Velencei András trónfoglalása - Július 23-án koronázta királlyá Lodomér esztergomi érsek Székesfehérvárott

Utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást 1290. július 23-án koronázták királlyá, IV. (Kun) László király (1272–1290) meggyilkolását követően Székesfehérvárott. - írja Szabados György PhD, Magyarságkutató Intézet munkatársa, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.

1162. július 15-én koronázták meg II. László (ellen)királyt

A XII. század derekán sűrűsödtek a királyváltások Magyarországon. Nemcsak amiatt, hogy az akkori Árpád-házi uralkodóink fiatalon haltak meg, hanem azért is, mert egyiküknek még két ellenkirály trónfoglalásán is úrrá kellett lennie. III. István királyt (1162–1172) érte ez a megpróbáltatás: két nagybátyja lépett fel vele szemben ellenkirályként. Közülük az idősebb volt II. László, akit 1162. július 15-én koronázott meg – rendhagyó módon – a kalocsai érsek. Jóllehet II. László (1162–1163) a Bizánci Birodalom támogatásával került az ország trónjára, bizánci hűbért nem vállalt. Féléves királyság adatott neki, így nem tudhatjuk meg, hogy ...

Rejtélyes sírokra bukkantak Tatabányán

Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán - mondta el a városi múzeum igazgatója az MTI-nek.

Rejtélyes templomrom újult meg a fővárosi agglomerációban - képek

Tökön a napokban átadták a település határában megújult, ezernyi rejtélyt hordozó Árpád-kori templomromot. A műemlék újjáépítése a Market Építő Zrt. társadalmi felelősségvállalásával valósult meg, a magyar építőipari cég által életre hívott ROM Vándor program első állomásaként, amely a magyar építészeti örökség felfedezését, megóvását és népszerűsítését célozza meg.

Videó: Nem mindennapi leletre bukkantak Mánynál

Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója

." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Elkészült a Jáki templom belső felújítása

Elkészült a Jáki templom belső restaurálása, húsvétkor a hívek, az ünnepek után pedig már a turisták is újra látogathatják a magyar középkori építészet egyik legjelentősebb építményét - közölte Sarkadi Márton építész, projektvezető csütörtökön az MTI-vel.

Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"

"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.  

Önkéntes régészek leleteiből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Árpád- és hun-kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, időszaki kiállításában. A "Kincset Érő Közösség" tárlata az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg. A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdaggítanák. ...

Egy tanári szoba alatt 13. századi lakóház nyomaira bukkantak Kecskeméten

Ma van Szent Márton, hazánk védőszentjének napja

Szent Márton a Szűzanya után hazánk második védőszentje. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét.  Ekkortól, 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén  épült Szent Márton tiszteletére a pannonhalmi bencés apátság, melyet szentmártonhegyi apátság néven is emlegettek.

Különleges, ám rejtélyes leletek kerültek elő Berzence váránál

Nagyon értékes leletanyagot találtak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársai a Somogy megyei Berzence váránál egy hónapja tartó ásatáson - mondta a munkálatokat vezető régész. Berzence várának első biztos említése a 15. század közepéről való. Kastélynak épült, de később megerősítették, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került.

Így született meg a magyar parlamentarizmus

Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig címmel jelent meg az Országház Könyvkiadó magyar országgyűlések történetét bemutató sorozatának legújabb kötete. Szerzői a magyar országgyűlések középkori történetének ívét rajzolják meg.

Lélek lakik ezekben a rejtőzködő ősi templomokban és romokban

Az alábbiakban békés hangulatú templomokhoz, néhol templomromokhoz kalauzoljuk el olvasóinkat. Nevezetes épület csak elvétve van a felsorolásban, és nem kerültek be olyan szépséges helyek sem, mint például a jáki templom. Ennek oka épp a hírnévben keresendő, mivel most csak olyan helyszíneket szerettünk volna megmutatni, amiről kevesen tudnak. Ezek a templomok visszafogottságukkal és sok száz éves múltjuk felfoghatatlanságával egyszerre árasztják magukból a nyugalmat, az ősi hitet, a szépséget és valamilyen megfoghatatlan, különös erőt.

Felújították Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori műemlékét

Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?

Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.

Ismeretlen középkori magyar várat tárnak fel Nógrádban

Az 1200-as években épült Baglyaskő várának feltárásán dolgozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salgótarjánban, a leleteket kiállításon mutatják majd be - tájékoztatta az MTI-t az igazgatóság osztályvezetője hétfőn.

A kőkortól Rákóczi koráig találtak leleteket Salgótarjánnál

Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Szent László legendáját ábrázoló falfestményt rejtett a vakolat

Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be az MTI-nek.

Árpád-kori falura bukkantak a régészek

Egy fejlett településszerkezetű, XII. századi és egy X. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán - közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész.

Avar és Árpád-kori leletek kerültek elő Tiszapüspöki határában

Avar kori sírokra és kora Árpád-kori település maradványaira bukkantak a régészek egy Tiszapüspöki határában zajló megelőző feltáráson - mondta el Tárnoki Judit, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetője, ásatásvezető az MTI-nek.

Árpád-kori sírok rejtőztek Orosházán

Különleges leletek - 38 Árpád-kori sírra bukkantak Orosháza határában földmunka közben. A csontokat DNS- vizsgálatoknak vetik alá.

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

Megtalálták Miskolc sírját

Nagy jelentőségű felfedezést tettek idén a Miskolc eredetét kutató régészek. Megtalálták a megyeszékhely névadó nemzetségének monostorát, temetkezési helyét és az egyik főember a sírját. A Miskolc nemzetség nyomai az egykori Anna-szálló alatt maradtak meg - a klímaváltozásnak köszönhetően.