Az atom esélyt ad Európának a józan energiapolitikára

Európa fenntartható, azaz klímasemleges fejlődésének alfája és omegája a 2020-as taxonómia rendelet, amely alapján eldönthető a jövőben, hogy melyik beruházás van összhangban a fenntarthatósági célokkal - ezért adott esetben támogatható - és melyik nem. A megújuló és gázlobbi, zsebükben a zöldszervezeteikkel, ezért is hördült fel, amikor az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja kizárólag szakmai alapon arra jutott, hogy a nukleáris energia és az atomerőművek építése igenis fenntartható, mert az életciklus-elemzések szerint egyik legkisebb szén-dioxid-kibocsátással járó áramtermelési módként előmozdítja az európai zöld megállapodáss ...

Kijózanító a zöldforradalom eddigi mérlege

A Paks II. Atomerőmű megépítésének itthoni ellenzői változatlan vehemenciával próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Németország a követendő példa. Azt hirdetik, hogy a németek le tudnak mondani az atom- és szénerőműveikről, miközben az „ingyenes" megújuló energiaforrásokkal biztosítani lehet az olcsó áramot, az ellátásbiztonságot és a klímavédelmi célokat. Az elmúlt években számtalan cikkben írtam arról (például itt és itt), hogy ennek semmi köze sincs a valósághoz, és a német energiaforradalom átgondolatlanságát és célszerűtlenségét már maguk a németek is felismerték. Ezt támasztja alá a német Szövetségi Számvevőszék legfrisseebb, ...

Biztonságos és fenntartható forrás az atomenergia az EB tudományos szolgálata szerint

Az atomenergia teljes mértékben megfelel a korábban meghatározott uniós környezetvédelmi kritériumoknak, biztonságos és fenntartható energiaforrás - állapította meg frissen megjelent tanulmányában az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC).

Németország kijózanodott: katasztrófához vezet az atomstop

A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet. Erről tanúskodik a független openpetition.de véleményközlő portálon megjelent felhívás, amely szerint a Bundestagnak, a német parlament alsóházának sürgősen vissza kellene vonnia atomellenes döntését, amelyet néhány hónappal a fukusimai atomerőmű balesete után, 2011. június 30-án hozott meg. Miközben a németek mára belátták, hogy totális zsákutca az Energiewende és az atomstop, a magyarországi ellenzéki politikusok még mindig abból próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni,, ...

Orbán Viktor és Emmanuel Macron közös levelet írt az Európai Bizottságnak

Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kezdeményezésére közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz hét uniós tagállam, amelyben azt kérik, a testület fejezze be az atomenergia hátráltatását - írja a Magyar Nemzet.

A negyedik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte a kereskedelmi üzemet

Egy újabb sikertörténet, hogy 2021. március 22-én kereskedelmi üzembe állt a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második blokkja. A Paks II. Atomerőmű két új blokkjához hasonló, a világ legkorszerűbb, 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége Oroszországban már a negyedik kereskedelmi üzembe lépett egység, amely klímabarát villamosenergia-termelést tesz lehetővé, miközben garantálja az ellátásbiztonságot, valamint a versenyképes árú áram rendelkezésre állását.

Fukusima tanulságaiból tanult a világ

Tíz éve, 2011. március 11-én történt Japánban az atomenergetika történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. A hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) a legsúlyosabb, 7-es besorolású „nagyon súlyos baleset" közvetlen előzménye egy – japán viszonylatban is rendkívül erős – tenger alatti földrengés és az azt követő pusztító szökőár volt.  

Milyen lenne, ha atomtámadás érne bennünket?

A Csernobil című sorozat megjelenése óta már talán senki nem vonja kétségbe, hogy milyen hihetetlen erő rejlik az atomenergiában, amely legalább akkora pusztítást tud végezni, mint amekkora előnyökkel járhat, ha megfelelő körülmények között állítjuk az emberiség szolgálatába. De gondolkodjunk el egy kicsit azon, mi történne, ha nem egy erőmű hibásodna meg, hanem atombombát dobnának "a fejünkre"!

Az atomenergia az európai klímabajnok

Néhány héttel ezelőtt a német Agora Energiewende oldalán publikálták azt a jelentést, ami – nem túl meglepő módon – a megújuló energiaforrások alkalmazásának példátlan sikerességét hirdeti. A tanulmányból megtudhattuk, hogy 2020-ban Európában a megújuló energiaforrások az áramtermelésből 38 százalékkal részesedtek, a fosszilis erőművek pedig 37 százalékkal. Természetesen az atomerőművek rendkívüli szerepéről, a megújuló energiaforrások megtérüléséhez szükséges hatalmas támogatásokról, a szükséges infrastruktúra kiépítésének műszaki és gazdasági vonatkozásairól vagy a rendszerszintű súlyos ellátásbiztonsági veszélyekről egyáltalán neem ...

