Sorra dőlnek meg az áramfogyasztási rekordok

Ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni áramszolgáltatás nélkül. Gondoljuk csak végig, mit is szoktunk tenni, amikor esténként hazaérünk. Otthonunkban sötét van, felkapcsoljuk a villanyt, bekapcsoljuk a tévét, és közben a mosógépet is elindítjuk. Mindezeket ösztönösen tesszük, ezért valószínűleg fel sem merül bennünk az a kérdés, hogy a konnektoron keresztül a villamos hálózathoz csatlakoztatott berendezések miért is tudnak működni.

Az atomenergia hazai ellenzői szakmai kérdésekben félretájékoztatnak

Széles körben elfogadott tény, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára van szükség. Magyarország a Paks II. Atomerőmű megépítésével, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével példát mutathat más országok számára is. Minderről, a 2019-es év legfontosabb eseményeiről és a németországi energiapolitika álszentségéről Hárfás Zsolt, a portálunknak rendszeresen publikáló atomenergetikai szakértő beszélt az Origónak adott interjújában.

Egyre többen látják be, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen

Nemzetközileg elfogadott tény, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen pillére a globális klímaváltozás és az energiaszegénység elleni harcnak. Az ENSZ után az Európai Parlament is kinyilvánította ezt, ami igazi áttörés, hiszen 180 fokos fordulatot jelent a korábbi uniós állásponthoz képest. Ehhez képest kisebb hangsúlyt kapott egy múlt heti hír arról, hogy Oroszországban kézzelfogható közelségbe került a nukleáris üzemanyagciklus zárása. Ez az áttörés jelentőségét tekintve nem kisebb, mint az a tény, hogy az atomenergetikát illetően megváltozott a nemzetközi közhangulat. A hír jelentőségét az adja, hogy a nukleáris üzemanyagciklus zárrásával ...

A bolygó jövője a tét

Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.

A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú alkalmazása teljes mértékben képes biztosítani a világ jövőbeli villamosenergia-szükségletét, valamint a globális klímavédelmi célok teljesítését is. Nézzük meg, hogyan látja ezt a kérdést egy mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!

Atomenergia nélkül a klímavédelmi harc nem nyerhető meg

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekkel járó éghajlatváltozás nyomán globális egyetértés alakult ki mára arra vonatkozóan, hogy karbonsemleges technológiák alkalmazására van szükség, amelyek révén radikálisan csökkenthető a Földön a szén-dioxid-kibocsátás. A megoldás az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának a növelése oly módon, hogy közben a fosszilis energiaforrások használatának radikális csökkentésére van szükség. Az atomenergia hazai ellenzői azonban továbbra sem hajlandók meghallani az idők szavát, és mellébeszéléssel, csúsztatásokkal és valótlan állításokkal próbálják ma is félrevezetni itthon a közzvéleményt, ...

Az USA gátat szabhat az uránimportnak

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium azt javasolta a Fehér Háznak, hogy védje meg a hazai urántermelést, miután kiderült, az Egyesült Államok túl nagy mértékben támaszkodik külföldi uránimportra, ami nemzetbiztonsági kockázatokat jelent. A várakozások szerint hamarosan kvótával támogathatják az USA-ban a hazai bányacégeket, azonban az érdekkonfliktusok is kezdenek élesedni az iparági szereplők között.

Felelős döntés, hogy a kormány a megújuló energiaforrások mellett épít az atomenergiára is

A magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújuló energiaforrások mellett hosszú távon épít az atomenergiára - jelentette ki Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közgyűlésén hétfőn az MTI tudósítójának.

Londonból üzent az atomenergetika a világnak

Az atomenergia újra a reneszánszát éli. Egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomenergia részarányát. Ez derült ki a Nukleáris Világszövetség londoni, szeptember 4-6. között megtartott szimpóziumán, ahol vázolták és megvitatták az atomenergia jövőképét, a legújabb fejlesztéseket és azok irányait is.

A biztonságos áramellátáshoz szükséges Paks II megépítése

A magyarországi áramellátás biztonsága és a klímavédelmi célok végrehajtása érdekében is szükséges Paks II megépítése, a 2009-es döntés változatlanul indokolt – mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága előtt kedden Budapesten.

