Közel három év után tárgyalt újra atomügyben Észak- és Dél-Korea

Két év és nyolc hónap után találkozott újra Észak- és Dél-Korea atomügyekben illetékes főtárgyalója pénteken az indonéziai Balin. A vita korábban a két ország között Észak-Korea kísérleti atomrobbantásai miatt alakult ki.

Mivel fűtünk húsz év múlva?

Húsz év múlva is a Paksi Atomerőmű lesz a legfontosabb energiatermelő egység Magyarországon - derül ki a kormány által múlt héten elfogadott hosszú távú energiastratégiából. A kormány úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások használata lassan terjed majd el, a földgáz továbbra is fontos lesz, a legtöbb energiát pedig a lakások felújításával lehet megtakarítani. 2030 után a paksi mellett újabb atomerőmű épülhet, viszont eltűnt a tervek közül a dunai vízierőmű.

Kártérítést kapnak szenvedéseikért a fukusimai kitelepítettek

A saját lakhelyen kívül töltött minden egyes hónapért 100 ezer jen (228 ezer forint) kártérítést fizet a fukusimai nukleáris katasztrófa minden érintettjének az erőmű üzemeltetője, a Tepco áramszolgáltató vállalat. Stressztesztnek vetik alá az összes atomerőművet Japánban.

Harminchatmilliárd forintra biztosítja magát a Paksi Atomerőmű

Nukleáris kár felelősségbiztosításának jövő évi újrakötésére kér ajánlatokat a Paksi Atomerőmű. A felelősségbiztosítás jogszabályban meghatározott összege káreseményenként megközelítőleg 36 milliárd forint.

Sugárzásmérőt kapnak a fukusimai gyerekek szeptemberben

Egy sérült tartályból ismét 15 tonnányi radioaktív víz jutott a talajba a fukusimai atomerőműben kedden, mire az üzemeltető cég, a Tepco meg tudta szüntetni a szivárgást. Közben a Tepco közgyűlésén haragos részvényesek vitáztak a cég jövőjéről, többen azt követelték, a cég mondjon le az atomenergiáról.

Fukusima sem ásta alá az atomterveket

Hősiesen küzdöttek a gyorsan túlmelegedő reaktorokkal a fukusimai dolgozók, de nem lett volna szükség az óriási teljesítményre, ha az üzemeltető és a japán nukleáris biztonsági hivatal jobban odafigyel a szökőárveszélyre - állapította meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Míg Japánban, Németországban és Olaszországban alig akad határozott támogatója a nukleáris energiának, addig Magyarországon a lakosság 40 százaléka inkább atompárti.

A brit kormány az új atomerőművekre alapozza energiapolitikáját

A fukusimai katasztrófa után az atomenergiával szemben megnyilvánuló bizalmatlanság ellenére Nagy-Britannia úgy döntött, hogy új atomerőműveket épít. A brit kormány nyolc helyszínt jelölt meg. Az új létesítményekre azért van szükség, mert a régi erőműveket sorra bezárják.

Nagyobb szigort akar az ENSZ atomellenőre

Véletlenszerű mintavétellel a világ összes atomerőművét ellenőrizni kéne a fukusimai katasztrófa tanulságait levonva - javasolja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A japán Amano Jukija szerint szigorítani kell az atomenergia felhasználására vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokat.

Hasad-e a magyar atom?

A japán cunamikatasztrófa eddigi legjelentősebb energiapolitikai hatása, hogy a német kancellár meghirdette: országa végleg kiszáll az atomenergiából. Az olaszok népszavazáson döntöttek az erőművek újranyitása ellen. Itthon viszont szokatlan politikai egységgel döntöttek Paks bővítése mellett. Kinek van itt igaza?  

Olasz sajtó: Berlusconi belebukhat a referendumba

Eltérő módon ítélik meg az olasz sajtóban a vasárnap és hétfőn tartott népszavazás eredményét, ahol a voksolók elsöprő többsége elutasította a Silvio Berlusconi főbb programpontjait. Az ellenzéki lapok a kormány összeomlásáról írnak, míg a Silvio Berlusconihoz kötődő újságok szerint az emberek félelme győzött a népszavazáson, ami nincs kihatással a kormány jövőjére.

Az olaszok az atomenergia ellen szavaztak

Érvényes az olasz népszavazás, amelyen az elsöprő többség minden kérdésben a kormánnyal szembeni álláspontra voksolt - derült ki a nem végleges eredményből. Silvio Berlusconi miniszterelnök elismerte a vereségét, és tudomásul vette, hogy az olaszok elutasítják az atomenergiát.