Svéd porszívólázadás az elrontott baloldali zöld energiapolitika ellen

A zöldpolitikusok Svédországban is mindenhez értenek, akárcsak magyar társaik. A különbség annyi, hogy a svédek most szembesültek vele, mekkora szarvashiba is volt a baloldali zöldpolitikusaikra bízni egy olyan komoly dolgot, mint az energiastratégia. Történt ugyanis, hogy Szél Bernadett svéd téveszmetársai eldöntötték, hogy 2040-ig – ha törik, ha szakad – a svéd villamosenergia-termelés 100 százalékban megújulókon alapul: víz- és szélerőművek termelik majd az áramot és bezárják az összes atomerőművet. Mostanság viszont arrafelé is repkednek a kemény mínuszok, a derék svédek pedig jórészt árammal fűtenek, illetve fűtenének, amiből mmost ...

Fókuszban az urán

Ma már minden mérvadó szakmai szervezet és felelősen gondolkozó szakember egyetért abban, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének érdekében az atomerőművek és a megújulók részarányának nagymértékű növelésére van szükség, miközben a fosszilis, különösen a szénerőművek részarányát radikálisan csökkenteni kell.

Alkotmányjogász atomszakértők

Azon már kicsit sem lepődöm meg, hogy a Párbeszéd és az LMP történész-szociológus és humánszervező-közgazdász végzettségű „atomszakértő" tandeme – Kocsis-Cake Olivio és Keresztes László Lóránt – Paks II. ügyében egymásra licitálva „atomszakért", viszont a jelek szerint most sikerült egy újabb magaslatot is bevenniük: immár az alkotmánybíráknál is jobban értenek az alaptörvényhez.

Egy majdnem blackout: a megújulók miatt elsötétülhet Európa

A villamos energia a világ fejlettségének mai szintjén olyanná vált számunkra, mint a levegő vagy a víz. Ez csak akkor tudatosul bennünk, amikor hirtelen elsötétül minden, leáll a fűtés, nem működik a hűtőszekrény, nem folyik a csapból a víz, mert nincs, ami fenntartsa a nyomást a rendszerben, ráadásul még egy kávét sem tudunk főzni, mert a kávéfőző is árammal működik. A világjárvány idején szó szerint élet-halál kérdése, hogy van-e, ami működtesse a lélegeztetőgépeket. Szerencsére az európai országok összekapcsolt villamosenergia-rendszerei jobbára megbízhatóan működnek, viszont figyelmeztető jel, hogy egy hete, 2021. január 8-án, ...

A koronavírus-járvány ellenére minimálisan csökkent a hazai áramfogyasztás

Az emberiséget sújtó koronavírus-járvány és a gazdasági recesszió következtében az előzetes becslések alapján 2020-ban globálisan 2 százalékkal csökkenhetett a villamosenergia-fogyasztás. Az Európai Unióban ennél nagyobb mértékű, átlagosan 4-5 százalékos csökkenéssel kell számolni, de például Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság esetében csaknem 6 százalékos volt a fogyasztás mérséklődése. Magyarországon tavaly márciusig fogyasztásnövekedés, április és szeptember között csökkenés, az utolsó negyedévben viszont többszázalékos növekedést tapasztalhattunk. 2020-ban hazánkban éves szinten összességében csak mintegy 1,4 szzázalékos ...

Globális kihívások - globális és nemzeti válaszok

Bízhatunk abban, hogy a bolygót sújtó koronavírus-járvány elleni küzdelemben a kifejlesztett vakcináknak és a tömeges oltásnak köszönhetően már küszöbön áll az áttörés, és mielőbb visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba. Ha túl leszünk a globális járványon, az emberiség újult erővel koncentrálhat a legsúlyosabb kihívásra, a klímaváltozásra. Erről, továbbá az európai és a hazai energetikai kérdésekről, valamint a Paks II. projektről is kérdeztük a portálunkon rendszeresen publikáló atomenergetikai szakértőt, Hárfás Zsoltot.

Részletes vizsgálatoknak vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát

Részletes vizsgálatoknak vetik alá az új paksi fűtőelemek cirkóniumburkolatát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontjában.

A megújuló energiaforrások a tárolás megoldatlansága miatt nem képesek önmagukban biztosítani a villamosenergia-ellátást

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért „atomszakértő” országgyűlési képviselője a legutóbbi véleményemre írt válasza ismét csak arról tanúskodik, hogy szakmai érveimre nem tud tényekre alapozott ellenérvekkel felelni. Mert nincsenek érvei! Ezért inkább személyeskedik és vagdalkozik. Az atomenergetika – tetszik vagy sem a zöldeknek – köszöni szépen él és virul. Ez egyértelmű tény. Magyarország és a térség országaiban Romániában, Lengyelországban Csehországban feltett szándék, hogy új atomerőművi blokkok épüljenek. Az erőteljes mértékben támogatott megújuló energiaforrások az ipari méretű energiatárolás megoldatlansága miatt ...

Ősi civilizáció vagy a természet hozta létre az első atomreaktorokat?

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a világ eddig ismert legősibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre őket, míg az összeesküvés-hívők az idegenek kezét sejtik a dologban.

