asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy időnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtőn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.
Megtalálták az Univerzum legnagyobb és legősibb víztömegét
A földi vízkészletnél több százmilliárdszor nagyobb mennyiségű vízmolekulát tartalmaz az a felhő, amelyben a Világegyetem eddigi legtávolabbi és legősibb állapotában lévő vízmolekuláit azonosították. Az anyag egy ősi kvazárt, vagyis egy aktív szuper-nagytömegű fekete lyukat vesz körül.
Geológiai történelemkönyv mellett landol az ősszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretű geológiai történelemkönyv mellett landol jövő nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover ősi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlődéstörténetét.
Exobolygók vizsgálatával nyert egy magyar diák egy nemzetközi fizikaversenyen
Egy hónapos lengyelországi kutatóutat nyert egy magyar középiskolás diák egy fizikai tudományos versenyen. Galgóczi Gábor az akadémiai csillagvizsgáló piszkéstetői obszervatóriumából, illetve az óbudai Polaris Csillagvizsgálóból vizsgált három magyar-amerikai felfedezésű exobolygót.
Ahol a föld és az ég összeér - képek a világ legnagyobb sósivatagáról
Három és fél kilométerrel a tengerszint felett található a legnagyobb és egyben a legmagasabban lévő sós mocsár bolygónkon. Bolívia hegyvonulatai között húzódik meg a Salar de Uyuni, amely kitűnő nyersanyaglelőhely, és a kutatók számára is érdekes terület.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Nyolc csapás az arzénbaktériumra
A világ egyik legrangosabb tudományos lapja, a Science közölte azokat a szakmai kritikákat, amelyek a 2010 decemberében bejelentett, foszfor helyett állítólag arzént használó baktériummal kapcsolatban érkeztek a szerkesztőségbe. Az eredeti cikk szerzői is reagáltak a bírálatokra, de új adatokat nem közöltek.
Folyékony víz lehet egy távoli kőzetbolygón egy új modellszámítás szerint
Csillagától messze van, de ha sűrű, szén-dioxidból álló légkör övezi, az üvegházhatás miatt meleg lehet a Gliese 581 d jelű exobolygón. Az égitestre korábban kevés figyelmet fordítottak, de egy új modellszámítás alapján érdekes lehet a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világűr
Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehető égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
Hol tud leszállni a marsjáró a vörös bolygón?
Szétterülő deltatorkolat, ősi agyagásványokat rejtő vidék vagy a Grand Canyon sziklafalához hasonló üledékes rétegsorok területén is landolhat az ősszel induló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, leszállóhelyének kiválasztását többéves munka előzte meg.
Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése
A Kalifornában felállított ATA nevű távcsőhálózat a Földön kívülről érkező értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelő, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.
Egyetlen látványos ábrán 1235 bolygó
Látványos grafikát készített Jason Rowe és a Kepler-űrtávcső csapata. Az ábrán a Kepler által eddig felfedezett összes, szám szerint 1235 Naprendszeren kívüli bolygójelölt együttesen szerepel, saját csillaga előtt ábrázolva.
Észrevennénk-e, ha a Földön kívüliek kisbolygókon bányásznának?
A kisbolygók színképében, méreteloszlásában és a körülöttük lévő por jellemzőiben mutatkozó eltérések mesterséges beavatkozástól is keletkezhetnek.
Kezdődik az élet keresése a Marson
Az idén ősszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb űreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Ilyennek képzelték a marsi életet negyven évvel ezelőtt - kép
Lapos élőlények, amelyek gyökérszerű csápokkal keresnek táplálékot a Mars szegényes felszínén. Így képzelték el a vörös bolygó feltételezett életformáit az 1970-es években.
Támadják a meteoritokban bejelentett Földön kívüli lényeket
A meteoritokban talált Földön kívüli életnyomok bejelentése gyenge lábakon áll a tudományos közösség nagyobb része szerint. A NASA hivatalosan még nem foglalt állást a témában.
Potenciális Földön kívüli életnyomokat jelentett be egy vezető kutató
Meteoritokban felfedezett, baktériumokra hasonlító alakzatokról számol be Richard Hoover, a NASA szakmai körökben is elismert asztrobiológusa. Szerinte ezek Földön kívüli életnyomok is lehetnek. Feltehetőleg hosszú szakmai vita kezdődik a bejelentés után.
Létezhetett egy másik Föld is, amely összeütközött velünk
Először sikerült megfigyelni, hogy ugyanazon a pályán mozog két távoli bolygó csillaga körül. Egykor talán Földünknek is volt egy ilyen párja, amely összeütközhetett velünk, létrehozva a Holdat.