A klímavédelem az atom nélkül nem működik

Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökség atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának elmaradása miatt világszerte meredeken csökkenhet a beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését.

Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő

Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nullla ...

Süli János: Az atomenergia a megfizethető áram záloga

Az atomenergia a megfizethető árú villamos energia záloga, az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célok elérésének megkerülhetetlen tényezője - mondta Süli János paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter Milos Zeman cseh államfő társaságában, aki látogatást tett a paksi erőműben. 

Az Európai Bizottság képviselője kiállt az atomenergia hosszú távú alkalmazása mellett Szocsiban

Az atomszakma éves seregszemléjére, a Fekete-tengeri üdülőhelyre, Szocsiba az idén is a világ minden részéből érkeztek szakemberek. Egyre több ország lát ugyanis az atomenergetikában olyan megoldást, amely nemcsak a növekvő nemzeti villamosenergia-igényeket elégíti ki, hanem lehetővé teszi a globális energetikai és klímavédelmi célok elérését is. Ma az atomenergia a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Nem véletlenül választották a szervezők a XI. Nemzetközi Atomexpo mottójául az „Atomenergiával a jobb életért" szlogent.

Hiteltelen „atomszakértők”

Paks II. és az atomenergetika felkent – biológus, közgazdász és egyéb foglalkozású –„szakértőit" hallgatva erőt vett rajtam a déjà vu-érzés. Mintha hallottam volna már hasonlót. Jó harminc éve, a rendszerváltáskor. Történészek, filozófusok és más, hasonló végzettségű filoszok mondták meg a tutit, hogy miért is nem kell nekünk vízlépcső és vízerőmű.

Orosz rulett – német módra

A Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői a valós nemzetközi trendeket és célkitűzéseket teljesen figyelmen kívül hagyva évek óta folyamatosan ugyanazt a mantrát ismételgetik. Azt állítják, hogy az atomenergia ideje lejárt, és a megújulókkal minden probléma megoldható, beleértve a globális felmelegedés elkerülését is. Az ilyen leegyszerűsítés a politika szintjére emelve sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk. Németország példája intő jel erre.

Veszélyeztetik az emberiség jövőjét a szénerőművek

Az ember okozta gyorsuló klímaváltozás már nemcsak nyáron, hanem télen is kezd fenyegető jelenségeket produkálni. A felmelegedés miatt az elmúlt negyven évben drasztikusan lecsökkent az északi-sarki jég, amit most az USA közép-nyugati államai szenvedtek meg. A sarki jég eltűnése megzavarta a poláris ciklont, emiatt szétszakadozott a sarki futóáramlás, ez pedig dermesztő, mínusz 40 fok alatti hideget zúdított Észak-Amerikára.

A Paks II. Atomerőmű nélkül lehetetlen lenne az áramellátást biztosítani

A MAVIR 2019. január 31-én publikálta legújabb helyzetértékelését, amely a hazai erőművek teljesítőképességének nagymértékű csökkenését vetíti előre, és megerősíti, hogy különösen ezért nélkülözhetetlenek az új erőművi kapacitások, másodsorban pedig a villamosenergia-igények növekedése miatt. Az elemzés egyértelművé teszi, hogy a Paks II. Atomerőmű nélkül lehetetlen lenne Magyarország villamosenergia-ellátását biztosítani.

Bedőlhet a brit atomenergia-fordulat, mert visszaléphet a Hitachi

Az egész brit atomenergia-fordulatot lefékezheti, de akár le is állíthatja az, ha a Hitachi kivonul a Wylfa erőmű projektjéből a The Guardian szerint. 

Biztonságosak az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények

Az atomenergiát alkalmazó magyarországi létesítmények az előírásoknak megfelelően, biztonságosan üzemeltek tavaly - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a hivatal évindító tájékoztatóján Budapesten.

A Paks II. Atomerőmű referenciablokkja atombiztosan üzemel

Az orosz és a globális atomenergetika újabb, jelentős mérföldkőhöz érkezett. A Szentpétervártól mintegy 70 kilométerre, a Finn-öböl partján megvalósuló Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés telephelyének első, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkja már ebben a hónapban megkezdheti a kereskedelmi üzemét, a második blokk építése pedig a terveknek megfelelően halad, és 2020-ben állhat üzembe. Ezek az egységek magyar szempontból is kiemelkedően fontosak, hiszen ezek a paksi telephelyen megépítendő két új blokk referenciái.