Atomadu a klímajátszmában - nagy kihívás előtt áll a globális atomenergetikai ipar

A világjárvány sem tudja feledtetni a globális problémák egyik legsúlyosabbikát, a klímaváltozás ügyét, amely a pandémia közepette is élénken foglalkoztatja a kormányokat és a nagy, nemzetközi szervezeteket. Néhány hete figyelmet keltett a Nemzetközi Energia Ügynökség a World Energy Outlook 2020 című kiadványával, amely bemutatja a koronavírus-járvány energetikai ágazatra gyakorolt hatását, felsorolja a tiszta energia használatára való áttéréshez szükséges rövid távú intézkedéseket, és hitet tesz az új nukleáris kapacitások létesítése mellett, rámutatva, hogy ezek nélkül nem lehet a klímacélokat megvalósítani.

Áramot termel a negyedik orosz VVER-1200 típusú blokk is

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második blokkját 240 MW-os teljesítményszinten először kapcsolták rá az oroszországi villamosenergia-átviteli hálózatra. A Paks II. Atomerőműhöz hasonló, a világ legkorszerűbb, 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége Oroszországban már a negyedik olyan atomerőművi blokk, amely klímabarát villamosenergia-termelést tesz lehetővé, miközben garantálja az ellátásbiztonságot, valamint a versenyképes árú áramot. A hálózatra kapcsolás hivatalosan a blokk „születésnapját" is jelenti.

Ahol túlzásba viszik a nap- és szélerőművek rendszerbe állítását, nagy az áramszünetek veszélye

A világban és az Európai Unió országaiban mindinkább teret nyer az a meggyőződés, hogy az atomenergetika nélkül a klímavédelmi célok elérése legfeljebb vágyálom marad. Az utóbbi hetekben egyre több olyan híradás látott napvilágot, ami bizakodásra ad okot ebben a kérdésben.

Az atomenergia egyik „Szent Grálja”

Ma már a felelősen gondolkodó és kizárólag csak az emberek és a bolygó jövőjét szem előtt tartó szakemberek, szervezetek és politikusok egyöntetűen kiállnak amellett, hogy a globális klímavédelmi célok eléréséhez az atomenergia és a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú alkalmazása mellett a fosszilis, különösen a szénerőművi részarány radikális csökkentése szükséges az áramtermelésben. A klímabarát technológiák közül kizárólag nagy mennyiségben, éjjel-nappal és télen-nyáron gazdaságosan villamos energiát kizárólag csak az atomerőművek tudnak termelni. A globális atomenergia jövőképe egyben sorskérdés az emberiség számára.

Egyre népszerűbb az atomenergia

Az atomenergia békés célú felhasználásaira gondolva először az jut eszembe, hogy a technológiai fejlődés és a mérnöki tudás mennyire határtalan. Az újabb és újabb tudományos kutatások, fejlesztések lehetőséget biztosítanak e technológia egyre szélesebb körű felhasználására. Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és egyik legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. Ugyanakkor, az energetikai felhasználás mellett, a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed például az egészségügyi ellátás, a mezőgazdaság, az ipar és az űrkutatás területére is. A teljesség igénye nélkül néhány fontos és érdekes felhaasználási ...

Csak az atommal és a megújulókkal tartható kordában a felmelegedés

A Nemzetközi Energia Ügynökség a közelmúltban publikálta a Global Energy Review 2020 című tanulmányát, amelyben a koronavírus-járványnak a globális energetikára, valamint a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását elemzi a rangos szervezet. A tanulmány egyik fő konklúziója, hogy a koronavírus-járvány rávilágított: nem lehetetlen az évi 8 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkenés elérése – tehát nem lehetetlen a civilizációt fenyegető globális felmelegedés az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartása.

A magyar energia- és klímapolitika követendő példa

A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks II. Atomerőműnek, valamint a folyamatosan zajló, nagyon jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően – mondta Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott telefonos interjújában.

Létszükség a hazai ellátásbiztonság garantálása

A hazai villamosenergia-rendszerirányító, a MAVIR március 4-én publikálta legújabb tanulmányait, amelyek egyértelműen megerősítik, hogy a magyarországi erőművek beépített kapacitása a jövőben jelentősen csökkenni, a villamosenergia-igények ugyanakkor nagymértékben növekedni fognak. Hazánkban évek óta azt is láthatjuk, hogy folyamatosan megdőlnek a hazai nyári és téli rendszerterhelési csúcsok. Tavaly, december 5-én például új történelmi rendszerterhelési csúcs született 7105 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2402 MW volt. Mindezek miatt feltétlenül szükség van az ellátásbiztonságot garantálni képes új erőművek építésére. Ezzek ...

Vita a klímavédelemről: Nekünk megoldásaink, nekik szlogenjeik vannak

"Létezik jobboldali környezetvédelem" címmel beszélgetett a kormány klímavédelmi cselekvési tervéről Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár, illetve Jeszenszky Zsolt, a Hír TV Keménymag és Szabadfogás című műsorából is ismert publicista. 

