Irán hajlandó lenne a külföldi urándúsításra

Manusher Mottaki iráni külügyminiszter megerősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának, hogy országa hajlandó lenne külföldi urándúsításra, a miniszter azonban utalt arra, hogy Iránnak is vannak feltételei a dúsítás helyszínével kapcsolatban.

Irán elfogadná a NAÜ ajánlatát

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy keddi tévéinterjúban kijelentette, hogy országa hajlandó elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlatát, mely szerint üzemanyagot kapna cserébe azért, hogy külföldön dúsítsa uránkészletét.

Műszaki hiba miatt volt vészleállás egy orosz atomerőműben: nem nőtt a sugárzás

A gőzgenerátor csöveinek szivárgása miatt vészleállás volt vasárnap délelőtt egy orosz atomerőműben. Az erőművet felügyelő állami cég szerint a technikai hiba miatt nem nőtt a környéken a háttérsugárzás, a hibát pedig körülbelül négy nap alatt ki tudják javítani.

Csúcsot döntött a paksi erőmű

Tavaly rekordot ért el a Paksi Atomerőmű, ahogy azt december végén a cég igazgatója megígérte.

Csukott szemmel bólintottak rá a paksi bővítésre

Úgy szavazta meg márciusban az Országgyűlés a paksi bővítést, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tartott be korábbi ígéreteiből: nem tartott népszavazást a bővítésről, többen vitatják, hogy minden részletre kiterjedő háttéranyagokkal segítették volna a döntés meghozatalát és elmaradt a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával lefolytatott vita is. A kormány félinformációkra alapozva állt elő a paksi bővítést kőbe véső javaslatával, a beruházást legjobban támogató képviselők pedig azért ködösítettek, nehogy összezavarják a többieket.

A francia atomreaktorok közel harmada áll

Öt atombombányi plutónium került elő egy francia laborból

A korábban bejelentetthez képest ötször több plutóniumot tároltak egy dél-franciaországi kutatóközpont laboratóriumában - derült ki a felszámolást megelőző leltározás alatt. A Greenpeace szerint ez a plutóniummennyiség öt atombomba előállítására elegendő. A létesítményért felelős bizottság szerint az anyag semmilyen veszélyt sem jelentett. A plutóniumot már nyáron megtalálták, de a bizottság októberig várt az eset bejelentésével. A késlekedés esetleges következményeiről az ügyészség dönt.

Két hetet adott Iránnak Obama

Nem hoztak áttörést, de pozitív hangulatban zajlottak az iráni atomprogramról szóló csütörtöki nemzetközi tárgyalások. Az iráni tárgyalók szerint konstruktív volt a légkör, Barack Obama amerikai elnök azonban jelezte: nincs kedve sokáig jártatni a száját.

Izmosabb lesz a paksi erőmű, olcsóbbá válik a termelés

Elkészül az év végéig a paksi atomerőmű utolsó blokkjának teljesítménynövelő beruházása is, ezzel az erőmű négy blokkjának teljesítménye 8 százalékkal összesen 2000 megawattra nő. Az összesen 4,8 milliárd forintos projekt eredményeként csökkenni fog az áramtermelés költsége.

Újabb két blokkot építenek Temelínben

A cseh CEZ villamos művek hétfőn pályázatot hirdetett a temelíni atomerőmű bővítésére. A cég szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a pályázaton európai vállalatok vesznek majd részt.

Önerőből bővíthetné a paksi erőművet az MVM

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) mai pénzügyi lehetőségeiből kiindulva feltételezhető, hogy a cégcsoportnak a következő években lesz olyan pénzügyi ereje, hogy a paksi atomerőmű-bővítést meg tudja valósítani állami hitel és pénzforrások igénylése nélkül, legfeljebb nem fizet majd osztalékot - mondta Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója.

Üzemzavarrá minősítették a Pakson történt balesetet

A Paksi Atomerőműben hétfőn karbantartás közben a földre zuhant egy felaktiválódott mérőlánc. A balesetben senki sem sérült meg, a történteket kedden üzemzavarrá minősítették. Az esetről személyesen kért tájékoztatást a helyszínen Bajnai Gordon miniszterelnök.

