atommag

címke rss
Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére

Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére

Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.

Kizárólag elektronokból áll a forradalmi mesterséges atom

Tudomány2020.02.23, 14:13

Csak elektronokból álló mesterséges atomokat hoztak létre az ausztrál Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatói. A szilícium chipbe zárt műatomok kvantumbitként – a kvantumszámítógép működési alapegységeként – funkcionálnak, méghozzá megbízhatóbban, mint a korábbiak.

Magyarország ezzel még jobban kitűnhet az atommagkutatás területén

Tudomány2019.05.18, 11:17

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Tudomány2018.01.16, 00:11

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Először figyeltek meg atommagnak ütköző szellemrészecskét

Tudomány2017.08.05, 11:27

Először sikerült megfigyelni, amint egy neutrínó interakcióba lép egy atommaggal: sikerült bizonyítani egy 43 éve megjósolt, de eddig sohasem tapasztalt, "megfoghatatlan" folyamatot.

Ha ezt megerősítik, sanszos lehet a magyar Nobel-díj

Tudomány2016.05.27, 09:02

A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének kísérleti eredménye szenzációként robbant az elméleti fizika világában. A magyar magfizikusok a titokzatos sötét fotonnal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók felvetették, hogy talán az ötödik fundamentális kölcsönhatást sikerült meglelniük a magyar fizikusoknak. Ha a feltevés igaznak bizonyul, akkor az alapjaiban írhatja át a fizikai világról alkotott ismereteinket.

Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés

Tudomány2016.03.21, 20:30

A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.

A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet

Tudomány2008.11.24, 11:42

A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.

Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt

Tudomány2008.10.22, 01:07

Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.

Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót

Tudomány2009.07.03, 14:54

"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Tudomány2008.08.07, 13:34

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr

Tudomány2008.07.25, 11:04

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?

Tudomány2008.07.10, 11:32

A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?

A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése

Tudomány2007.11.15, 10:19

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Tudomány2008.10.25, 13:22

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Hatékony napszélriasztó rendszer

Archívum2007.05.31, 09:53

A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.

Újabb lépés a fúziós energia felé

Tudomány2007.05.10, 12:30

A távolabbi jövő ígéretes energiaforrása a szabályozott termonukleáris fúzió, amely beláthatatlan időre biztosíthat tiszta energiát. A fúziós folyamatban könnyű atommagok olvadnak össze, a magreakció egyik feltételét jelentő több tízmillió fokos hőmérsékleten. A forró, plazma állapotban lévő üzemanyagot különleges alakú mágneses terekkel tartják együtt. Erre ma a legsikeresebb módszer az ún. tokamak (ilyen típusú lesz a dél-franciaországi Cadarache-ban az egész világ összefogásával épülő ITER nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor is), ám amerikai kutatóknak sikerült egy másik berendezés formájában "versenytársat" készíteniük.

Új radioaktív bomlásforma

Archívum2006.05.31, 08:52

Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.

Hidegfúzió: egy új remény

Tudomány2006.02.19, 13:37

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

Magfúzió: a jövő energiaforrása

Archívum2004.12.20, 12:57

A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövő egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.

Fizikai Nobel-díj: elemi építőkövek, furcsa kölcsönhatások

Tudomány2004.10.06, 14:52

A most díjazott három amerikai kutató tárta fel a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemei építőköveinek tartott kvarkok közötti erők szokatlan tulajdonságait, ami alapvető fontosságú a fizika nagy egyesített elméletének megalkotásához.

20 millió amper: nagy lépés a fúziós energia felé

Tudomány2003.04.14, 13:26

Az új megoldás még a kezdeti laboratóriumi kísérleteknél tart, de már sikerült fúziót létrehozni: egyértelműen észlelték a hidrogénizotópok összeolvadása során kilépő neutronokat.

Csapdába ejtett vánszorgó neutronok

Tudomány2002.07.19, 14:10

Elsőként észleltek gravitáció által okozott kvantumos jelenséget szentpétervári, dubnai és heidelbergi fizikusok a franciaországi Grenoble-ban, a sok neutront szolgáltató atomreaktor mellett. A Nature közölte nemrég V. V. Neszvizsevszkij és nemzetközi kutatócsoportja ezzel kapcsolatos kísérleti eredményeit. 

Marsi víz: részletes adatok!

Tudomány2002.05.31, 18:51

Legalább 2-3 méteres, nagy mennyiségű vízjeget tartalmazó réteget fedezett fel a Mars Odyssey a Mars déli pólusánál, amely remek környezetet nyújthat a magyar kutatók által feltételezett baktériumoknak.

Előző
  • 1
Következő