Kocsis-Cake: A megújuló energiával az a baj, hogy nem mindig süt a nap, és nem mindig fúj a szél

Múlt héten az M1 Ma este című műsorának szakértő vendége voltam, majd ugyanitt Kocsis-Cake Olivióval, a Párbeszéd Magyarországért párt országgyűlési képviselőjével is az energetikát érintő kérdéseket vitatta meg Gulyás István műsorvezető. Másnap Kocsis-Cake Olivio Facebook-oldalán „önértékelését" látva igencsak meglepődtem. A képviselő a következőket írta saját teljesítményéről: Azt javaslom a Fidesz Kommunikációs Osztályának, hogy máskor erősebb érveket küldjenek az MTVA-ba, ha egy ellenzéki képviselőt sarokba akarnak szorítani. Nyilván freudi elszólás a sarokba szoríttatás kifejezés használata, ugyanis aki látta ezt az interjút, ttapasztalhatta, ...

Japán a fukushimai radioaktív vizet a Csendes-óceánba ereszti

Egy japán szakértői bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy eresszék a Csendes-óceánba a Fukusima I. atomerőműben keletkezett, radioaktívan szennyezett vizet, és így szabaduljanak meg tőle - jelentette saját forrásaira hivatkozva a Reuters hírügynökség pénteken.

Az Egyesült Államok szankciót léptetett életbe az iráni Atomenergia Szervezet és a vezetője ellen

Washington szankciót léptetett életbe az iráni Atomenergia Szervezet és a vezetője ellen - jelentette be csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium.

Sorra dőlnek meg az áramfogyasztási rekordok

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni áramszolgáltatás nélkül. Gondoljuk csak végig, mit is szoktunk tenni, amikor esténként hazaérünk. Otthonunkban sötét van, felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a tévét, és közben a mosógépet is elindítjuk. Mindezeket ösztönösen tesszük, ezért valószínűleg fel sem merül bennünk az a kérdés, hogy a konnektoron keresztül a villamos hálózathoz csatlakoztatott berendezések miért is tudnak működni.

Az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben félretájékoztatnak

Széles körben elfogadott tény, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára van szükség. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével példát mutathat más országok számára is. Minderről, a 2019-es év legfontosabb eseményeiről és a németországi energiapolitika álszentségéről Hárfás Zsolt, a portálunknak rendszeresen publikáló atomenergetikai szakértő beszélt az Origónak adott interjújában.

Egyre többen látják be, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen

Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, hiszen 180 fokos fordulatot jelent a korábbi uniós állásponthoz képest. Ehhez képest kisebb hangsúlyt kapott egy múlt heti hír arról, hogy Oroszországban kézzelfogható közelségbe került a nukleáris üzemanyagciklus zárása. Ez az áttörés jelentőségét tekintve nem kisebb, mint az a tény, hogy az atomenergetikát illetően megváltozott a nemzetközi közhangulat. A hír jelentőségét az adja, hogy a nukleáris üzemanyagciklus zárrásával ...

A bolygó jövője a tét

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú alkalmazása teljes mértékben képes biztosítani a világ jövőbeli villamosenergia-szükségletét, valamint a globális klímavédelmi célok teljesítését is. Nézzük meg, hogyan látja ezt a kérdést egy mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák alkalmazására van szükség, amelyek révén radikálisan csökkenthető a Földön a szén-dioxid-kibocsátás. A megoldás az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának a növelése oly módon, hogy közben a fosszilis energiaforrások használatának radikális csökkentésére van szükség. Az atomenergia hazai ellenzői azonban továbbra sem hajlandók meghallani az idők szavát, és mellébeszéléssel, csúsztatásokkal és valótlan állításokkal próbálják ma is félrevezetni itthon a közzvéleményt, ...

Az USA gátat szabhat az uránimportnak

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium azt javasolta a Fehér Háznak, hogy védje meg a hazai urántermelést, miután kiderült, az Egyesült Államok túl nagy mértékben támaszkodik külföldi uránimportra, ami nemzetbiztonsági kockázatokat jelent. A várakozások szerint hamarosan kvótával támogathatják az USA-ban a hazai bányacégeket, azonban az érdekkonfliktusok is kezdenek élesedni az iparági szereplők között.

Felelős döntés, hogy a kormány a megújuló energiaforrások mellett épít az atomenergiára is

A magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújuló energiaforrások mellett hosszú távon épít az atomenergiára - jelentette ki Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közgyűlésén hétfőn az MTI tudósítójának.

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia részarányát. Ez derült ki a Nukleáris Világszövetség londoni, szeptember 4-6. között megtartott szimpóziumán, ahol vázolták és megvitatták az atomenergia jövőképét, a legújabb fejlesztéseket és azok irányait is.

A biztonságos áramellátáshoz szükséges Paks II megépítése

A magyarországi áramellátás biztonsága és a klímavédelmi célok végrehajtása érdekében is szükséges Paks II megépítése, a 2009-es döntés változatlanul indokolt – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt kedden Budapesten.

