asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elõadás a Földön kívül életrõl Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismerésérõl, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseirõl beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.
Nagy a tolongás az eddigi legnépesebb bolygórendszerben
Egyszerre hat távoli bolygót azonosítottak egyetlen csillag körül a Kepler-ûrtávcsõvel. A hatból öt planéta igen kis térfogatot foglal el a csillaga körül: sokkal sûrûbben sorakoznak egymás mellett, mint a mi bolygóink a Naprendszerben
Felfedezték az eddigi legforróbb bolygót
Az eddigi legforróbb exobolygót, azaz Naprendszeren kívüli planétát fedezték fel a közelmúltban. A gázóriás légkörében a hõmérséklet eléri a 3200 Celsius-fokot, vagyis az égitesten magasabb hõmérséklet uralkodik, mint némely kistömegû csillagon.
- címkék:
- asztrobiológia
- bolygók
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Lemondtak a csillagászok az elsõ lakható bolygóról
2010 szeptemberében felfedezték, néhány nappal késõbb bizonytalanná vált a státusza, most pedig megerõsítették, hogy valóban nem létezik a Gliese 581g jelû égitest, az eddig legígéretesebbnek látszó exobolygó.
Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába
Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínûleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhetõ víz elszennyezõdése.
Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfõ este
Átmeneti leállás után ismét mûködik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-ûrtávcsõ, amelynek új felfedezéseirõl hétfõn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhetõ információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegû csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.
Hol keressük a földönkívülieket?
Fekete lyukak környékérõl keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerrõl nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetõen új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülõ könyve kapcsán.
Aminosavak fõttek a meteoritokban
A kisbolygók és meteorikus testek ütközésekor fellépõ forróság lebontja az aminosavakat. Egy Szudán felett két éve felrobbant test maradványai alapján azonban sok szerves molekula össze is állhat a magas hõmérsékletrõl lehûlõ anyagban.
Sokasodnak a kérdõjelek az "eddigi legkülönlegesebb élõlény" körül
Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erõs állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértõ.
Korainak tartják a NASA bejelentését az arzént használó élõlényrõl
Több szakmai kritika is elhangzott az elmúlt napokban, hogy a foszfor helyett arzént használó élõlényrõl tett bejelentés hiányos megfigyeléseken alapul. A valódi helyzetet még pontosan nem ismerni, de az eredmények valódisága kísérletekkel hamarosan ellenõrizhetõ.
Az eddigi legkülönlegesebb élõlény: már publikusak a részletes információk
Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élõlény az élet szempontjából alapvetõ kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életrõl, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA
Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetõségéhez közeli.
Elõször sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Elõször figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkõnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelû exobolygónál került sor. Az égitest átmérõje 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
Idegen világok: ilyen, amikor kétezer fok van egy bolygó felszínén
Folyamatosan izzásban lehetnek a felszíni kõzetei a CoRoT-7b jelû, Naprendszeren kívüli planétának, amely igen közel kering csillagához. A 2000 Celsius-fok körüli hõmérsékletû felszínén folyamatosan törnek ki a kisebb tûzhányók az égitestrõl készült látványos fantáziarajzon.
Különleges életközösséget fedeztek fel a földkéreg mélyén
Földünkön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkõzik az élet. Jól bizonyítja ezt egy új felfedezés: az óceáni kéreg legmélyebben fekvõ rétegében elõször bukkantak mikroszkopikus életre.
A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó
Elsõ alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Az eddigi legjobb hely a marsi élet keresésére - kép
Meleg víz, illetve vízgõz szivárgott felfelé a felszín alól egykor a Mars egyik tûzhányójának lejtõjén. Az új mérések alapján a Nili Patera nevû vulkán oldala ideális hely lehet életnyomok kereséséhez.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- Címkefelhõ »
Folyékony víz szivárgásának nyomait észlelte a marsjáró
A Spirit amerikai marsjáró új megfigyelései alapján az egykor a Mars felszínére rakódott hóból vagy jégbõl oldatok szivárogtak lefelé. A folyamat a könnyebben oldódó vas-szulfátokat mélyebbre szállította, míg a hematitot, gipszet és szilcium-dioxidot a felszín közelében hagyta.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltûnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelû, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezõk szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Másodszor találtak jeget és szerves anyagot egy kisbolygón
Vízjeget és szerves molekulákat is találtak a Cybele kisbolygó felszínén, korábban a Themis esetében azonosítottak hasonló összetevõket. Jelenlétük arra utal, hogy a kisbolygók becsapódásaikkal sok fontos összetevõt szállíthattak az õsi Földre, amelyek elõsegíthették az élet keletkezését.