Atomerőműveket építenek Argentínában

A G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján aláírták az orosz-argentin atomenergetikai együttműködésről szóló stratégiai, partneri megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Mauricio Macri argentin elnök jelenlétében. Orosz részről a dokumentumot Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, argentin részről pedig Javier Iguacel energetikai miniszter írta alá.

Atomkijózanodás

Egy hónapja az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta az éghajlatváltozással összefüggésben. A jelentés megállapítja: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést a párizsi klímaegyezménynek megfelelően az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fok alatt tartani. Az ENSZ leszögezte azt is, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz e technológia növekvő mértékű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátás-csökkentési célok. 

Putyin: Komoly együttműködési potenciál gyűlt össze az orosz-magyar viszonyban

Oroszország és Magyarország az együttműködés komoly potenciálját gyűjtötte össze - jelentette ki az orosz elnök azon a Kremlben megrendezett csütörtöki ceremónián, amelyen mások mellett Konkoly Norbert, Magyarország új moszkvai nagykövete átnyújtotta neki megbízólevelét.

Áder János: Atomenergia nélkül nem lehet küzdeni a klímaváltozás ellen

Áder János véleménye alapján még nem mondhatunk le az atomenergiáról, csak a nap- és az atomenergia együttes használatával érhető el, hogy Magyarország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen - jelentette ki a köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.

Az urán – atombiztos energiaforrás

Napjainkban a nukleáris energia globális szerepe felértékelődik. Az atomerőművek gazdaságossága, a klímavédelem szempontjai és az ellátásbiztonság megkerülhetetlenné teszi a villamos energia termelésének ezt a módját. Az atomenergia ellenzői viszont az uránból rendelkezésre álló készletek véges volta miatt kétségbe vonják az atomenergetika szerepét a fenntartható energiaellátásban, illetve megkérdőjelezik az ellátásbiztonságot is. Nézzük a tényeket, amelyek rávilágítanak ezen aggodalmak alaptalanságára.

Válasz egy globális sorskérdésre

Az elmúlt időszakban hatványozottan szembesült a világ a globális éghajlatváltozás katasztrofális hatásaival. A világsajtó szalagcímei egyrészt a pokoli hőhullámok áldozatairól, a sarkok olvadó jégsapkájáról, aszályokról, apadó folyókról tudósítottak, másrészt viszont pusztító áradásokról számoltak be. A nem is olyan távoli jövőben alacsonyan fekvő országok és part menti városok kerülhetnek víz alá. Mindezek mellett a klímaváltozás súlyos egészségi kockázatot is jelent, számos területen eddig nem ismert új kártevők, kórokozók jelennek meg, és járványok fenyegetnek. Mindezek a klímaváltozás kísérőjelenségei, ha úgy tetszik, az ipari ...

Hat atomreaktor építését javasolja egy francia kormányjelentés

Egy Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter által megrendelt jelentés hat új EPR típusú francia atomreaktor építését szorgalmazza, számol be a Le Figaro a Les Echos értesülései alapján. Franciaország energiaellátásának 75 százalékát atomenergia adja, jelenleg 58 atomreaktor üzemel az országban.

Az atomenergia-termelés összhangban van az uniós klímapolitikával

Az európai klímapolitikával a nukleárisenergia-termelés inkább összhangban van, mintsem hogy ellentétben lenne vele – vélekedett Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Atomjövő

Hárfás Zsolt, energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, az atombiztos.blogstar.hu szerzőjének írása.

A zöld energia miatt az ezüst lehet a jövő legjobb befektetése

Rengeteg ezüstre lesz szüksége a világnak a zöld energiákra való átállás miatt a következő bő egy évtizedben, írja a Globalnewswire.

Valóra vált a szélenergia pártolóinak legrosszabb rémálma

Kilenc napja vannak szélenergia nélkül a britek, miután az időjárási körülmények megváltozása miatt, a szélturbinák többsége dolga végezetlenül álldogál - számolnak be arról energetikai portálok.