A klímavédelem az atom nélkül nem működik

Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának elmaradása miatt világszerte meredeken csökkenhet a beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését.

Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő

Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nullla ...

Süli János: Az atomenergia a megfizethető áram záloga

Az atomenergia a megfizethető árú villamos energia záloga, az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok elérésének megkerülhetetlen tényezője - mondta Süli János paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter Milos Zeman cseh államfő társaságában, aki látogatást tett a paksi erőműben. 

Az Európai Bizottság képviselője kiállt az atomenergia hosszú távú alkalmazása mellett Szocsiban

Az atomszakma éves seregszemléjére, a Fekete-tengeri üdülőhelyre, Szocsiba az idén is a világ minden részéből érkeztek szakemberek. Egyre több ország lát ugyanis az atomenergetikában olyan megoldást, amely nemcsak a növekvő nemzeti villamosenergia-igényeket elégíti ki, hanem lehetővé teszi a globális energetikai és klímavédelmi célok elérését is. Ma az atomenergia a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Nem véletlenül választották a szervezők a XI. Nemzetközi Atomexpo mottójául az „Atomenergiával a jobb életért" szlogent.

Hiteltelen „atomszakértők”

Paks II. és az atomenergetika felkent – biológus, közgazdász és egyéb foglalkozású –„szakértőit" hallgatva erőt vett rajtam a déjà vu-érzés. Mintha hallottam volna már hasonlót. Jó harminc éve, a rendszerváltáskor. Történészek, filozófusok és más, hasonló végzettségű filoszok mondták meg a tutit, hogy miért is nem kell nekünk vízlépcső és vízerőmű.

Orosz rulett – német módra

A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői a valós nemzetközi trendeket és célkitűzéseket teljesen figyelmen kívül hagyva évek óta folyamatosan ugyanazt a mantrát ismételgetik. Azt állítják, hogy az atomenergia ideje lejárt, és a megújulókkal minden probléma megoldható, beleértve a globális felmelegedés elkerülését is. Az ilyen leegyszerűsítés a politika szintjére emelve sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk. Németország példája intő jel erre.

Veszélyeztetik az emberiség jövőjét a szénerőművek

Az ember okozta gyorsuló klímaváltozás már nemcsak nyáron, hanem télen is kezd fenyegető jelenségeket produkálni. A felmelegedés miatt az elmúlt negyven évben drasztikusan lecsökkent az északi-sarki jég, amit most az USA közép-nyugati államai szenvedtek meg. A sarki jég eltűnése megzavarta a poláris ciklont, emiatt szétszakadozott a sarki futóáramlás, ez pedig dermesztő, mínusz 40 fok alatti hideget zúdított Észak-Amerikára.

A Paks II. Atomerőmű nélkül lehetetlen lenne az áramellátást biztosítani

A MAVIR 2019. január 31-én publikálta legújabb helyzetértékelését, amely a hazai erőművek teljesítőképességének nagymértékű csökkenését vetíti előre, és megerősíti, hogy különösen ezért nélkülözhetetlenek az új erőművi kapacitások, másodsorban pedig a villamosenergia-igények növekedése miatt. Az elemzés egyértelművé teszi, hogy a Paks II. Atomerőmű nélkül lehetetlen lenne Magyarország villamosenergia-ellátását biztosítani.

Bedőlhet a brit atomenergia-fordulat, mert visszaléphet a Hitachi

Az egész brit atomenergia-fordulatot lefékezheti, de akár le is állíthatja az, ha a Hitachi kivonul a Wylfa erőmű projektjéből a The Guardian szerint. 

Biztonságosak az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények

Az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények az előírásoknak megfelelően, biztonságosan üzemeltek tavaly - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a hivatal évindító tájékoztatóján Budapesten.

A Paks II. Atomerőmű referenciablokkja atombiztosan üzemel

Az orosz és a globális atomenergetika újabb, jelentős mérföldkőhöz érkezett. A Szentpétervártól mintegy 70 kilométerre, a Finn-öböl partján megvalósuló Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés telephelyének első, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkja már ebben a hónapban megkezdheti a kereskedelmi üzemét, a második blokk építése pedig a terveknek megfelelően halad, és 2020-ben állhat üzembe. Ezek az egységek magyar szempontból is kiemelkedően fontosak, hiszen ezek a paksi telephelyen megépítendő két új blokk referenciái.

Atomerőműveket építenek Argentínában

A G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján aláírták az orosz-argentin atomenergetikai együttműködésről szóló stratégiai, partneri megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Mauricio Macri argentin elnök jelenlétében. Orosz részről a dokumentumot Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, argentin részről pedig Javier Iguacel energetikai miniszter írta alá.

Atomkijózanodás

Egy hónapja az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta az éghajlatváltozással összefüggésben. A jelentés megállapítja: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést a párizsi klímaegyezménynek megfelelően az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fok alatt tartani. Az ENSZ leszögezte azt is, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz e technológia növekvő mértékű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátás-csökkentési célok. 