Akadályozzák a japán városok az atomerőművek újraindítását

Az önkormányzatok tiltakozása miatt jövő áprilisra leállhat mind az ötvennégy atomreaktor Japánban. A japán gazdasági minisztérium szerint évi 40 milliárd dolláros kiadással járhat, ha más fűtőanyag után kell nézniük a hőerőműveknek.

Döntött a német kormány: 2022-ig fokozatosan szerelik le az atomerőműveket

Nem egyszerre, hanem fokozatosan állítja le 2022-ig atomerőműveit Németország a német kormány által hétfőn elfogadott törvény értelmében. Az országban összesen 17 atomerőmű van, a legidősebbeket már az idén tavasszal lekapcsolták az energiahálózatról.

Szaúd-Arábia 16 atomreaktort épít 2030-ra

A következő tíz évben 7-8 százalékkal is nőhet Szaúd-Arábia energiaszükséglete, ezért az arab ország a következő húsz évben 16 atomreaktort épít, összesen több mint 100 millió dollárért.

A kisebbik rosszat választotta az "atomenergia főpapnője"

Alig több mint fél év alatt meggondolta magát a német kormány az atomenergiáról. Tavaly ősszel még áterőltették az erőművek működésének meghosszabbítását a törvényhozáson, most viszont úgy döntöttek, 2022-ig teljesen leszámolnak a nukleáris energiatermeléssel. Angela Merkel belátta, hogy értelmetlen ellenállni az egyre hangosabb ellenzőknek, mert ez csak az egyre erősebb Zöld pártnak kedvez.

Népszavazást tartanak Olaszországban az atomenergia hasznosításáról

Az olasz kormány megpróbálta megakadályozni, hogy népszavazást tartsanak a nukleáris energia hasznosításáról, de a semmítőszék szerdán elfogadta a baloldali pártok érvelését, ezért már nyomják a szavazócédulákat. A voksolást június 12-én és 13-án tartják meg.

Alábecsülték a szökőár veszélyét Japánban egy jelentés szerint

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legújabb jelentése szerint a japán hatóságok alábecsülték annak a veszélyét, hogy földrengés és szökőár sújthatja a fukusimai atomerőművet, amely a márciusi természeti katasztrófában sérült meg. A küldöttség jelentése szerint azonban Japán gyorsan reagált a vészhelyzetre.

A színfalak mögött pörög a kormány a sokmilliárdos atomüzleten

Bár a kormány és a Magyar Villamos Művek nem veri nagydobra, a színfalak mögött már javában zajlik az új paksi atomreaktorok előkészítése. Egy kormányzati tisztviselő szerint az Orbán-kormány nem kívánja újra megnyitni a vitát az atomenergiáról, és ez látszik abból, hogy már konkrét reaktorgyártókkal tárgyalnak. Az atomlobbi eközben még többet akar: azt szeretnék elérni, hogy két évtized múlva Paks mellett még egy atomerőmű épüljön.

Sosem látott eseményekre is tesztelik a paksi erőművet

Nem sikerült megállapodniuk az európai atomenergia-hivataloknak, hogy a fukusimai nukleáris baleset után milyen szempontok szerint ellenőrizzék az európai nukleáris erőműveket. A paksi erőművet elvileg úgy tervezték, hogy átlagosan 10 000 évente egyszer bekövetkező külső események ellen is védve legyen, de elképzelhető, hogy ott is szigorítani kell majd.

Meghalt egy munkás a sérült fukusimai atomerőműben

Bár állítólag nem érte sugárfertőzés, összesett és a kórházban meghalt egy hatvanas éveiben járó munkás a földrengésben megsérült japán atomerőműben. A tokiói kormány jelentős támogatást szavazott meg az erőmű üzemeltetőjének, mert az nem képes egyedül fedezni az óriási költségeket.

Merkel szakértői tíz évet adnának még az atomerőműveknek

Az atomenergiáról való teljes lemondást ajánlja, és ezt legkésőbb 2021-ig megvalósíthatónak is tartja az a bizottság, amelyet Angela Merkel kancellár bízott meg a vizsgálattal. A szakértőket meglepte a végleges leállás felgyorsítása, Merkel június közepére ígért döntést.

Az atomenergia használata ellen tüntettek Japánban

Egy nappal az után, hogy Kan Naoto japán miniszterelnök leállíttatta a hamaokai atomerőművet, több ezren tüntettek az atomenergia használata ellen Tokióban. A tüntetők egyelőre szkeptikusak, hogy valójában mikor állítják le az erőművet. Az atomerőmű üzemeltetője szerint kérdéses, hogyan lehet megoldani a térség energiaellátását a környék egyetlen atomerőműve nélkül, ezért további tárgyalásokat szorgalmaznak.

