asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az eddigi legkülönlegesebb élőlény: már publikusak a részletes információk
Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élőlény az élet szempontjából alapvető kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életről, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA
Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetőségéhez közeli.
Először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Először figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkőnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelű exobolygónál került sor. Az égitest átmérője 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
Idegen világok: ilyen, amikor kétezer fok van egy bolygó felszínén
Folyamatosan izzásban lehetnek a felszíni kőzetei a CoRoT-7b jelű, Naprendszeren kívüli planétának, amely igen közel kering csillagához. A 2000 Celsius-fok körüli hőmérsékletű felszínén folyamatosan törnek ki a kisebb tűzhányók az égitestről készült látványos fantáziarajzon.
Különleges életközösséget fedeztek fel a földkéreg mélyén
Földünkön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkőzik az élet. Jól bizonyítja ezt egy új felfedezés: az óceáni kéreg legmélyebben fekvő rétegében először bukkantak mikroszkopikus életre.
A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó
Első alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Az eddigi legjobb hely a marsi élet keresésére - kép
Meleg víz, illetve vízgőz szivárgott felfelé a felszín alól egykor a Mars egyik tűzhányójának lejtőjén. Az új mérések alapján a Nili Patera nevű vulkán oldala ideális hely lehet életnyomok kereséséhez.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- Címkefelhő »
Folyékony víz szivárgásának nyomait észlelte a marsjáró
A Spirit amerikai marsjáró új megfigyelései alapján az egykor a Mars felszínére rakódott hóból vagy jégből oldatok szivárogtak lefelé. A folyamat a könnyebben oldódó vas-szulfátokat mélyebbre szállította, míg a hematitot, gipszet és szilcium-dioxidot a felszín közelében hagyta.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Másodszor találtak jeget és szerves anyagot egy kisbolygón
Vízjeget és szerves molekulákat is találtak a Cybele kisbolygó felszínén, korábban a Themis esetében azonosítottak hasonló összetevőket. Jelenlétük arra utal, hogy a kisbolygók becsapódásaikkal sok fontos összetevőt szállíthattak az ősi Földre, amelyek elősegíthették az élet keletkezését.
Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Már jövő tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövő tavasszal felfedezhetik az első olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esőről szóló elmélet
A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös eső körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esőcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelőre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.
Milyen lehet a földön kívüli élet?
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?
Friss jeget találtak a Marson - kép
Egyre több helyen találnak vízjeget a vörös bolygón. Egy néhány évvel ezelőtt keletkezett kráter ott is jeget hantolt a felszínre, ahol korábban ilyet nem vártak.
Földhöz és Szaturnuszhoz hasonló bolygókat fedeztek fel
A NASA Kepler-űrtávcsövével először sikerült olyan bolygórendszert felfedezni, amelyben két bolygó is elhalad központi csillaga előtt. A planéták a Szaturnuszhoz hasonlítanak, és az adatok arra utalnak, hogy a rendszerhez egy másfél Föld-átmérőjű bolygó is tartozik.
Lehetséges ősmaradvány-lelőhelyet azonosítottak a Marson
Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Éppen lakható exobolygót találtak
A földinél tízszer sűrűbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külső határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelű égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínűnek tűnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Újabb fontos marsi víznyomokat találtak
Újabb egykori víznyomokat találtak a Marson, ezúttal az északi féltekén. A bolygó magas szélességű területein lerakódott jeges porréteg olvadásakor keletkezett folyásnyomokat is azonosítottak. Egyre több helyen találkozni a víz nyomaival a Mars fejlődéstörténete során.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vízfolyás
- Címkefelhő »
Újabb izgalmas lyukat találtak a Mars felszínén - kép
A Kaliforniában található Evergreen középiskola diákjai a Mars Odyssey-űrszonda felvételein újabb potenciális barlangot találtak a Marson. A kép készítését egy tanulóknak szóló felhívás keretében maguk a fiatalok kérték a NASA-tól.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- barlangok
- Címkefelhő »
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.
Meleg és nedves Mars: végre megtalálták a rég keresett ásványokat
Vulkáni törmelék, amelyet folyékony víz járt át, majd karbonátásványok csapódtak ki belőle: egy négy évvel ezelőtti mérés elemzése alapján sikerült rég keresett anyagok nyomára bukkanni a Marson. A felismerés tovább bonyolítja a Gusev-kráter fejlődéstörténetét, és megerősíti: folyékony víz is volt a térségben.
Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?
A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?
Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón
Először sikerült biztosan kimutatni vízjeget és szerves anyagot egy kisbolygó felszínén. A megfigyelés segít annak megértésében, honnan származhat a földi világtenger vize, valamint a bolygónkra hulló meteoritok szervesanyag-tartalma. A felfedezés fontos lépés az élet keletkezéséhez szükséges összetevők űrbeli eloszlásának megismeréséhez.
Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben. Ezzel az élet szempontjából kedvező helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínéről. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
Új képek lehetséges marslakókról
Nagyon közel állunk annak végső bizonyításához, hogy élet van, illetve volt a Marson - mondta David S. McKay (NASA JSC), a marsi eredetű meteoritok egyik szakértője. McKay és munkatársai újabb eredményekkel álltak elő: a szerintük életnyomokat hordozó meteoritok száma háromra emelkedett, és a modern műszerek révén a megfigyelések pontossága is javult. A kutatók egy része szerint az egykori marsi élet felfedezésének küszöbén állunk - mások továbbra is kételkednek, és keveslik a bizonyítékokat.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- élet a Marson
- Címkefelhő »
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésű, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Jöhet az idegen Földek felfedezése
A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-űrtávcső első eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden műszere a tervezettnek megfelelően üzemel.
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
Az Avatar című filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai műszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni őket, de a 2014-ben startoló új űrteleszkóp már képes lesz erre.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Avatar
- Címkefelhő »
Víz lehet a Föld egyik távoli testvérén
Újabb izgalmas fejlemény a Föld testvérei utáni vadászatban: olyan bolygót találtak a Naprendszeren kívül, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Bár a nagy meleg miatt ez kellemetlen környezet lenne a földi élet számára, a "legkeményebb" faj talán képes lenne elviselni.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Szuperföldeket találtak Naphoz hasonló csillagok körül
Bolygónk nagytestvéreit azonosították Napunkhoz hasonló csillagok körül. Bár az úgynevezett szuperföldek nagyobbak a Földnél, elvileg jobb körülményeket biztosíthatnak az élet számára, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták. A felfedezés tovább erősíti a nézetet, amely szerint a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták gyakoriak lehetnek a Világegyetemben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Újabb fotók távoli bolygókról
A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók kutatása a csillagászat egyik leggyorsabban fejlődő területe. E sorok írásakor összesen 358 ilyen égitestet ismernek. Az elmúlt héten több távoli bolygó közvetlen megörökítését is bejelentették.
Először fotóztak bolygójelöltet Naphoz hasonló csillag körül
A japán Subaru-távcsővel először sikerült közvetlenül megörökíteni egy bolygójelölt objektumot egy Naphoz hasonló csillag körül.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezőbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelű meteoritban lévő magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végző kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentős változáson megy kereszül napjainkban. Elsősorban a Phoenix-űrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Aminosavakat is gyárthattak a felvillanó meteorok
Egy új kísérlet eredményei szerint az elizzó meteorokban lebomlik a szerves anyag, de az ekkor létrejött reakcióképes molekulák, mint például a cianid további értékes anyagok keletkezését segítik elő a légkörben. Ehhez hasonló folyamatok az ősi Földön az élet keletkezését segíthették.
- címkék:
- asztrobiológia
- meteorok
- Címkefelhő »
Ugráló robotok marsi barlangokban
Földünkön sajátos élőlények lakják a barlangokat. Nemrég a Marson is találtak beomlott lávacsatornákat, amelyekben kevésbé változékony a környezet, mint a felszínen. Vajon lakhatják-e szélsőséges körülményeket elviselő életformák ezeket az üregeket?
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
Oxigéndús lehet az Europa óceánja
Akár a halakhoz hasonló fejlett életformáknak is elegendő oxigén lehet a Jupiter Europa nevű holdjának felszín alatti óceánjában. Az oxigén a jégpáncél tetején keletkezik, majd onnan millió évek alatt juthat különböző folyamatokkal az vízbe.
- címkék:
- asztrobiológia
- Európa
- Címkefelhő »
Először találtak vízjeget egy kisbolygón
Sikerült vízjeget azonosítani egy kisbolygó felszínén, emellett szerves anyagot is kimutattak rajta. A felfedezés megerősíti az elgondolást, mely szerint az ősi Földbe csapódó aszteroidák is hozhattak vizet, valamint szerves anyagot bolygónkra, elősegítetve az élet keletkezését megelőző prebiotikus folyamatokat.
Lakatlan lehet Galaxisunk peremvidéke
Egy új vizsgálat megerősíti a feltételezést: Galaxisunk peremvidékén a nehéz kémiai elemek aránya olyan kicsi, hogy kevesebb planéta születhet az összeálló csillagok körül, mint a Napunk környezetében. Ennek megfelelően az élethordozó bolygókból is kevesebb lehet a távolabbi térségekben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »