Csernobil után Fukusima is felvenné a turizmus fonalát

Még ma is áll a szovjet címer az ukrán kísértetvárosban

Hátborzongató képek Pripjatyról, ahol 1986-ban megállt az idő.

Még mindig kísért Csernobil tragédiája - Már 30 éve élünk együtt pusztító örökségével

Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát.

Lefagyasztják a talajt a fukusimai atomerőmű körül

Félmilliárd dollárból próbálják megállítani a fukusimai szivárgást

Nem bír a sérült fukusimai atomerőmű problémáival az üzemeltető cég, ezért a japán kormány hatalmas összeggel száll be, hogy megfékezzék a radioaktív szennyezés terjedését. Fagyott földből építenek falat a reaktorok köré.

Teknősszámlálás a fukusimaiak pénzéből

Tengeri teknősök számlálását, egy popcsapatot, de még egy futballklub népszerűsítését is finanszíroztak japán önkormányzatok abból a 200 milliárd jenes (450 milliárd forint) keretből, amelyet a 2011-es japán földrengés, szökőár és atomerőmű-baleset miatt kitelepített lakosok álláshoz juttatására különítettek el. A közmunkaprojektekre az evakuáltak helyett döntően helyi lakosokat vettek fel - írta hétfőn az Aszahi Simbun japán napilap.

Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá

Építői szerint egy évszázadig áll majd a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé tervezett, csúcstechnológiás robotokkal is felszerelt új acélszarkofág. A harmincezer tonnás, 250 méter hosszú, 110 méter magas monstrumot az erőműtől háromszáz méterre építik fel, és síneken tolják a helyére. Ezután a jelenlegi, romos szarkofágot kiporszívózzák a helyéről.

Nem biztonságosak a japán atomerőművek

Japán tizenhat működőképes atomerőművének egyike sem felel meg a szigetország atomenergetikai hatósága által hozott biztonsági előírásoknak, ezért újraindításuk egyre valószínűtlenebb - írta az Aszahi Simbun japán napilap vasárnap.

Kijavították a hibát a füstölő francia atomerőműben

Eloltották a tüzet és elhárították a hűtőrendszer hibáját abban a francia atomerőműben, amely csütörtökön füstölni kezdett, majd leállt. Az erőművet üzemeltető cég szerint a baleset nem veszélyeztette a környezetet.

Kend a cunamira!

Egy évvel a fukusimai baleset után még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát az atomerőműben: mennyiben felelős érte a cunami, és mennyiben játszottak közre más tényezők is. Titkok és kérdések.

Lebecsülte a cunami hatását a fukusimai erőmű üzemeltetője

Elkészült a japán kormány által rendelt szakértői jelentés a fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófáról. Az elemzés megállapította, hogy az erőművet kezelő Tepco vállalat nem készült fel minden eshetőségre, így arra sem, hogy az erőmű a fűtőelemek hűtéséhez nélkülözhetetlen energiaforrás nélkül marad.

Téves atomriasztás miatt pánikoltak Szlovákiában

Tévesen szólalt meg az egyik szlovákiai atomerőmű szirénája, de az ott élők egy ideig nem tudták, hogy valóban veszélyben vannak-e, vagy csak tesztelik a riasztást.

Kártérítést kapnak szenvedéseikért a fukusimai kitelepítettek

A saját lakhelyen kívül töltött minden egyes hónapért 100 ezer jen (228 ezer forint) kártérítést fizet a fukusimai nukleáris katasztrófa minden érintettjének az erőmű üzemeltetője, a Tepco áramszolgáltató vállalat. Stressztesztnek vetik alá az összes atomerőművet Japánban.

Újra lezárják a turisták előtt Csernobilt

Az ukrán hatóságok egyelőre megtiltják a turistáknak, hogy a huszonöt évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófában fertőzötté vált területekre utazhassanak.

Fukusima sem ásta alá az atomterveket

Hősiesen küzdöttek a gyorsan túlmelegedő reaktorokkal a fukusimai dolgozók, de nem lett volna szükség az óriási teljesítményre, ha az üzemeltető és a japán nukleáris biztonsági hivatal jobban odafigyel a szökőárveszélyre - állapította meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Míg Japánban, Németországban és Olaszországban alig akad határozott támogatója a nukleáris energiának, addig Magyarországon a lakosság 40 százaléka inkább atompárti.

