asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mérföldkő az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
Mérföldkőhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kőzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kőzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Valami eltünteti a metánt a Marson - Látványos fotó a Viktória-kráterről
A korábban feltételezettnél közel hatszázszor gyorsabban bomlik le a metán a Mars légkörében - és néhány évvel ezelőtt ugyanennyivel gyorsabban is kerülhetett oda. A jelenség oka egyelőre ismeretlen.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
Az élet egyik építőkövét fedezték fel egy üstökösmagban
A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekből sok bombázhatta az ősi Földet az élet születésekor.
A DNS építőkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon
Egy földi laborkísérlet alapján a Szaturnusz Titan holdján a Nap lágy röntgensugaraitól adenin nevű molekula is keletkezhet, amely a DNS egyik építőköve. Minderre azonban akkor kerülhet csak sor, amikor meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés nyomán átmenetileg folyékony víz jelenik meg a holdon.
- címkék:
- asztrobiológia
- Titan
- DNS
- Címkefelhő »
Ősi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az első döntő bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, ősi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Azonosították az első óceánbolygót
A Gliese 581 jelű csillag körül azonosított négy exobolygó egyike a Neptunuszhoz hasonló planéta, amely olyan közel kering csillagához, hogy hatalmas, szárazföld nélküli folyékony vízóceán létezhet rajta.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dűnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelő körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élőlények számára.
Folyékony víz is lehetett a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix űrszonda megfigyeléseinek elemzése alapján több kutató úgy gondolja, hogy az űreszköz üzemelésének helyszínén és idején vékony folyékony vízréteg borította a talajszemcséket. Az elgondolás az élet lehetősége szempontjából fontos.
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsői a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hő és folyékony víz együttesen fordult elő. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyről a napokban közöltek részleteket.
A Mars asztrobiológiai potenciálja: az ősi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész
Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.
Szélsőséges élőlények és élőhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztő sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élőhelyeket tekintjük át.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Vendégünk volt a Földön kívüli élet
Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élővilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínéről. A közelmúltban "eltűnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthető. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy időnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben működő Mars Asztrobiológia Csoport részéről Horváth András űrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. A jelenség valószínű magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is előfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
A Földön kívüli élet nyomában Budapesten
A héten zajlott le az idei európai asztrobiológiai konferencia, amelyet első alkalommal tartottak Budapesten. A rendezvényen közel 100 résztvevő 54 előadást hallhatott, és 46 posztert tekinthetett meg a Földön kívüli élet utáni kutatásokkal kapcsolatban.
- címkék:
- Budapest
- Föld
- asztrobiológia
- csillagok
- Címkefelhő »
Hódít az asztrobiológia Európában
A Grazban megrendezett nagyszabású konferencián az extremofil szervezetek, a Mars, az Europa és a Titan, illetve az exobolygók álltak a Földön kívüli élet utáni kutatás fókuszában.
Előadás szerdán - oxigén és élet a Marson
Az Osztrák Tudományos Akadémia űrkutató tagja, dr. Helmut Lammer a Mars felszíni oxigén-viszonyairól és ennek asztrobiológiai következményeiről tart előadást május 22-én, délelőtt 11 órakor a Collegium Budapest Intézetben.