Putyin: Komoly együttműködési potenciál gyűlt össze az orosz-magyar viszonyban

Oroszország és Magyarország az együttműködés komoly potenciálját gyűjtötte össze - jelentette ki az orosz elnök azon a Kremlben megrendezett csütörtöki ceremónián, amelyen mások mellett Konkoly Norbert, Magyarország új moszkvai nagykövete átnyújtotta neki megbízólevelét.

Áder János: Atomenergia nélkül nem lehet küzdeni a klímaváltozás ellen

Áder János véleménye alapján még nem mondhatunk le az atomenergiáról, csak a nap- és az atomenergia együttes használatával érhető el, hogy Magyarország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen - jelentette ki a köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

Az urán – atombiztos energiaforrás

Napjainkban a nukleáris energia globális szerepe felértékelődik. Az atomerőművek gazdaságossága, a klímavédelem szempontjai és az ellátásbiztonság megkerülhetetlenné teszi a villamos energia termelésének ezt a módját. Az atomenergia ellenzői viszont az uránból rendelkezésre álló készletek véges volta miatt kétségbe vonják az atomenergetika szerepét a fenntartható energiaellátásban, illetve megkérdőjelezik az ellátásbiztonságot is. Nézzük a tényeket, amelyek rávilágítanak ezen aggodalmak alaptalanságára.

Válasz egy globális sorskérdésre

Az elmúlt időszakban hatványozottan szembesült a világ a globális éghajlatváltozás katasztrofális hatásaival. A világsajtó szalagcímei egyrészt a pokoli hőhullámok áldozatairól, a sarkok olvadó jégsapkájáról, aszályokról, apadó folyókról tudósítottak, másrészt viszont pusztító áradásokról számoltak be. A nem is olyan távoli jövőben alacsonyan fekvő országok és part menti városok kerülhetnek víz alá. Mindezek mellett a klímaváltozás súlyos egészségi kockázatot is jelent, számos területen eddig nem ismert új kártevők, kórokozók jelennek meg, és járványok fenyegetnek. Mindezek a klímaváltozás kísérőjelenségei, ha úgy tetszik, az ipari ...

Hat atomreaktor építését javasolja egy francia kormányjelentés

Egy Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter által megrendelt jelentés hat új EPR típusú francia atomreaktor építését szorgalmazza, számol be a Le Figaro a Les Echos értesülései alapján. Franciaország energiaellátásának 75 százalékát atomenergia adja, jelenleg 58 atomreaktor üzemel az országban.

Az atomenergia-termelés összhangban van az uniós klímapolitikával

Az európai klímapolitikával a nukleárisenergia-termelés inkább összhangban van, mintsem hogy ellentétben lenne vele – vélekedett Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Atomjövő

Hárfás Zsolt, energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, az atombiztos.blogstar.hu szerzőjének írása.

A zöld energia miatt az ezüst lehet a jövő legjobb befektetése

Rengeteg ezüstre lesz szüksége a világnak a zöld energiákra való átállás miatt a következő bő egy évtizedben, írja a Globalnewswire.

Valóra vált a szélenergia pártolóinak legrosszabb rémálma

Kilenc napja vannak szélenergia nélkül a britek, miután az időjárási körülmények megváltozása miatt, a szélturbinák többsége dolga végezetlenül álldogál - számolnak be arról energetikai portálok.

32 évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa

Harminckét évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása minden idők egyik legnagyobb és legvégzetesebb nukleáris balesetéhez vezetett. Megbecsülhetetlen, hogy pontosan hányan haltak meg összesen a balesetben, és a szennyeződés miatti szövődményekben.

Titokban megcsinálhatták az ingyen áramot adó reaktort

Fontos fejleményről érkeztek beszámolók az amerikai óriáscég, a Lockheed Martin (LM) háza tájáról. A főként az amerikai hadsereg beszállítójaként és repüléstechnológiai csúcsvállalatként ismert Lockheed, mellőzve a hírverést, szabadalmi védettséget kért és kapott fúziós atomreaktorának (CFR) technológiájára. Ha a fejlesztések lendülete nem törik meg, már jövőre érkezhetnek a kompakt áramtermelő egységek, és aztán az óriásrepülőket is mini-reaktorok energiája emelheti a levegőbe. A lakossági filléres áramról nem is beszélve.

Kína már nukleáris energiával fűti a lakásokat

A világ első, szénszállításra alkalmazott elektromos teherhajója után, Kína újabb energetikai ötlettel lepte meg a világot. Pekingben már kipróbálták a megoldást, melynek keretében nukleáris energiát használva állítanák elő a lakossági távfűtésnél használt meleg vizet. Az állami tulajdonban lévő nukleáris energiával foglalkozó vállalat közlése szerint, a kísérleti reaktor jól vizsgázott.