Nagyobb szigort akar az ENSZ atomellenőre

Véletlenszerű mintavétellel a világ összes atomerőművét ellenőrizni kéne a fukusimai katasztrófa tanulságait levonva - javasolja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A japán Amano Jukija szerint szigorítani kell az atomenergia felhasználására vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokat.

Szennyezett levegőt engednek ki a fukusimai atomerőműből

Kinyitják a márciusi földrengésben és szökőárban megrongálódott fukusimai atomerőmű második reaktorának ajtaját, hogy csökkentsék odabent a magas páratartalmat. Az üzemeltető cég szerint emiatt kis mennyiségű radioaktív levegő kerül majd a szabadba.

Durvább volt a fukusimai helyzet, mint eddig hitték

A korábban közölt szintnél legalább kétszer erősebb sugárzást bocsátottak ki a fukusimai atomerőmű leolvadt reaktorai a március 11-i katasztrófában - jelentette be a japán nukleáris biztonsági hivatal. Talán 2012 januárjára állítják majd le a Fukusima-1 (Daiicsi) három érintett reaktorát, amelyekben jórészt leolvadt az üzemanyag. Eközben egyre nagyobb gond az üzemeltetőnek a sugárszennyezetté vált hűtővíz tárolása.

Az eddigi legnagyobb sugárzást mérték a sérült fukusimai atomerőműnél

Az eddigi legmagasabb szintű sugárzást mérték a fukusimai atomerőmű egyes reaktoránál szombaton. Az erőművet üzemeltető társaság már korábban közölte, hogy a szükségesnél jóval alacsonyabb a hűtésre szolgáló víz szintje az épületben.

Lezuhanó repülőkre is tesztelik az atomerőműveket az EU-ban

Megállapodtak az Európai Unió tagországainak szakértői abban, hogy emberek előidézte katasztrófahelyzetek szempontjából is elvégzik majd az uniós atomerőművek állapot- és biztonsági kockázatfelmérését. A kompromisszum szerint a terrorakciók kockázataival külön foglalkoznak. A vizsgálatokat mind a 143 erőműre elvégzik, köztük Paksra is.

Ismét baj van a fukusimai erőművel a teljes leolvadás miatt

A korábbi feltételezésekkel ellentétben nemcsak részleges, hanem úgynevezett teljes zónaolvadás volt a márciusi földrengésben megsérült fukusimai atomerőmű egyes reaktorában, vagyis az egész fűtőanyag leolvadt. Az üzemeltető elismerte: a kettes és a hármas blokkban is részleges leolvadás történt. Mindez tovább bonyolítja a reaktorok leszerelését. Magyarországon eközben gyakorlatilag visszaállt a fukusimai balesetsorozat előtti szintre a levegőből kimutatható radioaktív anyagok szintje.

Így öntötte el a szökőár a japán atomerőművet

Öt méter magas, sáros, piszkos tengerár kavarog az 1-es és 2-es reaktorépületben: eddig nem látott fotókat tett közzé a súlyosan megsérült japán atomerőmű üzemeltetője arról, hogyan tört be a cunami a Fukusima Daiicsibe. A Tepco az elmúlt években ismételten alulbecsülte az erőművet fenyegető veszélyt és nem vette számításba a figyelmeztetéseket.

Meghalt egy munkás a sérült fukusimai atomerőműben

Bár állítólag nem érte sugárfertőzés, összesett és a kórházban meghalt egy hatvanas éveiben járó munkás a földrengésben megsérült japán atomerőműben. A tokiói kormány jelentős támogatást szavazott meg az erőmű üzemeltetőjének, mert az nem képes egyedül fedezni az óriási költségeket.

Teljesen leolvadtak a fűtőelemek a fukusimai egyes reaktorban

Öt méterrel alacsonyabb a vízszint a szükségesnél a fukusimai atomerőmű egyes reaktorában - ismerte el az erőművet üzemeltető japán Tepco csütörtökön. Víz nélkül a négyméteres fűtőrudak teljesen leolvadtak.

Újra dolgoznak a fukusimai atomerőmű sérült reaktorában

Hétfő hajnalban a fukusimai atomerőmű dolgozói megkezdték a hűtőrendszer helyreállítási munkálatait. Az üzemeltető Tepco arra számít, hogy fél éven belül sikerül leállítaniuk a sérült reaktort.

