asztrofizika

címke rss
Távoli ritka bolygórendszert térképeztek fel magyar kutatók

Távoli ritka bolygórendszert térképeztek fel magyar kutatók

Hat planétából álló ritka bolygórendszert térképeztek fel a csillagászok az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygókutató Cheops-űrtávcsövének adatait is felhasználva, magyar kutatók közreműködésével.

Matematikusok 12.000 új megoldást találtak a megoldhatatlan 3-test problémára

Tudomány2023.09.22, 13:36

Annak kiszámítása, hogy 3 dolog hogyan kering egymás körül közismerten nehéz - de egy új tanulmány 12.000 új módot talált a megoldására. A háromtest-probléma a fizika és matematika egyik rejtélye, és egy példa arra, hogy a természet világa milyen komplex. - írja a Live Science magazin.

Szép magyar eredmények születtek a nemzetközi csillagászati diákolimpián

Tudomány2023.08.21, 15:53

Eredményesen szerepelt a magyar csapat a 16. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián, amit augusztus 10. és 20. között Lengyelországban rendeztek meg ötvenkét ország csapatainak részvételével - közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.

A valaha észlelt legnagyobb kozmikus robbanást figyelték meg

Tudomány2023.05.12, 19:41

A valaha látott legnagyobb kozmikus robbanást rögzíthették csillagászok. A Naprendszer méretének százszorosát elérő tűzgömb a tudósok szerint egy szupermasszív fekete lyuk által beszippantott hatalmas gázfelhő miatt keletkezhetett - számolt be a felfedezésről pénteken a The Guardian online kiadása.

Döbbenetes felfedezés: máris elkezdődött a Tejútrendszer és az Androméda galaxis ütközése

Tudomány2023.04.21, 15:31

A hozzánk legközelebb fekvő extragalaxisról, az Andromédáról már régebb óta ismert, hogy igen nagy sebességgel közeledik a saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer felé. Az Androméda-galaxis másodpercenként 270 kilométerrel, vagyis mintegy 1millió kilométer per órás sebességgel, azaz a fénysebesség ezredrészével száguld az irányunkba. Mivel az Androméda tőlünk mért távolsága 2,5 millió fényév, az irányadó számítások alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a két galaxis összeütközésére csak a távoli jövőben, nagyjából hárommilliárd év múlva fog sor kerülni. A számításoknál azonban nem vették figyelembe a galaxisokat körülölelő kozmikuus ...

Sötét anyagból álló bolygókkal lehet tele a világegyetem

Tudomány2023.04.16, 12:45

Hamarosan olyan bolygókat észlelhetünk, amelyek sötét anyagból épülnek fel – állítja egy elismert fizikus.

Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

Life.hu2023.03.12, 16:26

10 évesen veszítette el édesapját Ronald Mallett, akit HG Wells regényei és Einstein tudományos munkái inspiráltak arra, hogy elméleti fizikus legyen, és egész életét rááldozza arra, hogy időgépet építsen.

Rejtélyes, az ősrobbanás után keletkezett galaxist találtak

Tudomány2023.03.11, 14:32

Olyan ősi és hatalmas galaxisokat fedezett fel a James Webb űrteleszkóp, amelyeknek a jelenlegi kozmológiai elmélet szerint nem lett volna szabad létezniük. Az ősrobbanás után mindössze 500-700 millió évvel született néhai galaxisok majdnem akkorák voltak, mint a mi Tejútrendszerünk.

Titokzatos galaxist fedeztek fel

Tudomány2023.03.07, 14:49

Úgy tűnik, hogy kínai kutatók sötét anyagból álló galaxist találtak a közeli univerzumban. A felfedezésről szóló tanulmányt a The Astrophysical Journal Letters Magazinban publikálták.

Halálra ítélt rejtélyes objektum bukkant fel Tejútrendszer központjában

Tudomány2023.02.28, 16:55

A Tejútrendszer közepén található 4,6 millió naptömegű Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuk körül számos csillag és néhány egészen különleges égitest kering, köztük a titokzatos X7 jelű objektum. Egy friss kutatás szerint azonban igen valószínű, hogy a rejtélyes X7 már nem sokáig fog létezni, mert 15 éven belül a galaxis centrumában rejtőző Sagittarius A* fel fogja falni.

Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Tudomány2023.02.20, 20:26

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

Elképesztő nukleáris robbanás volt az űrben

Tudomány2023.01.27, 13:56

1181-ben kínai és japán csillagászok feljegyezték, hogy egy új, ragyogó „vendégcsillag" tűnt fel az égbolton. A rendkívül fényes égi jelenség a korabeli leírások alapján a Cassiopeia csillagképben lobbanhatott fel, és 840 éve egyszerűen nyoma veszett. Csak 2021-ben sikerült beazonosítani az egykor felrobbant szupernóva maradványát, és az új nyomkövető megfigyelések valami egészen szokatlan, furcsa dolgot tártak fel.

Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai

Tudomány2023.01.09, 10:06

Az észlelőcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlődése, mindenekelőtt az egyre nagyobb teljesítményű földi teleszkópok illetve űrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekből mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.

Csillagot kapott az MTVA és az egyik műsora

Tévé2022.12.07, 14:31

A Tejútrendszer két egymás körül keringő csillaga viseli a „Jézus és az MTVA" nevet. Köszönhető ez Raffai Péter asztrofizikusnak, aki a Duna ősi mesterségeket bemutató Jézus és... című műsor, szombati adásának szereplője lesz, melyről korábban az Origónak is mesélt Mező Misi. A 16:20-tól látható Jézus és a tudós című rész a tudomány és a hit viszonyát mutatja be. 

Rangos díjjal tüntették ki a Tejútrendszer forradalmi jellegű 3D-s feltérképezését

Tudomány2022.11.14, 17:59

A galaxisunk legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképét készítő Gaia űrtávcső munkájáért felelős konzorcium kapja a 2023-as Lancelot M. Berkeley - New York Community Trust "Érdemes Munka a Csillagászatban" Díját.

Itt vannak a James Webb űrtávcsővel készített első lenyűgöző magyar űrfotók

Tudomány2022.08.11, 16:18

A magyar tudománytörténet fontos mérföldköve, hogy az évszázad egyik legjelentősebb űrkutatási vállalkozásaként pályára állított James Webb űrtávcsővel megszülettek a legelső magyar asztrofotók, amelyeket Detre Hunor Örs és Gáspár András csillagászok jegyeznek. Négy asztrofotót Detre Hunor Örs a James Webb űrteleszkóp egyik fejlesztője, a Max Planck Intézet, az Európai Űrügynökség és a NASA által egyaránt elismert magyar szakember, egy felvételt pedig Gáspár András, a MIRI csoport másik magyar kutatója, az Arizonai Egyetem munkatársa készített. A komoly tudományos értékkel rendelkező lenyűgöző felvételeket a szerzők szíves hozzájáruulásával ...

Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből

Tudomány2022.07.21, 18:02

Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.

Itt vannak az első fantasztikus James Webb-fotók az univerzum mélységeiről

Tudomány2022.07.12, 23:16

A NASA új, 10 milliárd dolláros űrteleszkópja lenyűgöző képeket készített egy "csillagóvodáról" és egy különleges galaxisok közötti "kozmikus táncról". A James Webb űrtávcső első felvételeit ma, kedden mutatták be a nagyközönség számára ezzel is jelezve, hogy az űrobszervatórium készen áll a tudományos kutatómunka megkezdésére. Az elmúlt hónapokban a szakemberek elvégezték az űrteleszkóp igen bonyolult beállítási munkálatait, és a James Webb űrtávcső tesztelését. A híres Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrobszervatórium a csillagászok illetve az asztrofizikusok várakozása szerint legalább az elkövetkező 20 évben megghatározó ...

Rekordsebességgel növekvő fekete lyukat találtak a csillagászok

Tudomány2022.06.15, 18:53

Az elmúlt kilencmilliárd év leggyorsabban növekvő fekete lyukát fedezte fel egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi tudóscsoport - közölte az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szerdán.

Így pusztulhat ki az élet a Földön

Tudomány2022.05.09, 17:49

Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.