Ötvenmilliárd bolygó is lehet a Tejútrendszerben
Akár ötvenmilliárd planéta lehet a Tejútrendszerben, közülük ötszázmillió a lakhatósági zónában a NASA becslése szerint. Elvégezték galaxisunk első "népszámlálását" a bolygóvadász Kepler-űrtávcső eddigi adatai alapján.
Lehet élet az örök sötétség bolygóin is
Örök éjszaka van azokon a távoli bolygókon, amelyek kilökődtek csillaguk körüli pályájukról. Sok ilyen magányos planéta létezhet, és egy új számítás alapján felszíni rétegük alatt folyékony víz is előfordulhat - elméletileg tehát az általunk ismert élet is megjelenhetett rajtuk.
Előadás a Földön kívül életről Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.
Nagy a tolongás az eddigi legnépesebb bolygórendszerben
Egyszerre hat távoli bolygót azonosítottak egyetlen csillag körül a Kepler-űrtávcsővel. A hatból öt planéta igen kis térfogatot foglal el a csillaga körül: sokkal sűrűbben sorakoznak egymás mellett, mint a mi bolygóink a Naprendszerben
Felfedezték az eddigi legforróbb bolygót
Az eddigi legforróbb exobolygót, azaz Naprendszeren kívüli planétát fedezték fel a közelmúltban. A gázóriás légkörében a hőmérséklet eléri a 3200 Celsius-fokot, vagyis az égitesten magasabb hőmérséklet uralkodik, mint némely kistömegű csillagon.
- címkék:
- asztrobiológia
- bolygók
- exobolygók
- Címkefelhő »
Lemondtak a csillagászok az első lakható bolygóról
2010 szeptemberében felfedezték, néhány nappal később bizonytalanná vált a státusza, most pedig megerősítették, hogy valóban nem létezik a Gliese 581g jelű égitest, az eddig legígéretesebbnek látszó exobolygó.
Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfő este
Átmeneti leállás után ismét működik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-űrtávcső, amelynek új felfedezéseiről hétfőn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhető információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegű csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.
Hol keressük a földönkívülieket?
Fekete lyukak környékéről keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerről nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetően új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülő könyve kapcsán.
Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába
Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínűleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhető víz elszennyeződése.
Aminosavak főttek a meteoritokban
A kisbolygók és meteorikus testek ütközésekor fellépő forróság lebontja az aminosavakat. Egy Szudán felett két éve felrobbant test maradványai alapján azonban sok szerves molekula össze is állhat a magas hőmérsékletről lehűlő anyagban.
Sokasodnak a kérdőjelek az "eddigi legkülönlegesebb élőlény" körül
Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértő.
Korainak tartják a NASA bejelentését az arzént használó élőlényről
Több szakmai kritika is elhangzott az elmúlt napokban, hogy a foszfor helyett arzént használó élőlényről tett bejelentés hiányos megfigyeléseken alapul. A valódi helyzetet még pontosan nem ismerni, de az eredmények valódisága kísérletekkel hamarosan ellenőrizhető.
Az eddigi legkülönlegesebb élőlény: már publikusak a részletes információk
Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élőlény az élet szempontjából alapvető kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életről, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
Először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Először figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkőnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelű exobolygónál került sor. Az égitest átmérője 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA
Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetőségéhez közeli.
Idegen világok: ilyen, amikor kétezer fok van egy bolygó felszínén
Folyamatosan izzásban lehetnek a felszíni kőzetei a CoRoT-7b jelű, Naprendszeren kívüli planétának, amely igen közel kering csillagához. A 2000 Celsius-fok körüli hőmérsékletű felszínén folyamatosan törnek ki a kisebb tűzhányók az égitestről készült látványos fantáziarajzon.
Különleges életközösséget fedeztek fel a földkéreg mélyén
Földünkön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkőzik az élet. Jól bizonyítja ezt egy új felfedezés: az óceáni kéreg legmélyebben fekvő rétegében először bukkantak mikroszkopikus életre.
A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó
Első alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Az eddigi legjobb hely a marsi élet keresésére - kép
Meleg víz, illetve vízgőz szivárgott felfelé a felszín alól egykor a Mars egyik tűzhányójának lejtőjén. Az új mérések alapján a Nili Patera nevű vulkán oldala ideális hely lehet életnyomok kereséséhez.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- Címkefelhő »
Folyékony víz szivárgásának nyomait észlelte a marsjáró
A Spirit amerikai marsjáró új megfigyelései alapján az egykor a Mars felszínére rakódott hóból vagy jégből oldatok szivárogtak lefelé. A folyamat a könnyebben oldódó vas-szulfátokat mélyebbre szállította, míg a hematitot, gipszet és szilcium-dioxidot a felszín közelében hagyta.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Másodszor találtak jeget és szerves anyagot egy kisbolygón
Vízjeget és szerves molekulákat is találtak a Cybele kisbolygó felszínén, korábban a Themis esetében azonosítottak hasonló összetevőket. Jelenlétük arra utal, hogy a kisbolygók becsapódásaikkal sok fontos összetevőt szállíthattak az ősi Földre, amelyek elősegíthették az élet keletkezését.
Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Már jövő tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövő tavasszal felfedezhetik az első olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esőről szóló elmélet
A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös eső körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esőcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelőre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.
Milyen lehet a földön kívüli élet?
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?
Friss jeget találtak a Marson - kép
Egyre több helyen találnak vízjeget a vörös bolygón. Egy néhány évvel ezelőtt keletkezett kráter ott is jeget hantolt a felszínre, ahol korábban ilyet nem vártak.
Földhöz és Szaturnuszhoz hasonló bolygókat fedeztek fel
A NASA Kepler-űrtávcsövével először sikerült olyan bolygórendszert felfedezni, amelyben két bolygó is elhalad központi csillaga előtt. A planéták a Szaturnuszhoz hasonlítanak, és az adatok arra utalnak, hogy a rendszerhez egy másfél Föld-átmérőjű bolygó is tartozik.
Lehetséges ősmaradvány-lelőhelyet azonosítottak a Marson
Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Éppen lakható exobolygót találtak
A földinél tízszer sűrűbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külső határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelű égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínűnek tűnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Újabb fontos marsi víznyomokat találtak
Újabb egykori víznyomokat találtak a Marson, ezúttal az északi féltekén. A bolygó magas szélességű területein lerakódott jeges porréteg olvadásakor keletkezett folyásnyomokat is azonosítottak. Egyre több helyen találkozni a víz nyomaival a Mars fejlődéstörténete során.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vízfolyás
- Címkefelhő »
Újabb izgalmas lyukat találtak a Mars felszínén - kép
A Kaliforniában található Evergreen középiskola diákjai a Mars Odyssey-űrszonda felvételein újabb potenciális barlangot találtak a Marson. A kép készítését egy tanulóknak szóló felhívás keretében maguk a fiatalok kérték a NASA-tól.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- barlangok
- Címkefelhő »
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.
Meleg és nedves Mars: végre megtalálták a rég keresett ásványokat
Vulkáni törmelék, amelyet folyékony víz járt át, majd karbonátásványok csapódtak ki belőle: egy négy évvel ezelőtti mérés elemzése alapján sikerült rég keresett anyagok nyomára bukkanni a Marson. A felismerés tovább bonyolítja a Gusev-kráter fejlődéstörténetét, és megerősíti: folyékony víz is volt a térségben.
Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?
A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?
Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón
Először sikerült biztosan kimutatni vízjeget és szerves anyagot egy kisbolygó felszínén. A megfigyelés segít annak megértésében, honnan származhat a földi világtenger vize, valamint a bolygónkra hulló meteoritok szervesanyag-tartalma. A felfedezés fontos lépés az élet keletkezéséhez szükséges összetevők űrbeli eloszlásának megismeréséhez.
Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben. Ezzel az élet szempontjából kedvező helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínéről. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
Új képek lehetséges marslakókról
Nagyon közel állunk annak végső bizonyításához, hogy élet van, illetve volt a Marson - mondta David S. McKay (NASA JSC), a marsi eredetű meteoritok egyik szakértője. McKay és munkatársai újabb eredményekkel álltak elő: a szerintük életnyomokat hordozó meteoritok száma háromra emelkedett, és a modern műszerek révén a megfigyelések pontossága is javult. A kutatók egy része szerint az egykori marsi élet felfedezésének küszöbén állunk - mások továbbra is kételkednek, és keveslik a bizonyítékokat.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- élet a Marson
- Címkefelhő »
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésű, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Jöhet az idegen Földek felfedezése
A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-űrtávcső első eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden műszere a tervezettnek megfelelően üzemel.
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
Az Avatar című filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai műszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni őket, de a 2014-ben startoló új űrteleszkóp már képes lesz erre.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Avatar
- Címkefelhő »
Víz lehet a Föld egyik távoli testvérén
Újabb izgalmas fejlemény a Föld testvérei utáni vadászatban: olyan bolygót találtak a Naprendszeren kívül, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Bár a nagy meleg miatt ez kellemetlen környezet lenne a földi élet számára, a "legkeményebb" faj talán képes lenne elviselni.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Szuperföldeket találtak Naphoz hasonló csillagok körül
Bolygónk nagytestvéreit azonosították Napunkhoz hasonló csillagok körül. Bár az úgynevezett szuperföldek nagyobbak a Földnél, elvileg jobb körülményeket biztosíthatnak az élet számára, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták. A felfedezés tovább erősíti a nézetet, amely szerint a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták gyakoriak lehetnek a Világegyetemben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Újabb fotók távoli bolygókról
A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók kutatása a csillagászat egyik leggyorsabban fejlődő területe. E sorok írásakor összesen 358 ilyen égitestet ismernek. Az elmúlt héten több távoli bolygó közvetlen megörökítését is bejelentették.