A fukusimai atomkatasztrófa csábította az utcára a német tiltakozókat

Több mint hatvanezer ember tüntetett Németországban az atomerőművek betiltásáért, valamint a líbiai és az afganisztáni háború ellen. A hagyományos húsvéti békemenet keretében összesen száz városban vonultak az utcára az emberek. A tüntetéseket egy nappal a csernobili atomkatasztrófa 25. évfordulója előtt tartották.

Senki nem ismeri pontosan az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásait

Miközben a fukusimai eredetű radioaktív anyagok szintje messze az egészségügyi határérték alatt van még Japán túlnyomó részén is, valójában senki nem tudja pontosan, hogy a sok millió embert érintő, kis mértékű többletterhelésnek mik lesznek a hosszú távú egészségügyi hatásai.

Hosszú távra szól a japán erőmű körüli kitelepítés

Miután a fukusimai atomerőmű körüli talajvizekben és a tengervízben is magas radioaktív sugárzást észleltek, a japán kormányszóvivő jelezte, hogy a kitelepítések hosszú távra szólnak. Az erőmű húszkilométeres körzetében a halottakat sem keresik a sugárzásveszély miatt.

Két sérültje van a svájci atomenergia szövetségen robbant levélbombának

Levélbomba robban a svájci atomenergiai vállaltokat tömörítő Swissnuclear központjának hatodik emeletén, két nő megsérült, őket kórházban ápolják - írja a BBC. Állapotukról egyelőre annyit tudni, hogy nincsenek életveszélyben.

Kiugróan magas a radioaktivitás a fukusimai erőműben

A fukusimai atomerőmű kettes reaktorának alsó részében lévő vízben tízmilliószorosa a sugárzás szintje a normálisnak. A helyreállításon dolgozó munkásokat evakuálták. Később az eredeti közleményt is kiadó tokió áramszolgáltató egyik szóvivője rossz mérésre hivatkozva cáfolta a sugárzás szintjét, elnézést kért a hibáért, de új adatot nem közölt. Kínában közben elenyésző mennyiségű radioaktív anyagot mértek a levegőben.

Tízezrek tüntettek Németországban az atomerőművek ellen

Több tízezren tüntettek szombaton az atomenergia használata ellen két német tartományban, egy nappal a tartományi választások előtt. Az országban felerősödtek a követelések, hogy Németország végleg mondjon le az atomenergia használatáról, holott korábban Angela Merkel kancellár a hét legrégebben működő német atomerőmű működését három hónapra felfüggesztette. Az erőművek kérdése az éppen zajló tartományi választások egyik legfontosabb kampánytémája Németországban.

Nemzeti érdekharcok állhatnak az európai atomvita középpontjában

Úgy tűnik, hogy a múlt héten bejelentett atomerőművi biztonsági tesztek mégsem lesznek olyan szigorúak, ahogy az kezdetben látszott, és a tagállamok anyagi érdekeik mentén igen távol kerültek bármilyen közös állásponttól - derül ki az EurAktiv hirportál összeállításából.

"Nem megyünk sehova" - helyszíni riport Tokióból az On The Spot riportereitől

A külföldiek nagy része menekül Tokióból a múlt heti földrengés, szökőár és az azt követő nukleáris vészhelyzet miatt. A japánok nem pánikolnak, türelmesen várják az áramkimaradások miatt elvétve járó vonatokat, felvásárolták a bicikliket, hogy legyen mivel munkába menni a benzinellátás akadozása alatt is. Úgy tűnik, mindenre felkészültek, de azt ők sem tudják, hogyan lehet kiüríteni a 35 milliós várost, ha atomkatasztrófa alakul ki. Helyszíni riport a japán fővárosból a földrengés után.

Atombaleset: megelőzhető-e a frontális ütközés?

A fukusimai atombaleset háttérbe szorította a híradásokban azt, hogy Japán lakossága és az ország katasztrófaelhárítói rendkívül magas hatásfokkal kezelték a természeti katasztrófát az utóbbi egy hétben. De mi az, ami egy atomkatasztrófánál egyáltalán megtehető?

"Hősöknek kell nevezni őket" - Elszánt brigád küzd a felrobbant japán atomerőműben

Az életét kockáztatja a japán földrengés után megsérült fukusimai atomerőműben az a brigád, amely az evakuálás után is a helyszínen maradt, hogy elhárítson egy esetleges atomkatasztrófát. A hatalmas sugárzásban dolgozó, sötét labirintusokban kúszó-mászó munkások egy amerikai szakértő szerint igazi hősök, mert könnyen halálos sugárdózis érheti őket, miközben több társuk már oda is veszett a robbanásokban és a szivárgó reaktornál.