32 évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa

Harminckét évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása minden idők egyik legnagyobb és legvégzetesebb nukleáris balesetéhez vezetett. Megbecsülhetetlen, hogy pontosan hányan haltak meg összesen a balesetben, és a szennyeződés miatti szövődményekben.

Titokban megcsinálhatták az ingyen áramot adó reaktort

Fontos fejleményről érkeztek beszámolók az amerikai óriáscég, a Lockheed Martin (LM) háza tájáról. A főként az amerikai hadsereg beszállítójaként és repüléstechnológiai csúcsvállalatként ismert Lockheed, mellőzve a hírverést, szabadalmi védettséget kért és kapott fúziós atomreaktorának (CFR) technológiájára. Ha a fejlesztések lendülete nem törik meg, már jövőre érkezhetnek a kompakt áramtermelő egységek, és aztán az óriásrepülőket is mini-reaktorok energiája emelheti a levegőbe. A lakossági filléres áramról nem is beszélve.

Kína már nukleáris energiával fűti a lakásokat

A világ első, szénszállításra alkalmazott elektromos teherhajója után, Kína újabb energetikai ötlettel lepte meg a világot. Pekingben már kipróbálták a megoldást, melynek keretében nukleáris energiát használva állítanák elő a lakossági távfűtésnél használt meleg vizet. Az állami tulajdonban lévő nukleáris energiával foglalkozó vállalat közlése szerint, a kísérleti reaktor jól vizsgázott.

Egyre olcsóbb a tengeri szélfarmokkal termelt energia

Még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta a tengeri szélturbinákkal termelt energia árának zuhanása az Egyesült Királyságban. A britek ezzel újabb mérföldkőhöz érkeztek az energiafordulatban, méghozzá tengeri mérföldkőhöz. A vízre telepített offshore szélerőművek ugyanis olyan olcsón szolgáltatják a tiszta energiát, hogy a szél hamarosan kiütéses győzelmet arathat a nukleáris felett. Igaz, utóbbinak még mindig erősek az állásai, és könnyen lehet, hogy az energiaellátás hátországában még jó ideig ez a termelési mód uralja majd a terepet.

Csepreghy: Az atomenergiának ma nincs alternatívája

A mai technológiai tudás szerint az atomenergiának a belátható jövőben nem lesz alternatívája, arra pedig most választ kell adni, hogy mi lépjen a már működő paksi blokkok helyébe leállításuk után - hangsúlyozta az Ökopolisz Alapítvány szerdai budapesti rendezvényén a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Egyiptom is orosz kölcsönből épít atomerőművet

Oroszország 25 milliárd dollár kölcsönt nyújt Egyiptomnak egy atomerőmű építésére és annak működtetésére, derült ki az egyiptomi kormányközlönyből.

Tiltakoznak az unió miniatomprogramja miatt

Míg Németország 2022-ig az összes atomerőművét leállítja, addig az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint az uniós tagállamok többsége épp ellentétes irányba halad. A bizottság mini atomerőműveket építene, amiket közös finanszírozásból valósítana meg. Az uniós atomprogram megerősítése elősegítené az energiafüggőség csökkentését Oroszországtól és a szén-dioxid-kibocsátást, a környezetvédő szervezetek azonban Csernobillal és Fukushimával emlékeztetnek a atomenergia veszélyeire. Az Európai Bizottság visszautasította a decentralizált energiapolitika tervét, de a miniatom kérdésében nem állt a nyilvánosság elé.

Aszódi: Egyre több ország építhet atomerőművet

A következő évtizedekben egyre több ország használhat nukleáris energiát, miközben az Európai Unióban egy picit csökkenhet az atomerőművek áramtermelése – véli Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos szerint a 30 évvel ezelőtti csernobili tragédia a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott. 

Német nukleáris kutatóintézetre vethettek szemet a terroristák

A párizsi merényletek elsőszámú gyanúsítottjának, Salah Abdeslam brüsszeli lakásában állítólag megtalálták egy atomenergiával foglalkozó németországi kutatóintézet dokumentumait. A német titkosszolgálat tagad.