Megtalálták az elsõ potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelõ körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegû a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Már jövõ tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövõ tavasszal felfedezhetik az elsõ olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esõrõl szóló elmélet
A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös esõ körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esõcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelõre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.
Milyen lehet a földön kívüli élet?
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemzõ. De vajon lehet-e ezektõl gyökeresen eltérõ viszonyok között is élet?
Friss jeget találtak a Marson - kép
Egyre több helyen találnak vízjeget a vörös bolygón. Egy néhány évvel ezelõtt keletkezett kráter ott is jeget hantolt a felszínre, ahol korábban ilyet nem vártak.
Földhöz és Szaturnuszhoz hasonló bolygókat fedeztek fel
A NASA Kepler-ûrtávcsövével elõször sikerült olyan bolygórendszert felfedezni, amelyben két bolygó is elhalad központi csillaga elõtt. A planéták a Szaturnuszhoz hasonlítanak, és az adatok arra utalnak, hogy a rendszerhez egy másfél Föld-átmérõjû bolygó is tartozik.
Lehetséges õsmaradvány-lelõhelyet azonosítottak a Marson
Akár fosszíliákat is megõrizhetett a Mars kezdeti idõszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kõzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát õsi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Éppen lakható exobolygót találtak
A földinél tízszer sûrûbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külsõ határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelû égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínûnek tûnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Újabb fontos marsi víznyomokat találtak
Újabb egykori víznyomokat találtak a Marson, ezúttal az északi féltekén. A bolygó magas szélességû területein lerakódott jeges porréteg olvadásakor keletkezett folyásnyomokat is azonosítottak. Egyre több helyen találkozni a víz nyomaival a Mars fejlõdéstörténete során.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vízfolyás
- Címkefelhõ »
Újabb izgalmas lyukat találtak a Mars felszínén - kép
A Kaliforniában található Evergreen középiskola diákjai a Mars Odyssey-ûrszonda felvételein újabb potenciális barlangot találtak a Marson. A kép készítését egy tanulóknak szóló felhívás keretében maguk a fiatalok kérték a NASA-tól.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- barlangok
- Címkefelhõ »
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-ûrtávcsõ, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegû bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az elsõ távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezetõ fejlõdésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsõséges hidegben élõ, acetilént evõ, hidrogént belélegzõ és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda adatai összeegyeztethetõk az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikrõl.
Meleg és nedves Mars: végre megtalálták a rég keresett ásványokat
Vulkáni törmelék, amelyet folyékony víz járt át, majd karbonátásványok csapódtak ki belõle: egy négy évvel ezelõtti mérés elemzése alapján sikerült rég keresett anyagok nyomára bukkanni a Marson. A felismerés tovább bonyolítja a Gusev-kráter fejlõdéstörténetét, és megerõsíti: folyékony víz is volt a térségben.
Mikor láthatunk élõlényeket a távoli bolygókon?
A következõ évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlõdése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a mûszerekben?
Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón
Elõször sikerült biztosan kimutatni vízjeget és szerves anyagot egy kisbolygó felszínén. A megfigyelés segít annak megértésében, honnan származhat a földi világtenger vize, valamint a bolygónkra hulló meteoritok szervesanyag-tartalma. A felfedezés fontos lépés az élet keletkezéséhez szükséges összetevõk ûrbeli eloszlásának megismeréséhez.