Egyre olcsóbb a tengeri szélfarmokkal termelt energia

Még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta a tengeri szélturbinákkal termelt energia árának zuhanása az Egyesült Királyságban. A britek ezzel újabb mérföldkőhöz érkeztek az energiafordulatban, méghozzá tengeri mérföldkőhöz. A vízre telepített offshore szélerőművek ugyanis olyan olcsón szolgáltatják a tiszta energiát, hogy a szél hamarosan kiütéses győzelmet arathat a nukleáris felett. Igaz, utóbbinak még mindig erősek az állásai, és könnyen lehet, hogy az energiaellátás hátországában még jó ideig ez a termelési mód uralja majd a terepet.

Csepreghy: Az atomenergiának ma nincs alternatívája

A mai technológiai tudás szerint az atomenergiának a belátható jövőben nem lesz alternatívája, arra pedig most választ kell adni, hogy mi lépjen a már működő paksi blokkok helyébe leállításuk után - hangsúlyozta az Ökopolisz Alapítvány szerdai budapesti rendezvényén a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Egyiptom is orosz kölcsönből épít atomerőművet

Oroszország 25 milliárd dollár kölcsönt nyújt Egyiptomnak egy atomerőmű építésére és annak működtetésére, derült ki az egyiptomi kormányközlönyből.

Tiltakoznak az unió miniatomprogramja miatt

Míg Németország 2022-ig az összes atomerőművét leállítja, addig az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint az uniós tagállamok többsége épp ellentétes irányba halad. A bizottság mini atomerőműveket építene, amiket közös finanszírozásból valósítana meg. Az uniós atomprogram megerősítése elősegítené az energiafüggőség csökkentését Oroszországtól és a szén-dioxid-kibocsátást, a környezetvédő szervezetek azonban Csernobillal és Fukushimával emlékeztetnek a atomenergia veszélyeire. Az Európai Bizottság visszautasította a decentralizált energiapolitika tervét, de a miniatom kérdésében nem állt a nyilvánosság elé.

Aszódi: Egyre több ország építhet atomerőművet

A következő évtizedekben egyre több ország használhat nukleáris energiát, miközben az Európai Unióban egy picit csökkenhet az atomerőművek áramtermelése – véli Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos szerint a 30 évvel ezelőtti csernobili tragédia a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott. 

Német nukleáris kutatóintézetre vethettek szemet a terroristák

A párizsi merényletek elsőszámú gyanúsítottjának, Salah Abdeslam brüsszeli lakásában állítólag megtalálták egy atomenergiával foglalkozó németországi kutatóintézet dokumentumait. A német titkosszolgálat tagad.

Atomreaktorból szélkerék a Hősök terén

Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívja fel az emberek figyelmét az atomenergia veszélyeire: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket rak ki a Hősök tere nagy, nyitott placcán. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutat, valamint arra, hogy a megújuló energiával sokkal biztonságosabban és olcsóbban fedezhetnénk az energiaszükségletünket.

A francia kormány időt adna az atomerőműveknek

Franciaország kész 10 évvel meghosszabbítani atomerőműveinek üzemidejét, nyilatkozta a francia energiaügyi miniszter. Ez azon nem változtat, hogy a lakossági ellátásban a nukleáris energia arányának 75-ről 50 százalékra kell csökkennie 2025-re.

Atomerőmű-darabokat gyártanak Budapest rejtett zugában

Budapesten, a Késmárk utcában készülhetnek az új paksi atomerőműblokkok turbináinak egyes részei. A Késmárk utcában van Európa legnagyobb, egyben a világ második legnagyobb turbinalapátgyára. A világ számos erőművében, például a dél-texasi atomerőműben és a lauswardi hőerőműben dolgoznak Magyarországon gyártott alkatrészek. Az Origo körülnézett a gyárban.

Ausztria is tiltakozik Paks II. miatt

Az Európai Bizottságnak írt állásfoglalásban jelezte az osztrák gazdasági minisztérium, hogy elfogadhatatlannak tartják Paks II.-t, mert szerintük az erőm hátrányos helyzetbe juttathatja a megújuló energiát termelőket.

Az atomenergia mellett áll az Európai Parlament

A Roszatom jobban teljesít

Oroszország atomenergia-ügynöksége (a Roszatom) több mint 8 százalékkal növelte a következő tíz évre szóló külföldi megrendeléseinek összértékét 2015 végére.

Japán lassan visszaáll atomhajtásra

Megnyitotta az utat a fukui kerületi bíróság két atomreaktor újraindítása előtt, miután december 24-én, csütörtökön megváltoztatta ezzel ellentétes korábbi döntését.

Irán orosz hitelből fizetheti az orosz reaktorokat

Moszkva két új atomreaktort építhet Iránban. Moszkva ötmilliárd dollárt adhat kölcsön Iránnak. Oroszország emellett vámcsökkentést vezethet be Iránnal szemben, és a két ország olyan monetáris megállapodást köthet, ami megkönnyíti az iráni rial rubelre váltását.

Aszódi: Atomenergia is kell a klímaváltozás ellen

A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb elemzése szerint továbbra is meghatározóak lesznek a világ energiatermelésében az atomerőművek – derült ki Aszódi Attila legújabb blogbejegyzéseiből. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy videót is közzétett, amiből kiderül, mi lehet az atomenergia szerepe a felmelegedés elleni harcban.