Először fotóztak bolygójelöltet Naphoz hasonló csillag körül
A japán Subaru-távcsővel először sikerült közvetlenül megörökíteni egy bolygójelölt objektumot egy Naphoz hasonló csillag körül.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezőbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelű meteoritban lévő magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végző kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentős változáson megy kereszül napjainkban. Elsősorban a Phoenix-űrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Aminosavakat is gyárthattak a felvillanó meteorok
Egy új kísérlet eredményei szerint az elizzó meteorokban lebomlik a szerves anyag, de az ekkor létrejött reakcióképes molekulák, mint például a cianid további értékes anyagok keletkezését segítik elő a légkörben. Ehhez hasonló folyamatok az ősi Földön az élet keletkezését segíthették.
- címkék:
- asztrobiológia
- meteorok
- Címkefelhő »
Ugráló robotok marsi barlangokban
Földünkön sajátos élőlények lakják a barlangokat. Nemrég a Marson is találtak beomlott lávacsatornákat, amelyekben kevésbé változékony a környezet, mint a felszínen. Vajon lakhatják-e szélsőséges körülményeket elviselő életformák ezeket az üregeket?
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
Oxigéndús lehet az Europa óceánja
Akár a halakhoz hasonló fejlett életformáknak is elegendő oxigén lehet a Jupiter Europa nevű holdjának felszín alatti óceánjában. Az oxigén a jégpáncél tetején keletkezik, majd onnan millió évek alatt juthat különböző folyamatokkal az vízbe.
- címkék:
- asztrobiológia
- Európa
- Címkefelhő »
Először találtak vízjeget egy kisbolygón
Sikerült vízjeget azonosítani egy kisbolygó felszínén, emellett szerves anyagot is kimutattak rajta. A felfedezés megerősíti az elgondolást, mely szerint az ősi Földbe csapódó aszteroidák is hozhattak vizet, valamint szerves anyagot bolygónkra, elősegítetve az élet keletkezését megelőző prebiotikus folyamatokat.
Lakatlan lehet Galaxisunk peremvidéke
Egy új vizsgálat megerősíti a feltételezést: Galaxisunk peremvidékén a nehéz kémiai elemek aránya olyan kicsi, hogy kevesebb planéta születhet az összeálló csillagok körül, mint a Napunk környezetében. Ennek megfelelően az élethordozó bolygókból is kevesebb lehet a távolabbi térségekben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Mérföldkő az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
Mérföldkőhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kőzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kőzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Az élet egyik építőkövét fedezték fel egy üstökösmagban
A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekből sok bombázhatta az ősi Földet az élet születésekor.
Valami eltünteti a metánt a Marson - Látványos fotó a Viktória-kráterről
A korábban feltételezettnél közel hatszázszor gyorsabban bomlik le a metán a Mars légkörében - és néhány évvel ezelőtt ugyanennyivel gyorsabban is kerülhetett oda. A jelenség oka egyelőre ismeretlen.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
A DNS építőkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon
Egy földi laborkísérlet alapján a Szaturnusz Titan holdján a Nap lágy röntgensugaraitól adenin nevű molekula is keletkezhet, amely a DNS egyik építőköve. Minderre azonban akkor kerülhet csak sor, amikor meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés nyomán átmenetileg folyékony víz jelenik meg a holdon.
- címkék:
- asztrobiológia
- Titan
- DNS
- Címkefelhő »
Ősi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az első döntő bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, ősi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Azonosították az első óceánbolygót
A Gliese 581 jelű csillag körül azonosított négy exobolygó egyike a Neptunuszhoz hasonló planéta, amely olyan közel kering csillagához, hogy hatalmas, szárazföld nélküli folyékony vízóceán létezhet rajta.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dűnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelő körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élőlények számára.
Folyékony víz is lehetett a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix űrszonda megfigyeléseinek elemzése alapján több kutató úgy gondolja, hogy az űreszköz üzemelésének helyszínén és idején vékony folyékony vízréteg borította a talajszemcséket. Az elgondolás az élet lehetősége szempontjából fontos.
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsői a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hő és folyékony víz együttesen fordult elő. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyről a napokban közöltek részleteket.
A Mars asztrobiológiai potenciálja: az ősi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész
Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.
Szélsőséges élőlények és élőhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztő sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élőhelyeket tekintjük át.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Vendégünk volt a Földön kívüli élet
Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élővilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínéről. A közelmúltban "eltűnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthető. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy időnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben működő Mars Asztrobiológia Csoport részéről Horváth András űrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.