Biankó billiók

A parlamenti képviselők szokatlan egységben támogatták az elképzelést: bővíteni kell az atomerőművet Pakson. Vajon miért felejtettek el arról beszélni, hogy az ehhez szükséges hatmilliárd eurót kinek kell majd állnia? 

A Greenpeace ellen kémkedett a francia energiaóriás

Az atomerőműveket ellenző Greenpeace környezetvédő szervezet számítógépeibe próbáltak betörni a gyanú szerint a francia EDF energiaipari vállalt biztonsági vezetői, illetve az általuk megbízott nyomozók. Az állami tulajdonú óriáscég 58 atomreaktort üzemeltet Franciaországban, így állandó céltáblája a Greenpeace kampányainak.

Atomerőmű épülhet Erdélyben

A parlament benne van a paksi bővítésben

Leváltották a Paksi Atomerőmű vezetését

Menesztette a Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlése a cég vezérigazgatóját, igazgatóságát és felügyelőbizottságát is. Az erőmű új vezetője Süli János, korábbi üzemviteli igazgató lett.

Reménykedik az új nukleáris blokkban Molnár Csaba

Molnár Csaba energiaügyi miniszter reméli, hogy tavasszal a parlament megszavazza az új nukleáris termelőkapacitás kiépítését Magyarországon. A kormány számításai szerint 1000 megawatt kapacitás beruházás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerülne.

Máris eldöntené az atomkérdést a kormány

Még ebben a félévben eldöntené a kormány a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdését: az elvi felhatalmazásról szóló határozati javaslatot pénteken nyújtották be a parlamentnek. Korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő még azt mondta, erről a kérdésről népszavazáson kell dönteni.

Molnár Károly: Legkorábban 2020-ban lehet új atomerőmű

2020-ban helyezhetik üzembe legkorábban Pakson a tervezett két új atomerőművi blokkot - közölte Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A politikus szerint az új blokkok műszaki előkészítésében jelentős hazai szellemi erőnek kell részt vennie.

Rosszkor, rossz helyen

Gyurcsány Ferenc a kormány nevében felkérte az országgyűlést egy Magyarország atomerőmű-kapacitását megkétszerező döntés előkészítésére és meghozatalára. Jó ötlet-e ez általában? Szükség lesz-e hazánkban atomenergiára a XXI. század első évtizedeiben? Miért most beszélt minderről a miniszterelnök?

Újra előtérben az atomenergia

Az atomenergia energetikai alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről kezdődik január végén beszélgetéssorozat, a Merlin Színház kávézójában Budapesten - tájékoztatott a szervezők nevében a TIT Stúdió Egyesület.

Nincs EdF - British Energy frigy

Csütörtökön még minden rendben levőnek tűnt, de péntekre kútba esett az üzlet: a francia Électricité de France (EdF) áramtermelő- és szolgáltató vállalat bejelentette, hogy mégsem veszi meg a British Energy Plc-t. A British Energy üzemeltet nyolcat Nagy-Britannia kilenc atomerőműve közül, a brit áramtermelés egyötödét adja. Az EdF visszalépésével egyelőre romba dőltek a brit kormány atomerőmű-építési tervei.

Népszerű az atomenergia régiónkban

Közép-Európában jóval népszerűbb az atomenergia, mint nyugaton, de a nukleáris energiatermelő kapacitások növelése igen drága, és ilyen célra a nyugati-európai bankok esetenként megtagadják a hitelezést, áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban kiadott elemzésében.

Bush: Jogos Irán igénye az atomenergiára

Az amerikai elnök hétfőn engedékenyen beszélt Irán nukleáris tevékenységéről. Eközben Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette, hogy London befagyasztja a legnagyobb iráni bank kinnlevőségeit.