Németország átmenetileg lekapcsolja hét atomreaktorát

Németország három hónapra lekapcsolja hét, 1980 vége előtt üzembe helyezett atomreaktorát, és kötelezettséget vállal az ország minden atomerőművének biztonsági felülvizsgálatára - jelentette be Angela Merkel német kancellár. Szombaton 60 ezer német alkotott élőláncot Stuttgart közelében, hogy követelje az atomenergia használatának beszüntetését.

Tíz év múlva kezdheti az áramtermelést az első lengyel atomerőmű

Lengyelország két atomerőmű megépítését is tervezi, az első 2020-ban, a második 2030-ban kezdheti meg az áramtermelést.

Orosz pénzből épülhet meg a Csernobil óta halogatott fehérorosz atomerőmű

Új atomerőmű épülhet Fehéroroszországban, miután Oroszország úgy döntött, hogy hitellel támogatja Minszk régi tervét. Bár az erőmű terveit a csernobili katasztrófa óta jegelik, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy döntés született a létesítményről, és ennek értelmében "hozzásegítik" a fehéroroszokat az új atomerőműhöz.

Sok milliót vesztett a szerb atomvonat őrzésén a rendőrség

Tízmilliós nagyságrendű veszteséget jelentett a magyar rendőrségnek az a szerb atomszállítmány, amely két hete haladt át az országon. A kiégett fűtőanyagok szállításának költségét elvileg az USA teljes egészében állta volna, de a rendőrség a rakomány biztosításáról kötött szerződésben sokkal kisebb összeget kért, mint amennyibe a szállítás végül ténylegesen került.

"Látszólag egyszerű ügy" - hogyan lehet atomvonattal átszelni Magyarországot?

Szigorú titoktartás, többéves szervezés, és egy nagy köteg engedély megszerzése után szelheti át Magyarországot egy olyan atomvonat, mint amelyik két hete haladt át az országon. Bár általában kevés figyelmet kapnak, évente több atomvonat is megfordul nálunk. Kinek éri meg anyagilag, hogy veszélyes anyagot fuvaroznak az országon át, miért kell körbehajóznia az elhasznált atomhulladéknak egész Európát és mi köze ehhez az USA-nak?

Terroristáktól féltették a Magyarországon áthaladó atomvonatot

Több mint hat éve készültek annak a nukleáris anyagnak az elszállítására, amely Magyarországon keresztül hagyta el Szerbiát a hétvégén. A vonatban nagy tisztaságú uránt vittek, a vonat útját azért titkolták, mert a benne szállított anyag terrorista akció célpontja lehetett volna. Valamikor a jövőben még egy atomvonat áthalad majd Magyarországon, akkor Budapestről szállítanak majd el veszélyes anyagot.

Célba ért a tüntetésekkel lassított német atomhulladék

Megérkezett úti céljához az a német atomhulladék-szállítmány, amelyet közel négy napon át próbáltak feltartóztatni környezetvédő aktivisták. A hulladék 92 óra alatt tette meg Franciaországból az 1500 kilométeres utat, ami rekord lassúnak számít.

Birkanyájjal állják útját a német atomhulladéknak

Birkákkal és kecskékkel próbálják útját állni a zöld aktivisták annak a francia atomhulladék-szállítmánynak, amelyet vonattal vittek Németországba az elmúlt 3 napban. A szállítmányt a vasútról hétfőn teherautókra rakták át, de a célig hátralévő 20 kilométeren 1600 tüntető és 2000 birka torlaszolja el az útját.

Szétverték az atomvonat elleni tüntetést a német rendőrök

Könnygázzal és vízágyúval oszlatta fel a német rendőrség azokat az aktivistákat, akik megpróbálták útját állni egy Franciaországból érkező atomvonatnak. Az aktivisták szerint az atomhulladékot szállító szerelvény nem biztonságos, a vonat ellen korábban tízezrek tüntettek békésen is. A vasárnapi összecsapásokban tucatnyian sérültek meg.

Hosszú haladékot adott az atomenergiának a német parlament

Megszavazta az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását a Bundestag, így 2035-ig biztosan termelnek áramot Németországban nukleáris reaktorban. A döntés ellen az ellenzéki pártok, a környezetvédő szervezetek és az önkormányzati közműcégek is tiltakoztak, a nagy konszernek kiszolgálásával vádolva a kereszténydemokrata-liberális kormányt.