Atomreaktorból szélkerék a Hősök terén

Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívja fel az emberek figyelmét az atomenergia veszélyeire: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket rak ki a Hősök tere nagy, nyitott placcán. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutat, valamint arra, hogy a megújuló energiával sokkal biztonságosabban és olcsóbban fedezhetnénk az energiaszükségletünket.

A francia kormány időt adna az atomerőműveknek

Franciaország kész 10 évvel meghosszabbítani atomerőműveinek üzemidejét, nyilatkozta a francia energiaügyi miniszter. Ez azon nem változtat, hogy a lakossági ellátásban a nukleáris energia arányának 75-ről 50 százalékra kell csökkennie 2025-re.

Atomerőmű-darabokat gyártanak Budapest rejtett zugában

Budapesten, a Késmárk utcában készülhetnek az új paksi atomerőműblokkok turbináinak egyes részei. A Késmárk utcában van Európa legnagyobb, egyben a világ második legnagyobb turbinalapátgyára. A világ számos erőművében, például a dél-texasi atomerőműben és a lauswardi hőerőműben dolgoznak Magyarországon gyártott alkatrészek. Az Origo körülnézett a gyárban.

Ausztria is tiltakozik Paks II. miatt

Az Európai Bizottságnak írt állásfoglalásban jelezte az osztrák gazdasági minisztérium, hogy elfogadhatatlannak tartják Paks II.-t, mert szerintük az erőm hátrányos helyzetbe juttathatja a megújuló energiát termelőket.

Az atomenergia mellett áll az Európai Parlament

A Roszatom jobban teljesít

Oroszország atomenergia-ügynöksége (a Roszatom) több mint 8 százalékkal növelte a következő tíz évre szóló külföldi megrendeléseinek összértékét 2015 végére.

Japán lassan visszaáll atomhajtásra

Megnyitotta az utat a fukui kerületi bíróság két atomreaktor újraindítása előtt, miután december 24-én, csütörtökön megváltoztatta ezzel ellentétes korábbi döntését.

Irán orosz hitelből fizetheti az orosz reaktorokat

Moszkva két új atomreaktort építhet Iránban. Moszkva ötmilliárd dollárt adhat kölcsön Iránnak. Oroszország emellett vámcsökkentést vezethet be Iránnal szemben, és a két ország olyan monetáris megállapodást köthet, ami megkönnyíti az iráni rial rubelre váltását.

Aszódi: Atomenergia is kell a klímaváltozás ellen

A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb elemzése szerint továbbra is meghatározóak lesznek a világ energiatermelésében az atomerőművek – derült ki Aszódi Attila legújabb blogbejegyzéseiből. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy videót is közzétett, amiből kiderül, mi lehet az atomenergia szerepe a felmelegedés elleni harcban.

Megalapozatlannak tartják Paks II. környezeti hatástanulmányát

Az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott környezeti hatástanulmány nem foglalkozik behatóan a keletkező hulladékok kezelésével és a Duna hőterhelésével, így éppen a legfontosabb környezeti hatások maradnak tisztázatlanok, áll az Energiaklub Paks II. környezeti hatástanulmányáról készített véleményében.

Sok energiát spórolt meg tavaly Csehország

Csehország tavaly 20 százalékkal több áramot termelt, mint amennyit felhasznált, miközben a szénerőműveket zöldenergiára cserélik - közölte a prágai állami szabályozó hivatal.

Ömölhet az iráni olaj nyugatra

Irán beleegyezett atomprogramjának korlátozásába, ezért cserébe az országgal szemben lévő szankciókon is enyhítenek majd a nyugati hatalmak.

Az Alstom is beszállna a paksi építkezésbe

Az Alstom is szállítana turbinát Paks 2 számára, a fejlesztésbe pedig magyar cégeket is bevonnának. A francia cég egy orosz vegyesvállalatán keresztül szállítana, amelyben a Roszatom a többségi tulajdonos.

A PM kikéri a teljes tanulmányt Paks II-ről

A Párbeszéd Magyarországért közérdekű adatigénylés keretében kikéri a paksi bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatát.