Szabó szerint bővíteni kell az atomerőművet

Az atomenergiával Magyarországnak számolnia kell a jövőben is -  mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Kifejtette: a klímavédelem felértékelődésével a szén-dioxid kibocsátással nem vagy csak kis mértékben járó energiatermelési módok egyre inkább előtérbe kerülnek, és ide tartozik a nukleáris energia is.

Atomerőműről szavaztatná a népet Fodor

Új atomerőmű építéséről népszavazáson kell dönteniük az embereknek Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint. Az atomenergia jövője is van olyan fontosságú ügy, amibe az embereket be kell vonni - mondta a miniszter egy energiapolitikai konferencián.

Atomenergia ellen tüntettek Franciaországban

Újabb atomerőművek építése ellen tiltakoztak több francia nagyvárosban szombaton. A demonstrálók az atomenergia helyett a megújuló energiaforrások fejlesztését sürgetik.

Irán nem törődik az ENSZ büntetéseivel

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerint a Nyugatnak bele kell törődnie, hogy együtt kell élnie az atomenergiát hasznosító Iránnal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának büntetőintézkedéseket elrendelő határozatát papírfecninek nevezte, és azt mondta, hogy az azt elfogadó országok vezetői utólag majd megbánják döntésüket.

Sürgeti a kormány az atomtemetőt

Gyorsítani szeretné a Bátaapátiba tervezett nukleáris hulladéktároló engedélyezési eljárását a kormány. Egy előterjesztés kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a projektet, így a tárolóval kapcsolatos esetleges bírósági eljárás időigénye is lerövidülne. A gyorsításra azért van szükség, mert a paksi ideiglenes tároló jövőre megtelik, és a tervezett létesítmény megépítéséig a jelenlegi ütem szerint 3 milliárdért kellene átmeneti tárolót építeni.

Atomenergia - zöld energia

A szénerőműveket atomerőművekkel kiváltva csökkenteni lehetne a felmelegedést okozó széndioxid kibocsátást. Azonban Csernobil óta kevesen hiszik, hogy az atomenergia zöld volna.

Szorult helyzetben makacskodik az atomvitában Irán

Keddre ígért választ Irán arra a nyár eleji amerikai-európai közös javaslatra, amely az iráni atomprogram leállításáért cserébe gazdasági engedményeket helyez kilátásba Teherán számára. Irán minden jel szerint ragaszkodik majd eddigi álláspontjához, miszerint minden országnak joga van a békés atomenergiához, és nem hagy fel urándúsító tevékenységével. Ebben az esetben azonban ENSZ-szankciók fenyegetik Teheránt, aminek már a korábban engedékenyebb orosz és kínai vezetés sem állná útját.

Putyin szerint joga van Iránnak az atomhoz

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Iránnak is joga van a csúcstechnológiák használatához, mint minden más államnak. Putyin szerint így Irán is használhat atomenergiát, ha azt olyan módon teszi, hogy nem kelt aggodalmat a nemzetközi közösségben. Az iráni politikai vezetés kijelentette: az ország nem hajt fejet.

Irán visszafoghatja urándúsítását

A New York Times értesülései szerint Irán mérsékli urándúsító tevékenységét. A lap szerint Teherán ezzel akar újabb tárgyalásokat kezdeményezni atomenergiai fejlesztéseiről.

Paks nélkül drágábban adnák az áramot

Magyarországon az átlagosnál nagyobb ugyan az atomenergia elfogadottsága, de a biztonsággal összefüggő társadalmi érzékenység az elmúlt 20 évben sok nyugati országban megakadályozta a nukleáris erőművek térnyerését. A hagyományos energiaellátás utóbbi időben tapasztalható bizonytalanságai és a felgyorsulni látszó klimatikus változások azonban az atomenergia reneszánszát eredményezhetik.

Csernobil - 20 év után

A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.

Ámon Ada: eloszlatjuk az atomenergiával kapcsolatos téveszméket

1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben; a katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. A katasztrófa 20. évfordulója alkalmából az [origo] vendége volt Ámon Ada, az Energia Klub vezetője.