Letettek a temelini atomerőmű kibővítéséről a csehek

A cseh CEZ villamosművek a tervek szerint elhalasztja a temelini atomerőmű bővítését - írja szerdai számában a Hospodarske Noviny az ipari miniszterre hivatkozva.

Az atomerőművek megtartásáról döntött a német kormány

Több mint tíz évvel meghosszabbítják az atomerőművek élettartamát Németországban a kormány vasárnap esti döntése értelmében. A parlament jóváhagyására is szükség van a nagy viták által övezett hosszabbításhoz, amelyet Angela Merkel kancellár azzal indokolt, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő megújuló energia.

Extraadóval fenyegeti az atomerőműveket Merkel

A német kancellár a fűtőelemek után fizetendő adón felül további adó kivetésével fenyegette meg az atomerőművek üzemeltetőit.

Nukleáris fűtőelemekké alakítanák a leszerelt amerikai és orosz atombombákat

A leszerelt atomfegyverekből megmaradt plutónium felszámolásáról kötött egyezményt kedden az USA és Oroszország. A két ország azt tervezi, hogy 17 ezer atombombára elegendő plutóniumot alakítnak át atomerőművekben használható fűtőelemekké, a folyamat azonban évtizedekig is eltarthat.

Megfejné a nagybankokat a német kormány - gazdasági lapszemle

A bankoktól szedné be a német kormány a jövőbeli bankmentések forrását; az EKB elnöke szerint az euróövezetnek kellene kihúzni a bajból Görögországot; Bill Gates befektetne a Toshiba atomreaktor-bizniszébe; másfél milliárd dolláráért venné meg a Time Warner az MGM filmstúdiót; elengedték Haiti államadósságának több mint egyharmadát.

Az EU és az USA is támogatna újabb szankciókat Irán ellen

Provokatívnak nevezte Irán magatartását az Európai Unió és az Egyesült Államok a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerdai tanácskozásán és kifejezésre juttatta, hogy támogatna újabb szankciókat.

Moszkva nem zárkózik el az Irán elleni szankcióktól

Saját szakállára dúsít uránt Irán

Nukleáris fűtőanyaga 20 százalékosra dúsítására utasította az iráni elnök az ország atomenergia-ügynökségének vezetőjét. Ez feltehetően azt jelzi, hogy kudarcba fulladt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által szorgalmazott uráncsere-egyezmény.

Irán hajlandó lenne a külföldi urándúsításra

Manusher Mottaki iráni külügyminiszter megerősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának, hogy országa hajlandó lenne külföldi urándúsításra, a miniszter azonban utalt arra, hogy Iránnak is vannak feltételei a dúsítás helyszínével kapcsolatban.

Irán elfogadná a NAÜ ajánlatát

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy keddi tévéinterjúban kijelentette, hogy országa hajlandó elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlatát, mely szerint üzemanyagot kapna cserébe azért, hogy külföldön dúsítsa uránkészletét.

Műszaki hiba miatt volt vészleállás egy orosz atomerőműben: nem nőtt a sugárzás

A gőzgenerátor csöveinek szivárgása miatt vészleállás volt vasárnap délelőtt egy orosz atomerőműben. Az erőművet felügyelő állami cég szerint a technikai hiba miatt nem nőtt a környéken a háttérsugárzás, a hibát pedig körülbelül négy nap alatt ki tudják javítani.

Csúcsot döntött a paksi erőmű

Tavaly rekordot ért el a Paksi Atomerőmű, ahogy azt december végén a cég igazgatója megígérte.

Csukott szemmel bólintottak rá a paksi bővítésre

Úgy szavazta meg márciusban az Országgyűlés a paksi bővítést, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, többen vitatják, hogy minden részletre kiterjedő háttéranyagokkal segítették volna a döntés meghozatalát és elmaradt a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is. A kormány félinformációkra alapozva állt elő a paksi bővítést kőbe véső javaslatával, a beruházást legjobban támogató képviselők pedig azért ködösítettek, nehogy összezavarják a többieket.

A francia atomreaktorok közel harmada áll

Öt atombombányi plutónium került elő egy francia laborból

A korábban bejelentetthez képest ötször több plutóniumot tároltak egy dél-franciaországi kutatóközpont laboratóriumában - derült ki a felszámolást megelőző leltározás alatt. A Greenpeace szerint ez a plutóniummennyiség öt atombomba előállítására elegendő. A létesítményért felelős bizottság szerint az anyag semmilyen veszélyt sem jelentett. A plutóniumot már nyáron megtalálták, de a bizottság októberig várt az eset bejelentésével. A késlekedés esetleges következményeiről az ügyészség dönt.

