asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újabb fontos marsi víznyomokat találtak
Újabb egykori víznyomokat találtak a Marson, ezúttal az északi féltekén. A bolygó magas szélességű területein lerakódott jeges porréteg olvadásakor keletkezett folyásnyomokat is azonosítottak. Egyre több helyen találkozni a víz nyomaival a Mars fejlődéstörténete során.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vízfolyás
- Címkefelhő »
Újabb izgalmas lyukat találtak a Mars felszínén - kép
A Kaliforniában található Evergreen középiskola diákjai a Mars Odyssey-űrszonda felvételein újabb potenciális barlangot találtak a Marson. A kép készítését egy tanulóknak szóló felhívás keretében maguk a fiatalok kérték a NASA-tól.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- barlangok
- Címkefelhő »
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.
Meleg és nedves Mars: végre megtalálták a rég keresett ásványokat
Vulkáni törmelék, amelyet folyékony víz járt át, majd karbonátásványok csapódtak ki belőle: egy négy évvel ezelőtti mérés elemzése alapján sikerült rég keresett anyagok nyomára bukkanni a Marson. A felismerés tovább bonyolítja a Gusev-kráter fejlődéstörténetét, és megerősíti: folyékony víz is volt a térségben.
Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?
A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?
Élethez szükséges anyagokat mutattak ki egy kisbolygón
Először sikerült biztosan kimutatni vízjeget és szerves anyagot egy kisbolygó felszínén. A megfigyelés segít annak megértésében, honnan származhat a földi világtenger vize, valamint a bolygónkra hulló meteoritok szervesanyag-tartalma. A felfedezés fontos lépés az élet keletkezéséhez szükséges összetevők űrbeli eloszlásának megismeréséhez.
Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben. Ezzel az élet szempontjából kedvező helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínéről. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
Új képek lehetséges marslakókról
Nagyon közel állunk annak végső bizonyításához, hogy élet van, illetve volt a Marson - mondta David S. McKay (NASA JSC), a marsi eredetű meteoritok egyik szakértője. McKay és munkatársai újabb eredményekkel álltak elő: a szerintük életnyomokat hordozó meteoritok száma háromra emelkedett, és a modern műszerek révén a megfigyelések pontossága is javult. A kutatók egy része szerint az egykori marsi élet felfedezésének küszöbén állunk - mások továbbra is kételkednek, és keveslik a bizonyítékokat.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- élet a Marson
- Címkefelhő »
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésű, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Jöhet az idegen Földek felfedezése
A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-űrtávcső első eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden műszere a tervezettnek megfelelően üzemel.
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
Az Avatar című filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai műszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni őket, de a 2014-ben startoló új űrteleszkóp már képes lesz erre.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Avatar
- Címkefelhő »
Víz lehet a Föld egyik távoli testvérén
Újabb izgalmas fejlemény a Föld testvérei utáni vadászatban: olyan bolygót találtak a Naprendszeren kívül, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Bár a nagy meleg miatt ez kellemetlen környezet lenne a földi élet számára, a "legkeményebb" faj talán képes lenne elviselni.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Szuperföldeket találtak Naphoz hasonló csillagok körül
Bolygónk nagytestvéreit azonosították Napunkhoz hasonló csillagok körül. Bár az úgynevezett szuperföldek nagyobbak a Földnél, elvileg jobb körülményeket biztosíthatnak az élet számára, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták. A felfedezés tovább erősíti a nézetet, amely szerint a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták gyakoriak lehetnek a Világegyetemben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Újabb fotók távoli bolygókról
A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók kutatása a csillagászat egyik leggyorsabban fejlődő területe. E sorok írásakor összesen 358 ilyen égitestet ismernek. Az elmúlt héten több távoli bolygó közvetlen megörökítését is bejelentették.
Először fotóztak bolygójelöltet Naphoz hasonló csillag körül
A japán Subaru-távcsővel először sikerült közvetlenül megörökíteni egy bolygójelölt objektumot egy Naphoz hasonló csillag körül.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezőbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelű meteoritban lévő magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végző kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentős változáson megy kereszül napjainkban. Elsősorban a Phoenix-űrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Aminosavakat is gyárthattak a felvillanó meteorok
Egy új kísérlet eredményei szerint az elizzó meteorokban lebomlik a szerves anyag, de az ekkor létrejött reakcióképes molekulák, mint például a cianid további értékes anyagok keletkezését segítik elő a légkörben. Ehhez hasonló folyamatok az ősi Földön az élet keletkezését segíthették.