Hozzászólások az atomenergiához

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére. Várjuk Olvasóink véleményét a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

Hosszú távon az atomenergia a megoldás

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére. Várjuk Olvasóink véleményét a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

Atomenergia helyett napenergia?

Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?

A kiközösített India atomprogramját segíti az USA

Az atomenergia polgári hasznosításához nyújt segítséget az USA Indiának. Az erről szóló egyezményt csütörtökön véglegesítette George Bush amerikai elnök és Manmohan Szingh indiai kormányfő. Az atomsorompó-szerződéshez nem csatlakozott Indiának egyetlen ország sem szállít nukleáris technológiát, amióta 1998-ban kiderült, atomfegyvert fejlesztett.

A háború a levegőben lóg az iráni bloggerek szerint

Politikai spekuláció, értelmetlen erőfitogtatás - a BBC által átbogarászott iráni internetes naplók szerzőinek egy része szerint ez áll Teherán és a nyugati hatalmak atomvitájának hátterében, aminek elmérgesedéséért elsősorban az iráni politikai vezetést hibáztatják. Másik részük úgy véli, Iránnak is joga van atomenergiához, sőt nukleáris fegyverekhez is. A jelek szerint igazából csak egy dologban értenek egyet: a háború a levegőben lóg. Ezt a félelmüket a legújabb fejlemények is erősíthetik, Irán ugyanis bejelentette, hogy ha ügye az ENSZ BT elé kerül, az a diplomácia végét jelenti.

Az energiaügyi biztos az atom mellett van

Az atomenergia szükségessége mellett érvelt Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa. Eközben az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztriára nagy nyomás nehezedik a zöldek részéről, akik remélik, kormányuk kezdeményezi az európai atomerőművek fokozatos bezárását.

A magyarok többsége atomenergia-párti

Legkevésbé a magyarok és a svédek, a leginkább pedig az osztrákok utasítják el az atomerőműveket - írja a Népszabadság egy európai uniós felmérés alapján.

Kemény alkudozások a német koalíciós tárgyalásokon

Kemény alkudozások jellemzik a német nagykoalíciós tárgyalások végső szakaszát: bár a tárgyalások helyszínén napvilágot látott már egy száz oldalas megállapodás-tervezet, létfontosságú kérdésekben - költségvetés, államháztartási deficit, adók, munkapiac, atomenergia - még mindig nem tudtak megegyezni a konzervatív pártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) csúcsképviselői a csütörtöki éjszakába nyúló tárgyalásokon.

Budapestre jött 2005 Béke Nobel-díjasa

Hétfőn Magyarországra látogat az idei Béke Nobel-díjas, Mohamed el-Baradei, aki az atomenergia békés felhasználásért folytatott küzdelmével érdemelte ki az elismerést. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója Sólyom László köztársasági elnök meghívására érkezett.

Az atomenergia békés felhasználásáért kapják idén a Nobel-békedíjat

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) és annak vezetőjének, Mohamed ElBaradei-nek ítélték oda idén a Nobel-békedíjat, mert munkásságukkal régóta küzdenek az atomenergia katonai célú felhasználása ellen.

A békés atomenergiáért járt a Nobel-békedíj

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és annak vezetője, Mohamed el-Baradei kapta megosztva a 2005-ös Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint az atomenergia békés és biztonságos felhasználásának elősegítése és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása miatt kapták a díjat, amelyet 199 jelölt közül nyertek el.

Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Mégsem lesz zöld-konzervatív koalíció Németországban

A német környezetvédők nem akarnak tovább tárgyalni a választásokon győztes konzervatív pártokkal. A zöldek szerint a  különbségek rendkívül nagyok a felek között, és a konzervatív pártok nem mutattak hajlandóságot programpontjaik felülvizsgálatára. Az egyik ellentét, hogy a környezetvédők folytatni kívánják az atomenergia kivonását az ország energiamérlegéből, míg a konzervatívok az atomerőművek működési tartamának meghosszabbítása mellett vannak.