atommag

címke rss

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Tudomány2008.08.07, 13:34

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr

Tudomány2008.07.25, 11:04

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?

Tudomány2008.07.10, 11:32

A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?

A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése

Tudomány2007.11.15, 10:19

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Tudomány2008.10.25, 13:22

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Hatékony napszélriasztó rendszer

Archívum2007.05.31, 09:53

A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.

Újabb lépés a fúziós energia felé

Tudomány2007.05.10, 12:30

A távolabbi jövő ígéretes energiaforrása a szabályozott termonukleáris fúzió, amely beláthatatlan időre biztosíthat tiszta energiát. A fúziós folyamatban könnyű atommagok olvadnak össze, a magreakció egyik feltételét jelentő több tízmillió fokos hőmérsékleten. A forró, plazma állapotban lévő üzemanyagot különleges alakú mágneses terekkel tartják együtt. Erre ma a legsikeresebb módszer az ún. tokamak (ilyen típusú lesz a dél-franciaországi Cadarache-ban az egész világ összefogásával épülő ITER nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor is), ám amerikai kutatóknak sikerült egy másik berendezés formájában "versenytársat" készíteniük.

Új radioaktív bomlásforma

Archívum2006.05.31, 08:52

Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.

Hidegfúzió: egy új remény

Tudomány2006.02.19, 13:37

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

Magfúzió: a jövő energiaforrása

Archívum2004.12.20, 12:57

A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövő egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.