Orbán: Mi legalább nem a németek pénzén élősködünk

Európának Orbán Viktor szerint egy új ipari forradalomra van szüksége ahhoz, hogy megálljon a lejtőn, a forradalomhoz pedig több atomenergia kell. A német nagykövet dicsérve bírálta Magyarországot, és segítséget ajánlott a megújuló energiák terén.

Pro és kontra a paksi bővítésről

Az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor 2014. január 14-én Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megállapodott Magyarország történetének legnagyobb és legdrágább beruházásáról, a paksi atomerőmű bővítéséről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek.

"Új hidegháborúról" írnak amerikai elemzők

"Új hidegháború" készül Európában, de az nem a katonai fölényről szól, hanem az energia-exportról – olvasható a The State elemzésében. Az amerikai portál szerint az Egyesült Államok jó úton halad affelé, hogy megtörje Európa orosz energiától való függőségét, azonban az orosz lobbi sem tétlen, ennek eredménye lehet a Paks2 beruházás is.

Siralmas állapotban van a világ legveszélyesebb atomtemetője

A világ első atomerőmű-balesetének helyszínén medencékben, silókban halmozódik az erősen sugárzó atomhulladék. Szivárgó lerakók, furcsa iszap és robbanásveszély: ez Sellafield Anglia északnyugati részén.

Fölösleges Paks II. az Energiaklub számításai szerint

Elegendő villanyáramot lehet termelni 2030-ig Magyarországon még akkor is, ha nem bővítjük a paksi atomerőművet. A szakpolitikai intézet szerint a megoldás a következő: okosabb, takarékosabb áramfogyasztás, hőszigetelt épületek, több megújuló energia, rugalmasabb áramhálózat.    

Európának is kellhet Paks

Jól járhatunk a paksi bővítéssel, ha jó technológiával, jó partnerrel és jó finanszírozással csináljuk, mert Európában pótolni kell majd a kieső áramtermelést. A nukleáris reaktorok és megújuló energiaforrások termelése is Kínában nő majd a legjobban. Drasztikus olajár-emelkedésre nem kell számítani, de az olajkitermelés jövőjét illetően sok a bizonytalanság.

Drága a szélenergia? Rosszul tudta

A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva egy friss összehasonlító energiapiaci elemzés szerint. Európában történelmi hagyomány nem beárazni az áramtermelés például egészségügyi hatásait.

Nem indítják újra a Fukusima 2-t

A helyi lakosság érzelmeire való tekintettel nem indítják újra a Fukusima Kettes (Fukushima Daini) atomerőművet Japánban. Az erőmű nem szenvedett komoly sérüléseket a 2011. márciusi földrengésben és szökőárban.

Újraindíthatja Japán az atomerőműveit

Kína bővítheti a román atomerőművet

Oroszországba érkezett a paksi atomvonat

Oroszországba szállították a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat – jelentette be az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hogy pontosan mikor történt a szállítás, nem részletezte.

Így váltanák ki az atomvonatot

Az ukrajnai katonai helyzet miatt nem lenne biztonságos Oroszországból az eddig megszokott módon, vonaton szállítani Paksra az atomerőmű működéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagot, Az Országos Atomenergia Hivatal ezért most a légi szállítás lehetőségeit vizsgálja.

Leállhat a paksi 2-es blokk

Egyelőre nincs remény, hogy őszig Ukrajnán keresztül ki lehessen juttatni az országból a 2003-as paksi reaktorbaleset során megsérült fűtőelem-kazettákat.

Idén is népszerűsítik Paks II.-t

Atomerőmű-bővítés: bizonytalanok a csehek

A Greenpeace behatolt a legrégebbi francia atomerőműbe

Új kockázatot jelentenek a régi atomerőművek

Egy atomerőmű ugyanúgy kisebb-nagyobb meghibásodásokat produkál az elöregedés miatt, mint egy 1970-es években gyártott Hajdu mosógép. A reaktorok legfontosabb berendezéseit nem lehet cserélni, de egyre több erőmű üzemidejét hosszabbítják meg Európában, ami növeli a kockázatokat. Nukleáris szakértők új módszerrel vennék rá az üzemeltetőket a lehető legnagyobb biztonság garantálására.