Két hetet adott Iránnak Obama

Nem hoztak áttörést, de pozitív hangulatban zajlottak az iráni atomprogramról szóló csütörtöki nemzetközi tárgyalások. Az iráni tárgyalók szerint konstruktív volt a légkör, Barack Obama amerikai elnök azonban jelezte: nincs kedve sokáig jártatni a száját.

Izmosabb lesz a paksi erőmű, olcsóbbá válik a termelés

Elkészül az év végéig a paksi atomerőmű utolsó blokkjának teljesítménynövelő beruházása is, ezzel az erőmű négy blokkjának teljesítménye 8 százalékkal összesen 2000 megawattra nő. Az összesen 4,8 milliárd forintos projekt eredményeként csökkenni fog az áramtermelés költsége.

Újabb két blokkot építenek Temelínben

A cseh CEZ villamos művek hétfőn pályázatot hirdetett a temelíni atomerőmű bővítésére. A cég szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a pályázaton európai vállalatok vesznek majd részt.

Önerőből bővíthetné a paksi erőművet az MVM

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) mai pénzügyi lehetőségeiből kiindulva feltételezhető, hogy a cégcsoportnak a következő években lesz olyan pénzügyi ereje, hogy a paksi atomerőmű-bővítést meg tudja valósítani állami hitel és pénzforrások igénylése nélkül, legfeljebb nem fizet majd osztalékot - mondta Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója.

Üzemzavarrá minősítették a Pakson történt balesetet

A Paksi Atomerőműben hétfőn karbantartás közben a földre zuhant egy felaktiválódott mérőlánc. A balesetben senki sem sérült meg, a történteket kedden üzemzavarrá minősítették. Az esetről személyesen kért tájékoztatást a helyszínen Bajnai Gordon miniszterelnök.

Biankó billiók

A parlamenti képviselők szokatlan egységben támogatták az elképzelést: bővíteni kell az atomerőművet Pakson. Vajon miért felejtettek el arról beszélni, hogy az ehhez szükséges hatmilliárd eurót kinek kell majd állnia? 

A Greenpeace ellen kémkedett a francia energiaóriás

Az atomerőműveket ellenző Greenpeace környezetvédő szervezet számítógépeibe próbáltak betörni a gyanú szerint a francia EDF energiaipari vállalt biztonsági vezetői, illetve az általuk megbízott nyomozók. Az állami tulajdonú óriáscég 58 atomreaktort üzemeltet Franciaországban, így állandó céltáblája a Greenpeace kampányainak.

Atomerőmű épülhet Erdélyben

A parlament benne van a paksi bővítésben

Leváltották a Paksi Atomerőmű vezetését

Menesztette a Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlése a cég vezérigazgatóját, igazgatóságát és felügyelőbizottságát is. Az erőmű új vezetője Süli János, korábbi üzemviteli igazgató lett.

Reménykedik az új nukleáris blokkban Molnár Csaba

Molnár Csaba energiaügyi miniszter reméli, hogy tavasszal a parlament megszavazza az új nukleáris termelőkapacitás kiépítését Magyarországon. A kormány számításai szerint 1000 megawatt kapacitás beruházás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerülne.

Máris eldöntené az atomkérdést a kormány

Még ebben a félévben eldöntené a kormány a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdését: az elvi felhatalmazásról szóló határozati javaslatot pénteken nyújtották be a parlamentnek. Korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő még azt mondta, erről a kérdésről népszavazáson kell dönteni.

Molnár Károly: Legkorábban 2020-ban lehet új atomerőmű

2020-ban helyezhetik üzembe legkorábban Pakson a tervezett két új atomerőművi blokkot - közölte Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus szerint az új blokkok műszaki előkészítésében jelentős hazai szellemi erőnek kell részt vennie.

Rosszkor, rossz helyen

Gyurcsány Ferenc a kormány nevében felkérte az országgyűlést egy Magyarország atomerőmű-kapacitását megkétszerező döntés előkészítésére és meghozatalára. Jó ötlet-e ez általában? Szükség lesz-e hazánkban atomenergiára a XXI. század első évtizedeiben? Miért most beszélt minderről a miniszterelnök?

Újra előtérben az atomenergia

Az atomenergia energetikai alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről kezdődik január végén beszélgetéssorozat, a Merlin Színház kávézójában Budapesten - tájékoztatott a szervezők nevében a TIT Stúdió Egyesület.

Nincs EdF - British Energy frigy

Csütörtökön még minden rendben levőnek tűnt, de péntekre kútba esett az üzlet: a francia Électricité de France (EdF) áramtermelő- és szolgáltató vállalat bejelentette, hogy mégsem veszi meg a British Energy Plc-t. A British Energy üzemeltet nyolcat Nagy-Britannia kilenc atomerőműve közül, a brit áramtermelés egyötödét adja. Az EdF visszalépésével egyelőre romba dőltek a brit kormány atomerőmű-építési tervei.

Népszerű az atomenergia régiónkban

Közép-Európában jóval népszerűbb az atomenergia, mint nyugaton, de a nukleáris energiatermelő kapacitások növelése igen drága, és ilyen célra a nyugati-európai bankok esetenként megtagadják a hitelezést, áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban kiadott elemzésében.

Bush: Jogos Irán igénye az atomenergiára

Az amerikai elnök hétfőn engedékenyen beszélt Irán nukleáris tevékenységéről. Eközben Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette, hogy London befagyasztja a legnagyobb iráni bank kinnlevőségeit.

Szabó szerint bővíteni kell az atomerőművet

Az atomenergiával Magyarországnak számolnia kell a jövőben is -  mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Kifejtette: a klímavédelem felértékelődésével a szén-dioxid kibocsátással nem vagy csak kis mértékben járó energiatermelési módok egyre inkább előtérbe kerülnek, és ide tartozik a nukleáris energia is.

Atomerőműről szavaztatná a népet Fodor

Új atomerőmű építéséről népszavazáson kell dönteniük az embereknek Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint. Az atomenergia jövője is van olyan fontosságú ügy, amibe az embereket be kell vonni - mondta a miniszter egy energiapolitikai konferencián.

Atomenergia ellen tüntettek Franciaországban

Újabb atomerőművek építése ellen tiltakoztak több francia nagyvárosban szombaton. A demonstrálók az atomenergia helyett a megújuló energiaforrások fejlesztését sürgetik.

Irán nem törődik az ENSZ büntetéseivel

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint a Nyugatnak bele kell törődnie, hogy együtt kell élnie az atomenergiát hasznosító Iránnal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának büntetőintézkedéseket elrendelő határozatát papírfecninek nevezte, és azt mondta, hogy az azt elfogadó országok vezetői utólag majd megbánják döntésüket.

Sürgeti a kormány az atomtemetőt

Gyorsítani szeretné a Bátaapátiba tervezett nukleáris hulladéktároló engedélyezési eljárását a kormány. Egy előterjesztés kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a projektet, így a tárolóval kapcsolatos esetleges bírósági eljárás időigénye is lerövidülne. A gyorsításra azért van szükség, mert a paksi ideiglenes tároló jövőre megtelik, és a tervezett létesítmény megépítéséig a jelenlegi ütem szerint 3 milliárdért kellene átmeneti tárolót építeni.

Atomenergia - zöld energia

A szénerőműveket atomerőművekkel kiváltva csökkenteni lehetne a felmelegedést okozó széndioxid kibocsátást. Azonban Csernobil óta kevesen hiszik, hogy az atomenergia zöld volna.

Szorult helyzetben makacskodik az atomvitában Irán

Keddre ígért választ Irán arra a nyár eleji amerikai-európai közös javaslatra, amely az iráni atomprogram leállításáért cserébe gazdasági engedményeket helyez kilátásba Teherán számára. Irán minden jel szerint ragaszkodik majd eddigi álláspontjához, miszerint minden országnak joga van a békés atomenergiához, és nem hagy fel urándúsító tevékenységével. Ebben az esetben azonban ENSZ-szankciók fenyegetik Teheránt, aminek már a korábban engedékenyebb orosz és kínai vezetés sem állná útját.

Putyin szerint joga van Iránnak az atomhoz

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Iránnak is joga van a csúcstechnológiák használatához, mint minden más államnak. Putyin szerint így Irán is használhat atomenergiát, ha azt olyan módon teszi, hogy nem kelt aggodalmat a nemzetközi közösségben. Az iráni politikai vezetés kijelentette: az ország nem hajt fejet.

Irán visszafoghatja urándúsítását

A New York Times értesülései szerint Irán mérsékli urándúsító tevékenységét. A lap szerint Teherán ezzel akar újabb tárgyalásokat kezdeményezni atomenergiai fejlesztéseiről.