Nagy meglepetés: visszafelé keringõ bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringõ planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sõt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepõ eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közremûködéssel azonosították a CoRoT-9b jelû Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hõmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhõiben. Ezzel az élet szempontjából kedvezõ helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Magyar skála Földön kívüli élõlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezetõ kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és fõleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik elõadója Almár Iván ûrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentõségét értékelõ új skáláját a brit fõvárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínérõl. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
Új képek lehetséges marslakókról
Nagyon közel állunk annak végsõ bizonyításához, hogy élet van, illetve volt a Marson - mondta David S. McKay (NASA JSC), a marsi eredetû meteoritok egyik szakértõje. McKay és munkatársai újabb eredményekkel álltak elõ: a szerintük életnyomokat hordozó meteoritok száma háromra emelkedett, és a modern mûszerek révén a megfigyelések pontossága is javult. A kutatók egy része szerint az egykori marsi élet felfedezésének küszöbén állunk - mások továbbra is kételkednek, és keveslik a bizonyítékokat.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- élet a Marson
- Címkefelhõ »
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésû, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Jöhet az idegen Földek felfedezése
A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-ûrtávcsõ elsõ eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden mûszere a tervezettnek megfelelõen üzemel.
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
Az Avatar címû filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai mûszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni õket, de a 2014-ben startoló új ûrteleszkóp már képes lesz erre.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Avatar
- Címkefelhõ »
Víz lehet a Föld egyik távoli testvérén
Újabb izgalmas fejlemény a Föld testvérei utáni vadászatban: olyan bolygót találtak a Naprendszeren kívül, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Bár a nagy meleg miatt ez kellemetlen környezet lenne a földi élet számára, a "legkeményebb" faj talán képes lenne elviselni.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Szuperföldeket találtak Naphoz hasonló csillagok körül
Bolygónk nagytestvéreit azonosították Napunkhoz hasonló csillagok körül. Bár az úgynevezett szuperföldek nagyobbak a Földnél, elvileg jobb körülményeket biztosíthatnak az élet számára, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták. A felfedezés tovább erõsíti a nézetet, amely szerint a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták gyakoriak lehetnek a Világegyetemben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Újabb fotók távoli bolygókról
A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók kutatása a csillagászat egyik leggyorsabban fejlõdõ területe. E sorok írásakor összesen 358 ilyen égitestet ismernek. Az elmúlt héten több távoli bolygó közvetlen megörökítését is bejelentették.
Elõször fotóztak bolygójelöltet Naphoz hasonló csillag körül
A japán Subaru-távcsõvel elõször sikerült közvetlenül megörökíteni egy bolygójelölt objektumot egy Naphoz hasonló csillag körül.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezõbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelû meteoritban lévõ magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végzõ kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentõs változáson megy kereszül napjainkban. Elsõsorban a Phoenix-ûrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november elsõ felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekrõl, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erõsen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkeresésérõl" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Aminosavakat is gyárthattak a felvillanó meteorok
Egy új kísérlet eredményei szerint az elizzó meteorokban lebomlik a szerves anyag, de az ekkor létrejött reakcióképes molekulák, mint például a cianid további értékes anyagok keletkezését segítik elõ a légkörben. Ehhez hasonló folyamatok az õsi Földön az élet keletkezését segíthették.
- címkék:
- asztrobiológia
- meteorok
- Címkefelhõ »
Ugráló robotok marsi barlangokban
Földünkön sajátos élõlények lakják a barlangokat. Nemrég a Marson is találtak beomlott lávacsatornákat, amelyekben kevésbé változékony a környezet, mint a felszínen. Vajon lakhatják-e szélsõséges körülményeket elviselõ életformák ezeket az üregeket?
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhõ »
Oxigéndús lehet az Europa óceánja
Akár a halakhoz hasonló fejlett életformáknak is elegendõ oxigén lehet a Jupiter Europa nevû holdjának felszín alatti óceánjában. Az oxigén a jégpáncél tetején keletkezik, majd onnan millió évek alatt juthat különbözõ folyamatokkal az vízbe.
- címkék:
- asztrobiológia
- Európa
- Címkefelhõ »
Elõször találtak vízjeget egy kisbolygón
Sikerült vízjeget azonosítani egy kisbolygó felszínén, emellett szerves anyagot is kimutattak rajta. A felfedezés megerõsíti az elgondolást, mely szerint az õsi Földbe csapódó aszteroidák is hozhattak vizet, valamint szerves anyagot bolygónkra, elõsegítetve az élet keletkezését megelõzõ prebiotikus folyamatokat.