A paksi bővítés azonnal pénzbe kerül

Az orosz kormány jóváhagyta a paksi hitel tervezetét. A magyar fél a hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én. A 3,95 százalékos kamatot már az idén fizetni kell.

Megéri vagy sem az új atomerőmű?

Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre nem tudtak egyértelmű választ adni a Magyar Tudományos Akadémia kedden megrendezett paksibővítés-ügyi konferenciáján előadó szakértők.

Végül nálunk marad a paksi atomhulladék

A paksi bővítésről szóló egyezmény része, hogy az atomhulladékot Oroszországba szállítjuk, ahol 20 évig tárolják, majd visszahozzák Magyarországra. Ennyi idő alatt meg kellene építenünk egy olyan, véglegesnek szánt tárolóhelyet, amilyenből még egy sem üzemel a világon. Felmerült, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszországban újrafeldolgoznák, amit különösen indokolttá tenne, hogy az uránkészletek fogyóban vannak. Ám ez évi több tíz milliárd forintos többletköltséget jelentene a Paks II. üzemeltetésében.

Lengyelország két atomerőművet építene

Nagykoalíció ágyazott meg a paksi üzletnek

Egy 2007-ben titokban indított állami projekt volt az egyik korai előzménye annak az ügyletnek, amelyet Orbán Viktor kötött az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről. A szocialisták később a Fideszre támaszkodva készítették elő a beruházást, és ugyan ők nemzetközi pályázatot írtak volna ki, szerintük is világos volt, hogy az oroszoknak van a legnagyobb esélyük a munka elnyerésére.

Csehország elállhat az atomerőmű bővítésétől

Magyarország szeretne bekerülni a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségbe

A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár eszmét cserélt a megújulókkal kapcsolatos tapasztalatokról az abu-dzabi Fenntarthatósági Héten. Tárgyalásokat is folytatott, melyek eredménye, hogy tíz magyar diák ingyen tanulhat majd az Emírségekben. 

Szlovákiában is elcsíphet egy atomerőművet a Roszatom

Apátszentmihályban 2025 körül indíthatják a 10-12 milliárd eurós beruházást igénylő új erőmű próbaüzemét.

Románia magántőke nélkül bővíti az atomerűművét

A fukusimai erőműben radioaktív víz gyülemlett fel

A reaktorokat a baleset óta tengervízzel hűtik a fukusimai erőmű reaktorait. Mostanra több százezer tonna radioaktív víz gyűlt fel. A szakértők szerint idővel bele kell engedni az óceánba. A mérések szerint a környék talajvizében is nőtt a surgárzás.

Hány balatonnyi napelem kell Magyarországnak?

Ha energianövényekkel akarunk annyi áramot termelni, hogy egész Magyarországot ellássuk, akkor az ország több mint tizedét kellene beültetnünk. Új típusú energiaforrásokra feltétlenül szükségünk van, de számítsunk rá, hogy az erőművek örökre megváltoztatják a tájat – mondja a brit kormány energiaügyi főtanácsadója, aki arról is beszél, hogyan küzd az energiavámpírok ellen, és miért változtatta meg az életét az óraleolvasás.

Nincs megegyezés az iráni atomtárgyalásokon

Nagy reményekkel indult, eddig mégis kudarc a nagyhatalmak és Irán egyezkedése az iország atomprogramjáról. Az iráni elnök keménykedik, folytatás tíz nap múlva.

Orbán az EU legolcsóbb áramát ígérte a magyaroknak

A jelenlegi 40-ről 60-70 százalékra emelné Orbán Viktor az atomenergia részarányát a hazai energiatermelésben, amely eredményeként 4-5 év múlva Magyarországon lehet a legolcsóbb az áram az EU-ban.

Atomerőmű mellé építettem a házam

A parlament 2009-ben eldöntötte, hogy Magyarország a Paksi Atomerőmű 2032 és 2037 között elöregedő négy reaktora helyett két új, nagyobb teljesítményű blokkot építtet. Hogy kivel, arra tendert írnak majd ki. Az egyik nagy esélyesnek tűnő Roszatom már készül a lehetőségre. Az orosz állami óriásvállalat két vezetője, Kirill Komarov és Leos Tomicek a brünni Atomex atomenergetikai fórumon beszélt az Origónak többek között arról, hogy milyen finanszírozásban épít erőműveket, létezik-e abszolút biztonság, és hogy nálunk miért nem jöhet szóba annyi helyi beszállító, mint a cseheknél.

