok jók voltak, reggel negyed kilenckor az Amerikai Egyesült Államok ledobta az atombombát Hirosimára.

Titkos szovjet film: közelebb volt az atomtámadás, mint gondoltuk

Hogyan kell viselkedni, ha becsapódik egy atombomba? Hová kell bújni, kinek mi a feladata a hadseregen belül? Ezt oktatta egy 1965-ben készült szovjet film, ami persze titkos volt, és csak a katonáknak vetítették le. Erről kaptunk filmet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokától, aki arról is beszélt, hogy a hidegháborúban mennyire volt reális egy atomtámadás. 

Einstein megbánta, hogy nevét adta az atombombához

A missouri szenátorból az 1944-es elnökválasztásokon alelnökké lett Harry Truman Franklin D. Roosevelt 1945. április 12-i halála után lépett ki a világtörténelem színpadára. Az addig csak protokolláris feladatokat ellátó újdonsült elnököt hetvenegy éve, 1945. április 25-én avatták be amerikai atomfegyvert előállító szupertitkos Manhattan-program részleteibe.  Az atombombát kifejlesztő tudósok szándékával szemben, az elnök el is rendelte a nukleáris fegyver bevetését, ami új korszakot nyitott az emberiség történelmében.

Nem kért bocsánatot Hirosimában John Kerry

Meglátogatta a hirosimai emlékművet az amerikai külügyminiszter hétfőn. Nem kért bocsánatot, de miniszter még sosem járt a támadás helyszínén.

A Szabadság téri atombunker

Biztosan járt már a Szabadság téren, és talán találkozott is már azzal a fehér kupolával, amiről igazán nem is lehet megállapítani, micsoda. Kevesen tudják, hogy ez valójában Rákosi atombunkerének szellőzőablaka és egyben vészkijárata.

Milyen érzés megölni 140 ezer embert?

A héten az utolsó tagja is meghalt az Enola Gay bombázó legénységének, amely hatvankilenc évvel ezelőtt ledobta a világ első atombombáját Hirosimára. Tízezrek haltak meg azonnal, a katonák első érzése mégis a megkönnyebbülés volt. Hogyan élték meg a történelmi bevetést, és mit gondoltak később arról, amit tettek?

Színes légi felvételek kerültek elő az atomtámadás utáni Nagaszakiról

Az atomtámadás után évben készülhetett az a harminc színes felvétel, amire most bukkantak rá egy levéltárban. A képeket az amerikai légierő készítette Nagaszakiban.