Tízméteres töltéssel védenék a fukusimai atomerőművet

Újabb óriáshullámoktól tartanak Fukusimánál, ezért kövekből és dróthálóból tíz méter magas töltést építenek az atomerűmű közelében a tengerparton. A munkát a tervek szerint június közepére fejezik be.

Három futballpálya területű új védőburok épül Csernobilban

Egyre romlik a csernobili szerencsétlenség után nyolc hónap alatt felhúzott betonszarkofág állapota. Azért, hogy biztonságosan elszigeteljék, és robotok segítségével szétbonthassák a megrongálódott építményt, egy hatalmas acélhangárt építenek fölé. A 29 ezer tonnás létesítmény várhatóan 2014-re készül el.

Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait

Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.

Pokoli munka: 180 japán dolgozik az életveszélyes fukusimai atomerőműben

Japánban már a 180 hősként emlegetik azt a 180 munkást, aki életét kockáztatva dolgozik az atomerőmű romjain, hogy megakadályozzák a további katasztrófákat.

A japán katasztrófa fellendítette az atomturizmust

Akad, aki a Nevada sivatagban bámulja meg a 98 méter mély robbanási krátert, akad, aki Arizonában ereszkedik le egy Titan II rakéta silójába: sok ilyen és ehhez hasonló hely akad a világon, amely bemutatja az atomkor történetét - és egyes esetekben tanulságait is.

Pirula atomveszély esetén - Hol tart a gyógyszerek fejlesztése?

Az Egyesült Államok hadserege rendkívüli érdeklődést mutat az olyan szerek iránt, amelyeket a radioaktív sugárzásnak való kitettség előtt, vagy röviddel utána lehetne bevenni. Egy ilyen szer nemcsak a nukleáris támadások vagy balesetek áldozatainak, hanem a rákbetegség miatt sugárkezelésben részesülőknek, a legyengült immunrendszerűeknek, sőt a nagytávolságú űrutazásban részt vevő asztronautáknak is segítséget nyújthatna.

Sugárszennyezettséget vizsgálnak az iskolákban Fukusima környékén

A szakemberek megkezdték a fukusimai atomerőmű környékén az iskolai játszótereken a sugárszennyezettség mérését. Közben továbbra is szivárog a víz az óceánba az atomerőműből, melynek radioaktivitása a határérték 7,5 milliószorosa.

Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál

A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.

Németországban a japán autókon sugárzási tesztet végeznek

Németországban a Japánból származó autókat és alkatrészeket is megvizsgálják, hogy nem tartalmaznak-e sugárzó anyagot - számolt be az Automobilwoche.

Még az esővel kimosódó radioaktív jód sem veszélyes itthon

A japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegőjében is, sőt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet már esővízben is kimutatta a jód-131 izotópot. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegőben.

Teherautójával betört a fukusimai erőműbe egy japán aktivista

Őrizetbe vettek egy feltehetően szélsőjobboldali japán aktivistát, aki teherautójával csütörtökön áttört a március 11-ei földrengésben és az azt követő szökőárban súlyosan megsérült Fukusima-1 atomerőmű kapuján. Egyelőre nem tudják, hogy a férfi miért tört be az atomerőmű két blokkjába.

Közzétették a Japánra dobott atombombák hosszú távú hatásait

A hirosimai és nagaszakii atomtámadás túlélőinek 63 éve tartó követéses vizsgálatairól számol be az Amerikai Orvosi Társaság. A testület különszámot jelentetett meg a fukusimai nukleáris balesetet követően a sugárzás közegészségügyi hatásairól.

Nem kaphatunk a radioaktív szennyezésből ártalmas mennyiséget

"Egészségre ártalmas mennyiségben még a Japánnal szomszédos Koreáig sem fog eljutni a levegővel a Fukushimából kibocsájtott radioaktív szennyezés, nemhogy Magyarországra" - írja az MTI-nek írt nyílt levelében dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) vezetője.

Már jobban értik, mi történt - a japán atombaleset folyamata képekben

A hatalmas földrengés, a tizennégy méteres vízfal, a felforrósodás és a robbanások ellenére egyben maradt a Fukushima Daiichi atomerőmű Japánban. Az események pontos forgatókönyvét dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója mutatta be rengeteg kép és egy fizikai bemutató kíséretében. A szakember szerint a paksi üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építése nem szenvedhet késedelmet a japán események miatt.