Újabb lék a fukusimai erőműben

Az üzemeltető szerint a sugárzás nem emelkedett, és a hibát kijavítják, ha jó lesz az időjárás. A japán boltokban ismét lehet fukusimai halat venni.

Románia tőzsdére vitte atomerőművét

A Nuclearelectrica energiatermelő vállalat 10 százalékos részvénycsomagjának mintegy 30 százalékát az Egyesült Államokból vásárolták meg befektetők. A román állam bevétele majdnem 19 milliárd forint. A részleges privatizációról Bukarest a Nemzetközi Valutaalappal állapodott meg.

Leállították Japán utolsó atomreaktorát

Másodszor marad nukleáris energia nélkül Japán a két és fél évvel ezelőtti fukusimai atomerőmű-baleset óta, helyi idő szerint vasárnap éjfélig egy rutinellenőrzésre leállítják a szigetország egyetlen üzemelő reaktorát.

Minden iráni atomlétesítményt a nemzetközi közösség fog felügyelni

Haszan Roháni szerint Irán atomprogramja mindig is békés célú volt, ezért minden nemzetközi kötelezettséget be fognak tartani, ennek értelmében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelheti az ország atomlétesítményeit.

Leállítják az utolsó két japán atomreaktort

Japán az utolsó két atomreaktorát is lekapcsolja ellenőrzés céljából. Az ország akár fél évig is atomenergia nélkül maradhat.

Fukusimában újabb katasztrófasorozattól tartanak

A 2011 óta legsúlyosabb üzemzavar miatt aggódik a japán atomipart felügyelő hivatal. A halászokat is elriasztották a hírek.

Folyamatosan szivárog a radioaktív víz a fukusimai erőműből

A japán hatóságok súlyosnak minősítették a helyzetet, mert körülbelül 300 tonna sugárszennyezett víz folyt ki a fukusimai erőmű egyik tartályából.

Néma gyilkossá válnak a német szénerőművek

Európában olcsóbb a szén, mint a földgáz, és mindig hozzáférhető, ellentétben az ingadozó kapacitású zöldenergiával. Németországnak nagyon kellenek a szénerőművek az atomenergia kiváltására. A légszennyezés azonban nem ismer határokat, és egész Európát sújtja.

Nem várhat Magyarország a szupererőművekre

Az elérhető legjobb atomtechnológiát akarja Magyarország megszerezni a paksi atomerőmű bővítésével, és elvileg az sem ellenkezne az uniós szabályokkal, ha az új blokkok egy-két évtizedig a beruházó - és nem a magyar állam - tulajdonában maradnának.

Kik fölözik le az évszázad magyar üzletét?

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Mit tenne hazánkkal egy piszkos bomba?

Kész kitelepítési tervek, gyorsan előteremthető szállítójárművek és csúcstechnológiás mérőműszerek védhetik meg a lakosságot egy nukleáris balesettől. Magyar kutatók segítségével fejlesztették ki a jövő katasztrófavédelmiseinek eszközeit. Még egy piszkos bomba felrobbantása esetén sem kell kétségbeesni.

Magyar beszállítókat keres az orosz atomcég

A nukleáris, a tradicionális és a megújuló energia területén megvalósítható együttműködési lehetőségekről tájékoztatták a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern képviselői a beszállítás iránt érdeklődő magyar vállalkozásokat.

Iránnak nem kell atombomba

Teheránnak nem atomfegyverre van szüksége, hanem megfizethető energiát szolgáltató nukleáris erőműre - szögezte le Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök hétfőn Beninben, nyugat-afrikai körútja első állomásán.

Meg kell mondani, mennyibe kerülne Paks II

Nyilvánosságra kell hoznia a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, hogy milyen hatástanulmányok, költségelemzések alapján tervezik egy vagy két újabb reaktorblokk felépítését. A Szekszárdi Városi Bíróság úgy döntött, hogy egy ilyen ügyben fontosabb a nyilvánosság, mint az üzleti érdekek.