Lakatlan lehet Galaxisunk peremvidéke
Egy új vizsgálat megerõsíti a feltételezést: Galaxisunk peremvidékén a nehéz kémiai elemek aránya olyan kicsi, hogy kevesebb planéta születhet az összeálló csillagok körül, mint a Napunk környezetében. Ennek megfelelõen az élethordozó bolygókból is kevesebb lehet a távolabbi térségekben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Mérföldkõ az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
Mérföldkõhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kõzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kõzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is elõfordul, amelyet akár élõlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Valami eltünteti a metánt a Marson - Látványos fotó a Viktória-kráterrõl
A korábban feltételezettnél közel hatszázszor gyorsabban bomlik le a metán a Mars légkörében - és néhány évvel ezelõtt ugyanennyivel gyorsabban is kerülhetett oda. A jelenség oka egyelõre ismeretlen.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhõ »
Az élet egyik építõkövét fedezték fel egy üstökösmagban
A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az elsõ alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekbõl sok bombázhatta az õsi Földet az élet születésekor.
A DNS építõkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon
Egy földi laborkísérlet alapján a Szaturnusz Titan holdján a Nap lágy röntgensugaraitól adenin nevû molekula is keletkezhet, amely a DNS egyik építõköve. Minderre azonban akkor kerülhet csak sor, amikor meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés nyomán átmenetileg folyékony víz jelenik meg a holdon.
- címkék:
- asztrobiológia
- Titan
- DNS
- Címkefelhõ »
Õsi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az elsõ döntõ bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, õsi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Azonosították az elsõ óceánbolygót
A Gliese 581 jelû csillag körül azonosított négy exobolygó egyike a Neptunuszhoz hasonló planéta, amely olyan közel kering csillagához, hogy hatalmas, szárazföld nélküli folyékony vízóceán létezhet rajta.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dûnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelõ körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élõlények számára.
Folyékony víz is lehetett a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix ûrszonda megfigyeléseinek elemzése alapján több kutató úgy gondolja, hogy az ûreszköz üzemelésének helyszínén és idején vékony folyékony vízréteg borította a talajszemcséket. Az elgondolás az élet lehetõsége szempontjából fontos.
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsõi a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hõ és folyékony víz együttesen fordult elõ. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyrõl a napokban közöltek részleteket.
A Mars asztrobiológiai potenciálja: az õsi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész
Külsõ szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzõit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következõ részeiben a marsbéli élet lehetõségével foglalkozunk. Elõször a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebbõl a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-ûrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínérõl vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedõ fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetõleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Vendégünk volt a Földön kívüli élet
Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetõségérõl is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos elõadássorozat kezdõdik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötõ vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevû holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínérõl. A közelmúltban "eltûnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthetõ. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy idõnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben mûködõ Mars Asztrobiológia Csoport részérõl Horváth András ûrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján. A jelenség valószínû magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is elõfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
A Földön kívüli élet nyomában Budapesten
A héten zajlott le az idei európai asztrobiológiai konferencia, amelyet elsõ alkalommal tartottak Budapesten. A rendezvényen közel 100 résztvevõ 54 elõadást hallhatott, és 46 posztert tekinthetett meg a Földön kívüli élet utáni kutatásokkal kapcsolatban.
- címkék:
- Budapest
- Föld
- asztrobiológia
- csillagok
- Címkefelhõ »
Hódít az asztrobiológia Európában
A Grazban megrendezett nagyszabású konferencián az extremofil szervezetek, a Mars, az Europa és a Titan, illetve az exobolygók álltak a Földön kívüli élet utáni kutatás fókuszában.
Elõadás szerdán - oxigén és élet a Marson
Az Osztrák Tudományos Akadémia ûrkutató tagja, dr. Helmut Lammer a Mars felszíni oxigén-viszonyairól és ennek asztrobiológiai következményeirõl tart elõadást május 22-én, délelõtt 11 órakor a Collegium Budapest Intézetben.