Megtalálták a világegyetem legelső csillagait

Tudomány2022.04.08, 00:07

A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik az Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat csütörtökön.

Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold

Tudomány2022.03.01, 01:18

A Hold  többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött  be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú.  Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.

A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő

Tudomány2022.02.22, 17:27

Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.

Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak

Tudomány2022.02.20, 20:24

Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.

Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az űrben, ami az útjukba kerül

Tudomány2022.02.09, 23:24

A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.

Hatalmas robbanás lesz az űrben idén

Tudomány2022.01.21, 20:33

Larry Molnar, a Calvin College asztrofizikus professzora és kollégái az Apache Point Obszervatóriumból (Karen Kinemuchi), valamint a Wyomingi Egyetemről olyan különleges, a szupernóvák felragyogáshoz hasonló kozmikus esemény idei bekövetkezését jósolják az éjszakai égbolton, amely szabad szemmel is jól látható lesz a Hattyú csillagképben.

Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait

Tudomány2022.01.07, 18:51

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.

Egy fiatal magyar fizikus és csillagász, aki kutatótársaival együtt történelmet ír

Tudomány2022.01.04, 20:38

Detre Örs Hunor még friss diplomásként, 2008-ban került a világhírű heidelbergi Max Planck Intézetbe, ahol rövid időn belül ő lett a James Webb-űrtávcsövet (JWST) fejlesztő csapat, napjaink legnagyobb űrkutatási vállalkozásának az egyik vezető fejlesztője. A fiatal magyar tudóst talán a családi háttere is eleve erre a nem mindennapi feladatra teremtette. Nagyapja, Detre László akadémikus, aki a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen többek között Albert Einsteintől és Max Plancktól tanulta az elméleti fizikát, a változócsillagok kutatásának nemzetközi hírű szaktekintélye, nagyanyja, Balázs Júlia pedig az első magyar női kutatócsillagász vvolt. ...

A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny

Tudomány2021.12.02, 23:35

A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany

Tudomány2021.11.16, 22:50

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Tudomány2021.11.06, 14:49

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért

Tudomány2021.10.11, 20:06

Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az ősrobbanás után háromszázezer évig létező nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Tudomány2021.09.10, 21:18

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés

Tudomány2021.09.04, 12:23

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Tudomány2021.08.25, 02:33

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak

Tudomány2021.07.30, 19:42

A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

Tudomány2021.06.29, 19:18

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban

Tudomány2021.06.18, 15:33

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.

Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?

Tudomány2021.05.19, 21:40

A földönkívüli intelligens élet nyomait kereső SETI-program kutatói biztosak benne, hogy csak idő kérdése, míg felfedezünk egy olyan, a kozmoszból érkező jelet, ami azt bizonyítja, hogy létezik máshol is a magasan fejlett intelligencia. De mi történne, ha valóban észlelnénk egy távoli civilizáció jeleit? Létezik-e, és ha igen, mi a protokoll erre az egyelőre még hipotetikus esetre?

Titokzatos jeleket fogott az univerzumból egy űrteleszkóp

Tudomány2021.05.07, 20:05

Egy nemzetközi kutatócsoport távoli kozmikus gázfelhőből érkező rejtélyes „szívverést" észlelt, amely úgy tűnik, hogy szoros kapcsolatban áll egy szomszédos fekete lyukkal. A kutatási eredményeket Jian Li és Diego F. Torres professzor publikálta a Nature Astronomy magazinban.

Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben

Tudomány2021.04.21, 23:02

Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold

Tudomány2021.03.22, 17:32

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Balázs Béla

Tudomány2021.03.06, 19:21

Életének 86. évében meghalt Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja - közölte a család az MTI-vel szombaton.

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

Tudomány2020.11.13, 22:00

Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

Tudomány2020.10.30, 17:40

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Szép magyar siker a nemzetközi csillagászati olimpián

Tudomány2020.10.23, 18:14

Eddigi legjobb összesített helyezését érte el a magyar csapat a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián - közölte a Tudományos Olimpikonok főszerkesztője, Békés Gáspár pénteken az MTI-vel.

Előző
  • 1
  • 2
Következő