- címkék:
- asztrobiológia
- meteorok
- Címkefelhő »
Ugráló robotok marsi barlangokban
Földünkön sajátos élőlények lakják a barlangokat. Nemrég a Marson is találtak beomlott lávacsatornákat, amelyekben kevésbé változékony a környezet, mint a felszínen. Vajon lakhatják-e szélsőséges körülményeket elviselő életformák ezeket az üregeket?
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
Oxigéndús lehet az Europa óceánja
Akár a halakhoz hasonló fejlett életformáknak is elegendő oxigén lehet a Jupiter Europa nevű holdjának felszín alatti óceánjában. Az oxigén a jégpáncél tetején keletkezik, majd onnan millió évek alatt juthat különböző folyamatokkal az vízbe.
- címkék:
- asztrobiológia
- Európa
- Címkefelhő »
Először találtak vízjeget egy kisbolygón
Sikerült vízjeget azonosítani egy kisbolygó felszínén, emellett szerves anyagot is kimutattak rajta. A felfedezés megerősíti az elgondolást, mely szerint az ősi Földbe csapódó aszteroidák is hozhattak vizet, valamint szerves anyagot bolygónkra, elősegítetve az élet keletkezését megelőző prebiotikus folyamatokat.
Lakatlan lehet Galaxisunk peremvidéke
Egy új vizsgálat megerősíti a feltételezést: Galaxisunk peremvidékén a nehéz kémiai elemek aránya olyan kicsi, hogy kevesebb planéta születhet az összeálló csillagok körül, mint a Napunk környezetében. Ennek megfelelően az élethordozó bolygókból is kevesebb lehet a távolabbi térségekben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Mérföldkő az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
Mérföldkőhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kőzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kőzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Valami eltünteti a metánt a Marson - Látványos fotó a Viktória-kráterről
A korábban feltételezettnél közel hatszázszor gyorsabban bomlik le a metán a Mars légkörében - és néhány évvel ezelőtt ugyanennyivel gyorsabban is kerülhetett oda. A jelenség oka egyelőre ismeretlen.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- Címkefelhő »
Az élet egyik építőkövét fedezték fel egy üstökösmagban
A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekből sok bombázhatta az ősi Földet az élet születésekor.
A DNS építőkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon
Egy földi laborkísérlet alapján a Szaturnusz Titan holdján a Nap lágy röntgensugaraitól adenin nevű molekula is keletkezhet, amely a DNS egyik építőköve. Minderre azonban akkor kerülhet csak sor, amikor meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés nyomán átmenetileg folyékony víz jelenik meg a holdon.
- címkék:
- asztrobiológia
- Titan
- DNS
- Címkefelhő »
Ősi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az első döntő bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, ősi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Azonosították az első óceánbolygót
A Gliese 581 jelű csillag körül azonosított négy exobolygó egyike a Neptunuszhoz hasonló planéta, amely olyan közel kering csillagához, hogy hatalmas, szárazföld nélküli folyékony vízóceán létezhet rajta.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhő »
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dűnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelő körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élőlények számára.
Folyékony víz is lehetett a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix űrszonda megfigyeléseinek elemzése alapján több kutató úgy gondolja, hogy az űreszköz üzemelésének helyszínén és idején vékony folyékony vízréteg borította a talajszemcséket. Az elgondolás az élet lehetősége szempontjából fontos.
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsői a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hő és folyékony víz együttesen fordult elő. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyről a napokban közöltek részleteket.
A Mars asztrobiológiai potenciálja: az ősi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész
Külső szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzőit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következő részeiben a marsbéli élet lehetőségével foglalkozunk. Először a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebből a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.
Szélsőséges élőlények és élőhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztő sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élőhelyeket tekintjük át.
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Vendégünk volt a Földön kívüli élet
Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élővilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos előadássorozat kezdődik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötő vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevű holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
Magyar kutató a friss marsi folyásnyomokról
A NASA szerda esti, rendkívüli sajtótájékoztatóján új felvételeket mutattak be a Mars felszínéről. A közelmúltban "eltűnt" MGS most közölt képein két, az elmúlt öt évben keletkezett vízfolyásnyom sejthető. A megfigyelés az eddigi legfontosabb bizonyíték lehet arra, hogy időnként jelenleg is van folyékony víz a vörös bolygó sivatagos felszínén. A Collegium Budapestben működő Mars Asztrobiológia Csoport részéről Horváth András űrkutató-csillagász nyilatkozott az [origo-nak.