Paks nélkül drágábban adnák az áramot

Magyarországon az átlagosnál nagyobb ugyan az atomenergia elfogadottsága, de a biztonsággal összefüggő társadalmi érzékenység az elmúlt 20 évben sok nyugati országban megakadályozta a nukleáris erőművek térnyerését. A hagyományos energiaellátás utóbbi időben tapasztalható bizonytalanságai és a felgyorsulni látszó klimatikus változások azonban az atomenergia reneszánszát eredményezhetik.

Csernobil - 20 év után

A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.

Ámon Ada: eloszlatjuk az atomenergiával kapcsolatos téveszméket

1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben; a katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. A katasztrófa 20. évfordulója alkalmából az [origo] vendége volt Ámon Ada, az Energia Klub vezetője.

Hozzászólások az atomenergiához

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére. Várjuk Olvasóink véleményét a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

Hosszú távon az atomenergia a megoldás

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére. Várjuk Olvasóink véleményét a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

Atomenergia helyett napenergia?

Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?

A kiközösített India atomprogramját segíti az USA

Az atomenergia polgári hasznosításához nyújt segítséget az USA Indiának. Az erről szóló egyezményt csütörtökön véglegesítette George Bush amerikai elnök és Manmohan Szingh indiai kormányfő. Az atomsorompó-szerződéshez nem csatlakozott Indiának egyetlen ország sem szállít nukleáris technológiát, amióta 1998-ban kiderült, atomfegyvert fejlesztett.

A háború a levegőben lóg az iráni bloggerek szerint

Politikai spekuláció, értelmetlen erőfitogtatás - a BBC által átbogarászott iráni internetes naplók szerzőinek egy része szerint ez áll Teherán és a nyugati hatalmak atomvitájának hátterében, aminek elmérgesedéséért elsősorban az iráni politikai vezetést hibáztatják. Másik részük úgy véli, Iránnak is joga van atomenergiához, sőt nukleáris fegyverekhez is. A jelek szerint igazából csak egy dologban értenek egyet: a háború a levegőben lóg. Ezt a félelmüket a legújabb fejlemények is erősíthetik, Irán ugyanis bejelentette, hogy ha ügye az ENSZ BT elé kerül, az a diplomácia végét jelenti.

Az energiaügyi biztos az atom mellett van

Az atomenergia szükségessége mellett érvelt Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa. Eközben az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztriára nagy nyomás nehezedik a zöldek részéről, akik remélik, kormányuk kezdeményezi az európai atomerőművek fokozatos bezárását.

A magyarok többsége atomenergia-párti

Legkevésbé a magyarok és a svédek, a leginkább pedig az osztrákok utasítják el az atomerőműveket - írja a Népszabadság egy európai uniós felmérés alapján.

Kemény alkudozások a német koalíciós tárgyalásokon

Kemény alkudozások jellemzik a német nagykoalíciós tárgyalások végső szakaszát: bár a tárgyalások helyszínén napvilágot látott már egy száz oldalas megállapodás-tervezet, létfontosságú kérdésekben - költségvetés, államháztartási deficit, adók, munkapiac, atomenergia - még mindig nem tudtak megegyezni a konzervatív pártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) csúcsképviselői a csütörtöki éjszakába nyúló tárgyalásokon.

Budapestre jött 2005 Béke Nobel-díjasa

Hétfőn Magyarországra látogat az idei Béke Nobel-díjas, Mohamed el-Baradei, aki az atomenergia békés felhasználásért folytatott küzdelmével érdemelte ki az elismerést. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója Sólyom László köztársasági elnök meghívására érkezett.

Az atomenergia békés felhasználásáért kapják idén a Nobel-békedíjat

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) és annak vezetőjének, Mohamed ElBaradei-nek ítélték oda idén a Nobel-békedíjat, mert munkásságukkal régóta küzdenek az atomenergia katonai célú felhasználása ellen.

A békés atomenergiáért járt a Nobel-békedíj

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és annak vezetője, Mohamed el-Baradei kapta megosztva a 2005-ös Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint az atomenergia békés és biztonságos felhasználásának elősegítése és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása miatt kapták a díjat, amelyet 199 jelölt közül nyertek el.

Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Mégsem lesz zöld-konzervatív koalíció Németországban

A német környezetvédők nem akarnak tovább tárgyalni a választásokon győztes konzervatív pártokkal. A zöldek szerint a  különbségek rendkívül nagyok a felek között, és a konzervatív pártok nem mutattak hajlandóságot programpontjaik felülvizsgálatára. Az egyik ellentét, hogy a környezetvédők folytatni kívánják az atomenergia kivonását az ország energiamérlegéből, míg a konzervatívok az atomerőművek működési tartamának meghosszabbítása mellett vannak.