Megalapozatlannak tartják Paks II. környezeti hatástanulmányát

Az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott környezeti hatástanulmány nem foglalkozik behatóan a keletkező hulladékok kezelésével és a Duna hőterhelésével, így éppen a legfontosabb környezeti hatások maradnak tisztázatlanok, áll az Energiaklub Paks II. környezeti hatástanulmányáról készített véleményében.

Sok energiát spórolt meg tavaly Csehország

Csehország tavaly 20 százalékkal több áramot termelt, mint amennyit felhasznált, miközben a szénerőműveket zöldenergiára cserélik - közölte a prágai állami szabályozó hivatal.

Ömölhet az iráni olaj nyugatra

Irán beleegyezett atomprogramjának korlátozásába, ezért cserébe az országgal szemben lévő szankciókon is enyhítenek majd a nyugati hatalmak.

Az Alstom is beszállna a paksi építkezésbe

Az Alstom is szállítana turbinát Paks 2 számára, a fejlesztésbe pedig magyar cégeket is bevonnának. A francia cég egy orosz vegyesvállalatán keresztül szállítana, amelyben a Roszatom a többségi tulajdonos.

A PM kikéri a teljes tanulmányt Paks II-ről

A Párbeszéd Magyarországért közérdekű adatigénylés keretében kikéri a paksi bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatát.

Orbán: Mi legalább nem a németek pénzén élősködünk

Európának Orbán Viktor szerint egy új ipari forradalomra van szüksége ahhoz, hogy megálljon a lejtőn, a forradalomhoz pedig több atomenergia kell. A német nagykövet dicsérve bírálta Magyarországot, és segítséget ajánlott a megújuló energiák terén.

Pro és kontra a paksi bővítésről

Az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor 2014. január 14-én Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megállapodott Magyarország történetének legnagyobb és legdrágább beruházásáról, a paksi atomerőmű bővítéséről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek.

"Új hidegháborúról" írnak amerikai elemzők

"Új hidegháború" készül Európában, de az nem a katonai fölényről szól, hanem az energia-exportról – olvasható a The State elemzésében. Az amerikai portál szerint az Egyesült Államok jó úton halad affelé, hogy megtörje Európa orosz energiától való függőségét, azonban az orosz lobbi sem tétlen, ennek eredménye lehet a Paks2 beruházás is.

Siralmas állapotban van a világ legveszélyesebb atomtemetője

A világ első atomerőmű-balesetének helyszínén medencékben, silókban halmozódik az erősen sugárzó atomhulladék. Szivárgó lerakók, furcsa iszap és robbanásveszély: ez Sellafield Anglia északnyugati részén.

Fölösleges Paks II. az Energiaklub számításai szerint

Elegendő villanyáramot lehet termelni 2030-ig Magyarországon még akkor is, ha nem bővítjük a paksi atomerőművet. A szakpolitikai intézet szerint a megoldás a következő: okosabb, takarékosabb áramfogyasztás, hőszigetelt épületek, több megújuló energia, rugalmasabb áramhálózat.    

Európának is kellhet Paks

Jól járhatunk a paksi bővítéssel, ha jó technológiával, jó partnerrel és jó finanszírozással csináljuk, mert Európában pótolni kell majd a kieső áramtermelést. A nukleáris reaktorok és megújuló energiaforrások termelése is Kínában nő majd a legjobban. Drasztikus olajár-emelkedésre nem kell számítani, de az olajkitermelés jövőjét illetően sok a bizonytalanság.

Drága a szélenergia? Rosszul tudta

A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva egy friss összehasonlító energiapiaci elemzés szerint. Európában történelmi hagyomány nem beárazni az áramtermelés például egészségügyi hatásait.

Nem indítják újra a Fukusima 2-t

A helyi lakosság érzelmeire való tekintettel nem indítják újra a Fukusima Kettes (Fukushima Daini) atomerőművet Japánban. Az erőmű nem szenvedett komoly sérüléseket a 2011. márciusi földrengésben és szökőárban.

Újraindíthatja Japán az atomerőműveit

Kína bővítheti a román atomerőművet

Oroszországba érkezett a paksi atomvonat

Oroszországba szállították a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat – jelentette be az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hogy pontosan mikor történt a szállítás, nem részletezte.

Így váltanák ki az atomvonatot

Az ukrajnai katonai helyzet miatt nem lenne biztonságos Oroszországból az eddig megszokott módon, vonaton szállítani Paksra az atomerőmű működéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagot, Az Országos Atomenergia Hivatal ezért most a légi szállítás lehetőségeit vizsgálja.

Leállhat a paksi 2-es blokk

Egyelőre nincs remény, hogy őszig Ukrajnán keresztül ki lehessen juttatni az országból a 2003-as paksi reaktorbaleset során megsérült fűtőelem-kazettákat.

Idén is népszerűsítik Paks II.-t

Atomerőmű-bővítés: bizonytalanok a csehek