Elérte az USA-t az atomfelhő, de nem veszélyes

Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek jelenlétét mutatták ki a Fukusima Daiichi erőműtől körülbelül 300 kilométerre található japán mérőállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver) mérőállomáson is. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél.

Itthon is megugrott a jódtabletta-vásárlás az atombaleset után

Egy hét alatt felvásárolták a teljes jódtabletta-készletet a gyógyszertárakat ellátó egyik hazai nagykereskedőnél. Van már olyan budapesti gyógyszertár, amely kezd kifogyni a jódtablettákból. A jód fogyása összefüggésben van a japán nukleáris veszély miatti nemzetközi aggodalmakkal. Pedig Magyarországon nem indokolt az extra jód bevitele, sőt bizonyos esetekben kifejezetten veszélyes lehet.

A nukleáris félelmeket próbálták oszlatni egy parlamenti bizottságban

Magyarország műszaki mentőket ajánlott Japánnak, de a földrengéstől sújtott szigetország pénzt, élelmet és vizet kér Európától - derült ki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén, ahol a kormány és az állami hatóságok képviselői igyekeztek megnyugtatni a nukleáris veszély miatt aggódókat. Az ellenzék az átláthatóságot hiányolta, a Greenpeace szerint pedig egyértelműen kiderült, hogy az atomenergia felhasználása nem biztonságos.

Atombaleset: megelőzhető-e a frontális ütközés?

A fukusimai atombaleset háttérbe szorította a híradásokban azt, hogy Japán lakossága és az ország katasztrófaelhárítói rendkívül magas hatásfokkal kezelték a természeti katasztrófát az utóbbi egy hétben. De mi az, ami egy atomkatasztrófánál egyáltalán megtehető?

Mindent bevetve hűtik a japán atomerőművet

Egyelőre lefújták a pihentető medencékben fekvő nukleáris üzemanyagrudak vízágyúzását a Fukusima-1 atomerőműnél a túl erős sugárzás miatt, de a helikopteres vízpótlás sikeres volt. Az 1-es blokk fűtőelemei háromnegyedrészt használhatatlanná váltak a katasztrófában. Egyeé magyar szakértő szerint bátrabb fellépéssel el lehetett volna érni azt, hogy az atomerőmű blokkjai kibírják addig, amíg a hűtésüket kívülről meg tudják oldani.

A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon

A japán földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőben zajló események miatt felelevenítjük azt a 2006-ban készült felmérést, amely azt vizsgálta, hogy az 1986-os csernobili balesetnek milyen egészségügyi hatásai voltak, illetve vannak Európában és Magyarországon.

A legfőbb egészségügyi kockázatok atomerőmű-robbanás után

A japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv/óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

"Hősöknek kell nevezni őket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerőműben

Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerőműben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértő szerint igazi hősök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti őket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.

Tűz volt a szlovákiai Mohi atomerőműben

Tűz ütött ki november végén a szlovákiai Mohi atomerőműben, de a hatóságok nem tájékoztatták róla a közvéleményt - közölte az egyik szlovák hírportál szerdán. Az ország atombiztonsági felügyelete szerint a baleset nem veszélyeztette a környezetet.

Megnyitják a turisták előtt a csernobili atomerőművet

Az ukrán hatóságok azt tervezik, hogy a jövő évtől megnyitják a turisták előtt a csernobili atomerőmű eddig lezárt részeit. Az erőmű közelében lévő Pripjaty városa a katasztrófaturisták egyik kedvelt célpontja és a lépéssel várhatóan még több látogató érkezik majd a térségbe.

Csernobil - 20 év után

A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.

Beszélgetés a csernobili katasztrófáról

A Kijev melletti település nevét nagyon kevesen ismerték 1986. április 26-a előtt. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája.

Börtönbüntetés egy atomerőmű-baleset miatt

Többéves börtönbüntetésre ítélték annak a japán atomerőműnek a volt igazgatóját, amelyben 1998-ban súlyos baleset történt. A Csernobil után történt legkomolyabb nukleáris balesetben ketten meghaltak, többen súlyosan megbetegedtek.